
Emléknapot tartanak a ferencesek. Alapítójukra emlékeznek. Képünk illusztráció
Fotó: Balogh Zoltán/MTI
Assisi Szent Ferenc (1182–1226), a ferences szerzetesrend alapítója volt az első a katolikus egyház történetében, akiről tudjuk, hogy Krisztus sebhelyeit hordozta. Stigmatizációjának ünnepét XI. Benedek pápa (1303–1304) engedélyezte Szent Ferenc rendje számára, az emléknapot szeptember 17-én tartják.
2019. szeptember 17., 10:072019. szeptember 17., 10:07
2019. szeptember 17., 10:512019. szeptember 17., 10:51
Az egyik legnagyobb hatású középkori szent megtérése után az evangéliumi tanácsokat követve megélte a koldusszegénységet, és feltétlen engedelmességgel szolgálta Krisztusát. Tanítványi küldetését Jézus szavaiból merítette: „Semmit se vigyetek az útra, se botot, se tarisznyát, se kenyeret, se pénzt!” Állandóan foglalkoztatta az emberré lett Isten önként vállalt szenvedése, megalázottsága. Imádságban is folyamatosan kérte a jézusi sorsot.
Két évvel halála előtt, miután átadta az általa alapított rend vezetését, 1224-ben elvonult Alverna hegyére. Miközben Szent Mihály tiszteletére negyvennapos böjtöt tartott, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén, szeptember 14-én vagy akörül egy szeráf látogatta meg, akinek vonásaiban a megfeszített Krisztust vélte felfedezni.
A látomás után vette észre, hogy a szeráftól ajándékba kapta és testén viseli Krisztus öt sebét. Noha további életében igyekezett elrejteni a stigmákat, nem sikerült neki. Több tanú is bizonyította, hogy látta Francesco kezein, lábain és oldalán Krisztus kínszenvedésének be nem gyógyuló sebhelyeit.
Templombúcsú
Az Assisi Szent Ferenc sebeiről elnevezett jobbágyfalvi plébániatemplomban szeptember 22-én 13 órakor kezdődik a búcsús szentmise, amelynek szónoka Puvák Antal Marián ferences szerzetes lesz Csíksomlyóról.
A téli ünnepi időszakra időzített pirotechnikai ellenőrzőakció részeként a rendőrség eddig közel 53 tonna pirotechnikai cikket foglalt le, 540 büntetőeljárást kezdeményezett és 606 személy ellen indított nyomozást.
2025 meghatározó év Románia és az erdélyi magyar közösség számára: új politikai helyzet alakult ki, miközben Európát háború és gazdasági bizonytalanság terheli. Magyarországon választások közelegnek – a belpolitikai viták Erdélyben is érzékelhetők.
Erdély szívében, a Torockói-hegység peremén húzódik egy sziklakanyon, amelyet a természet évmilliók alatt faragott a saját arcára. Ez a Tordai-hasadék.
A földön 300 millió keresztény szenved állami elnyomásban vagy terrorszervezetek támadásaitól. Az erdélyi örmény gyökerekkel büszkélkedő Azbej Tristánnal, a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkárral Kézdivásárhelyen beszélgettünk.
A parajdi sóbánya katasztrófájáról, a távolsági buszjáratok működtetésének újragondolásáról, a megyei hulladékgazdálkodásról esett szó többek között a Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnökével való év végi beszélgetésen.
Még karácsony előtt átadják a forgalomnak a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti szakaszát – jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Országszerte több mint 7 millió lej értékben rótt ki bírságot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a december 15. és 19. között végzett ellenőrzések nyomán.
Idén csaknem 3,6 millió peres ügyet tárgyaltak a romániai bíróságok, miközben a bírói álláshelyek közel 20 százaléka nincs betöltve – közölte pénteken a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM).
Pénzügyi bizonytalanságok és kormányzati megszorítások jellemezték Csíkszereda 2025-ös esztendejét, amelyet Korodi Attila polgármester az év utolsó rendes havi tanácsülésén értékelt pénteken.
Ünnepélyes díjátadón ismerte el Hargita megye tanácsa a megye három tűzoltóját és két kiváló sportolóját. Az ülés alatt költségvetésről, európai uniós projektekről és útépítésről is tárgyaltak a megye önkormányzati képviselői.
szóljon hozzá!