
Emléknapot tartanak a ferencesek. Alapítójukra emlékeznek. Képünk illusztráció
Fotó: Balogh Zoltán/MTI
Assisi Szent Ferenc (1182–1226), a ferences szerzetesrend alapítója volt az első a katolikus egyház történetében, akiről tudjuk, hogy Krisztus sebhelyeit hordozta. Stigmatizációjának ünnepét XI. Benedek pápa (1303–1304) engedélyezte Szent Ferenc rendje számára, az emléknapot szeptember 17-én tartják.
2019. szeptember 17., 10:072019. szeptember 17., 10:07
2019. szeptember 17., 10:512019. szeptember 17., 10:51
Az egyik legnagyobb hatású középkori szent megtérése után az evangéliumi tanácsokat követve megélte a koldusszegénységet, és feltétlen engedelmességgel szolgálta Krisztusát. Tanítványi küldetését Jézus szavaiból merítette: „Semmit se vigyetek az útra, se botot, se tarisznyát, se kenyeret, se pénzt!” Állandóan foglalkoztatta az emberré lett Isten önként vállalt szenvedése, megalázottsága. Imádságban is folyamatosan kérte a jézusi sorsot.
Két évvel halála előtt, miután átadta az általa alapított rend vezetését, 1224-ben elvonult Alverna hegyére. Miközben Szent Mihály tiszteletére negyvennapos böjtöt tartott, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén, szeptember 14-én vagy akörül egy szeráf látogatta meg, akinek vonásaiban a megfeszített Krisztust vélte felfedezni.
A látomás után vette észre, hogy a szeráftól ajándékba kapta és testén viseli Krisztus öt sebét. Noha további életében igyekezett elrejteni a stigmákat, nem sikerült neki. Több tanú is bizonyította, hogy látta Francesco kezein, lábain és oldalán Krisztus kínszenvedésének be nem gyógyuló sebhelyeit.
Templombúcsú
Az Assisi Szent Ferenc sebeiről elnevezett jobbágyfalvi plébániatemplomban szeptember 22-én 13 órakor kezdődik a búcsús szentmise, amelynek szónoka Puvák Antal Marián ferences szerzetes lesz Csíksomlyóról.
Az ankarai NATO-csúcs alkalmat teremt arra, hogy a szövetségesek ismét kiemelt figyelmet fordítsanak a fekete-tengeri térség biztonsági helyzetére, valamint a drónincidensekre – közölte az elnöki hivatal.
A munkaügyi felügyelők ellenőrzik a napokban, hogy a munkáltatók betartják-e a rendkívüli hőség idejére előírt munkavédelmi intézkedéseket, és a jogsértéseket büntetni fogják – közölte hétfőn Mihai Uca, a Munkaügyi Felügyelőség vezetőhelyettese.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint mérsékelni kell a politikai nyilatkozatok hangnemét, mert csak így folytatódhat érdemi párbeszéd a pártok között, és kerülhető el a kormányválság elhúzódása.
A nyári érettségire feliratkozott diákok 98,2 százaléka vett részt hétfőn a román nyelvből és irodalomból tartott írásbeli vizsgán – számolt be az oktatási minisztérium.
Megjelent hétfőn a Hivatalos Közlönyben az érettségi kötelező tantárgyából tartandó írásbeli vizsga egy nappal történő elhalasztásáról szóló miniszteri rendelet.
12,6 millió lejes kincstári hitel felvételéről döntött Hargita Megye Tanácsa. A kölcsönt három beruházás finanszírozására fordítanák, miközben a korábbi hitelkeretek felhasználását is átcsoportosították, és döntöttek a homoródi területek rendezéséről is.
Két újmisést szenteltek fel hétfőn, Szent Péter és és Szent Pál napján a gyulafehérvári székesegyházban. Az újmisések a megbízólevelüket is megkapták amellyel segédlelkésznek nevezték ki őket.
Általában meleg marad az idő a következő két hétben, de lesznek átmeneti lehűlések is, és főként július elején esőkre is számítani kell – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) június 29. és július 12. közötti előrejelzéséből.
Megoldhatónak tartották a hétfői román nyelv és irodalom írásbelit azok a székelyudvarhelyi végzősök, akiket a vizsga után kérdeztünk. Noha a rendkívüli hőség is nehezítette a vizsgát, a feladatsor nem okozott különösebb meglepetést.
Egy nappal elhalasztják a keddi matematika és történelem írásbeli vizsgákat a várható rendkívüli hőség miatt.
szóljon hozzá!