
Emléknapot tartanak a ferencesek. Alapítójukra emlékeznek. Képünk illusztráció
Fotó: Balogh Zoltán/MTI
Assisi Szent Ferenc (1182–1226), a ferences szerzetesrend alapítója volt az első a katolikus egyház történetében, akiről tudjuk, hogy Krisztus sebhelyeit hordozta. Stigmatizációjának ünnepét XI. Benedek pápa (1303–1304) engedélyezte Szent Ferenc rendje számára, az emléknapot szeptember 17-én tartják.
2019. szeptember 17., 10:072019. szeptember 17., 10:07
2019. szeptember 17., 10:512019. szeptember 17., 10:51
Az egyik legnagyobb hatású középkori szent megtérése után az evangéliumi tanácsokat követve megélte a koldusszegénységet, és feltétlen engedelmességgel szolgálta Krisztusát. Tanítványi küldetését Jézus szavaiból merítette: „Semmit se vigyetek az útra, se botot, se tarisznyát, se kenyeret, se pénzt!” Állandóan foglalkoztatta az emberré lett Isten önként vállalt szenvedése, megalázottsága. Imádságban is folyamatosan kérte a jézusi sorsot.
Két évvel halála előtt, miután átadta az általa alapított rend vezetését, 1224-ben elvonult Alverna hegyére. Miközben Szent Mihály tiszteletére negyvennapos böjtöt tartott, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén, szeptember 14-én vagy akörül egy szeráf látogatta meg, akinek vonásaiban a megfeszített Krisztust vélte felfedezni.
A látomás után vette észre, hogy a szeráftól ajándékba kapta és testén viseli Krisztus öt sebét. Noha további életében igyekezett elrejteni a stigmákat, nem sikerült neki. Több tanú is bizonyította, hogy látta Francesco kezein, lábain és oldalán Krisztus kínszenvedésének be nem gyógyuló sebhelyeit.
Templombúcsú
Az Assisi Szent Ferenc sebeiről elnevezett jobbágyfalvi plébániatemplomban szeptember 22-én 13 órakor kezdődik a búcsús szentmise, amelynek szónoka Puvák Antal Marián ferences szerzetes lesz Csíksomlyóról.
Ökumenikus közösségben ünnepelt a marosvásárhelyi magyarság október 23-án este. Előbb a Keresztelő Szent János Plébánián hajtottak fejet az 1956-os forradalom hősei és a szabadság eszméje előtt, majd fáklyákkal a kezükben vonultak a Várudvarba.
Hetven év távlatából is a szabadság, az igazság és a nemzeti megmaradás üzenetét hordozza 1956. hangzott el Székelyudvarhelyen, ahol a forradalom hősei, valamint Márton Áron püspök öröksége előtt is tisztelegtek október 23-án.
Csíkszereda városa posztumusz Pro Urbe díjjal ismeri el Basa János életművét – adta hírül péntek este Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.
Hetven évvel az 1956-os magyar forradalom után Csíkszeredában is közösen hajtottak fejet a forradalmárok emléke előtt. A megemlékezésen zene, történelmi felvételeket idéző hologramok, ünnepi beszédek és egyházi áldás hangzott el.
Felemelő ünnepségen emlékezett a mintegy kétszáz sepsiszentgyörgyi az 56-os hősök áldozatára a művészeti líceum melletti emlékparkban. A felszólalók beszédeiből ugyanaz a gondolat köszönt vissza: az eszmét, a lángot vinnünk kell tovább.
Az 1956-os forradalom egész világot megrengető voltáról, Magyarország szabadságának mostani megőrzéséről is beszéltek a felszólalók a Fidesz és a KDNP közös megemlékezésén a budapesti Bem téren, ahol Hankó Balázs levelét is felolvasták.
Fáklyás felvonulással és ünnepi műsorral emlékeztek meg Gyergyószentmiklóson az 1956-os magyar forradalom hőseiről. A Szent István térről a főtéri parkba tartó emlékezők a hetven évvel ezelőtti tüntetőkhöz hasonló transzparensekkel vonultak.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter pénteken bejelentette, határozott intézkedéseket rendelt el, hogy az év végéig legalább 500 új börtönférőhely létesüljön.
Harminckilenc vádlottat ítélt el a Ialomița megyei törvényszék a két halálos áldozatot követelő tavalyi urziceni-i fegyveres összecsapás ügyében.
Telefonon jelentették a hatóságoknak, hogy a Maros megyei Csatófalva külterületén megtámadott a medve egy juhait legeltető huszonéves férfit.
szóljon hozzá!