de ugyanazon a téren zajlanak majd a fellépések, mint eddig. A szabadtéri rendezvényekben és a kézművesek meghívásában is együttműködünk. Sok átfedés, összefonódás van, biztos vagyok benne, hogy a két rendezvény nemcsak kiegészíti, hanem erősíti is majd egymást.

– Nevéhez híven táncházak is lesznek a második Erdélyi Táncháztalálkozón.

– Igen, nagyon fontos, hogy mindkét este táncházak lesznek. A tavalyi elvhez továbbra is ragaszkodunk, hogy ne egy nagy térben legyen egy hatalmas táncház, hanem több kisebb helyiségben. Idén is három helyszínen lesznek táncházak, hogy ez a rengeteg ember tudjon mulatni.

– Erdélyinek nevezik, de a régiót, az országhatárokat túllépő rendezvényről van szó.

– Idén is arra törekedtünk, hogy ha lehet, Erdély összes zenekarát elhívjuk, megszólítsunk minden táncházast. Az ismertebb zenekarok közül a Hevedert, a Kedvest és a Tókost, valamint a Maros Művészegyüttes zenekarát emelném ki, de megemlíteném az Üsztürü zenekart is, amelynek tagjai ugyan erdélyiek, de Budapesten élnek, és

Nagyon fontos megemlíteni a régieket, a Bodzafát, a Barozdát, azokat a zenekarokat, amelyek a hetvenes évek végén ott voltak a táncházmozgalom erdélyi elindításánál. Továbbá a Hagyományok Háza hálózatának köszönhetően Kárpátaljáról, Felvidékről és Vajdaságról is jönnek részvevők, arról nem beszélve, hogy Magyarországról is nagyon sokan jelezték részvételi szándékukat.

Egyébként már jóval azelőtt, hogy az intézmény élére kerültem, elindítottuk Udvarhelyen a táncházakat, a néptánc- és népzeneoktatást.

– A táncházmozgalom manapság virágzik, mondhatni Erdély-szerte. Minek köszönhető a felívelése?

– A táncházmozgalom valóban virágzik. A mozgalom negyvenegy éve indult Erdélyben, voltak különböző fontos állomásai – a múlt rendszerben a betiltás, a 90-es évekbeli nagy erejű újraindulás, majd a kétezres évek elején egy nagy hanyatlás –, manapság pedig felívelőben van, és nemcsak Udvarhelyen, de főként itt. Ez egy tömegkultúra. Jelenleg Udvarhelyen több helyen és több ember szervez táncházakat, meglepően sokan vannak. Csak hozzánk hetente 120–130 ember jár vissza. Hál' istennek valóban

Persze vannak más tényezők is, amelyek ezt elősegítik, például a Csoóri Sándor-program. Egyébként a mozgalom fellendülése a Néptáncműhely tevékenységén, a közönség számán is meglátszik.

– Aktív és gyümölcsöző kapcsolatot ápol a Hagyományok Házával, amelynek tagja, az Erdélyben kiépítendő hálózat egyik kezdeményezője. Milyen terveket szövögetnek?

– Nem titkolom, hogy egy kisebb Hagyományok Házát szeretnék Székelyudvarhelyen létrehozni, hosszú távon egy olyan létesítményt, amely összefogná a hagyományőrző tevékenységeket, hogy Székelyudvarhely az erdélyi hagyományőrzés és a táncházmozgalom egyik fontos központja legyen. Ebben mondhatni könnyű dolgom van, mert Székelyudvarhelyen már eleve nagyon sok a kézműves, a táncházas. Ez a város nem huszon-, hanem negyven éve aktív ilyen téren.