
Emléknapot tartanak a ferencesek. Alapítójukra emlékeznek. Képünk illusztráció
Fotó: Balogh Zoltán/MTI
Assisi Szent Ferenc (1182–1226), a ferences szerzetesrend alapítója volt az első a katolikus egyház történetében, akiről tudjuk, hogy Krisztus sebhelyeit hordozta. Stigmatizációjának ünnepét XI. Benedek pápa (1303–1304) engedélyezte Szent Ferenc rendje számára, az emléknapot szeptember 17-én tartják.
2019. szeptember 17., 10:072019. szeptember 17., 10:07
2019. szeptember 17., 10:512019. szeptember 17., 10:51
Az egyik legnagyobb hatású középkori szent megtérése után az evangéliumi tanácsokat követve megélte a koldusszegénységet, és feltétlen engedelmességgel szolgálta Krisztusát. Tanítványi küldetését Jézus szavaiból merítette: „Semmit se vigyetek az útra, se botot, se tarisznyát, se kenyeret, se pénzt!” Állandóan foglalkoztatta az emberré lett Isten önként vállalt szenvedése, megalázottsága. Imádságban is folyamatosan kérte a jézusi sorsot.
Két évvel halála előtt, miután átadta az általa alapított rend vezetését, 1224-ben elvonult Alverna hegyére. Miközben Szent Mihály tiszteletére negyvennapos böjtöt tartott, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén, szeptember 14-én vagy akörül egy szeráf látogatta meg, akinek vonásaiban a megfeszített Krisztust vélte felfedezni.
A látomás után vette észre, hogy a szeráftól ajándékba kapta és testén viseli Krisztus öt sebét. Noha további életében igyekezett elrejteni a stigmákat, nem sikerült neki. Több tanú is bizonyította, hogy látta Francesco kezein, lábain és oldalán Krisztus kínszenvedésének be nem gyógyuló sebhelyeit.
Templombúcsú
Az Assisi Szent Ferenc sebeiről elnevezett jobbágyfalvi plébániatemplomban szeptember 22-én 13 órakor kezdődik a búcsús szentmise, amelynek szónoka Puvák Antal Marián ferences szerzetes lesz Csíksomlyóról.
Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Keresztalják, lovas zarándokok, autóval, zarándokvonattal vagy éppen busszal érkező erdélyi és anyaországi magyarok találkoznak idén is Csíksomlyón, a pünkösdszombati búcsún. Kövesse élőben a búcsú történéseit a Székelyhonon!
Szívecskéket formázó kezek, lobogó zászlók, könnyek, mosolyok, kézfogások, kiabálások, énekszó, himnusz, megörökített pillanatok – ezeket tapasztaltuk az összenemzeti zarándokvonat sepsiszentgyörgyi fogadásán.
Több százezer ember védelmét biztosítják idén is a csíksomlyói nyeregben a tűzoltók, mentők, csendőrök és rendőrök. Mutatjuk, hol juthatnak segítséghez a zarándokok, és mit tehetnek a rosszullétek megelőzése érdekében.
Újabb elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több folyó vízgyűjtő területére.
Az Országos Szociális Felügyeleti és Kifizetési Ügynökség (ANPIS) átutalta az áprilisi gyermeknevelési pótlékok (gyerekpénz) kifizetéséhez szükséges összeget.
A heves esőzések és a patakokban felgyűlt hordalék miatt zavarossá vált a csapvíz Kovásznán, Barátoson, Pákén és Orbaiteleken. A szolgáltató ellenőrzi a vízminőséget, és arra kéri a lakókat, hogy a biztonság kedvéért egyelőre ne fogyasszanak belőle.
Romjaiból építették újjá a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-várat az ezeréves határon. A látványos épület péntek déli átadóünnepségének – amelyet a 30-as számú őrház előtt tartottak – az időjárás is kedvezett.
A Colectiv-ügyben elítélt katonai tűzoltók egyikét, Antonina Radut, aki négy évvel ezelőtt, az ítélet kihirdetése előtt elszökött Romániából, bebörtönözték egy moldovai börtönben, ahol a román bíróságok által kiszabottnál enyhébb büntetést fog letölteni.
szóljon hozzá!