
Emléknapot tartanak a ferencesek. Alapítójukra emlékeznek. Képünk illusztráció
Fotó: Balogh Zoltán/MTI
Assisi Szent Ferenc (1182–1226), a ferences szerzetesrend alapítója volt az első a katolikus egyház történetében, akiről tudjuk, hogy Krisztus sebhelyeit hordozta. Stigmatizációjának ünnepét XI. Benedek pápa (1303–1304) engedélyezte Szent Ferenc rendje számára, az emléknapot szeptember 17-én tartják.
2019. szeptember 17., 10:072019. szeptember 17., 10:07
2019. szeptember 17., 10:512019. szeptember 17., 10:51
Az egyik legnagyobb hatású középkori szent megtérése után az evangéliumi tanácsokat követve megélte a koldusszegénységet, és feltétlen engedelmességgel szolgálta Krisztusát. Tanítványi küldetését Jézus szavaiból merítette: „Semmit se vigyetek az útra, se botot, se tarisznyát, se kenyeret, se pénzt!” Állandóan foglalkoztatta az emberré lett Isten önként vállalt szenvedése, megalázottsága. Imádságban is folyamatosan kérte a jézusi sorsot.
Két évvel halála előtt, miután átadta az általa alapított rend vezetését, 1224-ben elvonult Alverna hegyére. Miközben Szent Mihály tiszteletére negyvennapos böjtöt tartott, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén, szeptember 14-én vagy akörül egy szeráf látogatta meg, akinek vonásaiban a megfeszített Krisztust vélte felfedezni.
A látomás után vette észre, hogy a szeráftól ajándékba kapta és testén viseli Krisztus öt sebét. Noha további életében igyekezett elrejteni a stigmákat, nem sikerült neki. Több tanú is bizonyította, hogy látta Francesco kezein, lábain és oldalán Krisztus kínszenvedésének be nem gyógyuló sebhelyeit.
Templombúcsú
Az Assisi Szent Ferenc sebeiről elnevezett jobbágyfalvi plébániatemplomban szeptember 22-én 13 órakor kezdődik a búcsús szentmise, amelynek szónoka Puvák Antal Marián ferences szerzetes lesz Csíksomlyóról.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!