
A gernyeszegi Teleki-kastély
Fotó: Antal Erika
Erdélyi turnéjának legvégén, július 8-án este Gernyeszegen a Teleki-kastélyban koncertezik az Erdődy Kamarazenekar.
2018. július 06., 14:372018. július 06., 14:37
Az 1994-ben alakult budapesti Erdődy Kamarazenekar először látogat Erdélybe. Az együttes — melynek alapító tagjai nagy budapesti szimfonikus zenekarok világot járt művészei — kezdetektől régebbi korok magyar vonatkozású zeneműveinek népszerűsítését tűzte ki céljául, melyet később kortárs magyar kompozíciók bemutatásával egészített ki.
Tevékenységüket eddig 14 lemez és számos nemzetközi elismerés fémjelzi. A zenekar alapítója és koncertmestere, Szefcsik Zsolt hegedűművész kutatásai révén
Júliusi erdélyi koncertjeiken is olyan műveket tűztek műsorra, melyek jelentős része csak az ő előadásukban hallható. Így ismerkedhetnek meg hallgatóik a XVII. századi, pozsonyi származású Johann Kusser Overture-jével, vagy a XVIII. század derekán Nagyváradon is alkotó Michael Haydn Divertimentójával, de elhangzik a verbunkos stílus kiváló alkotója, Rózsavölgyi Márk Első magyar társastánca, illetve a kolozsvári származású Orbán György 2002-ben az Erdődy Kamarazenekar számra ajánlott, Udvari Táncok című kompozíciója .
Részben a „hagyományos” repertoárban való jártasságuk bemutatására — s egyszersmind a XIX. század első évtizedeinek zenéje iránti különleges elkötelezettségük miatt — koncertjeiken elhangzik Mendelssohn IX. (c-moll) vonószimfóniája is.
Az Erdődy Kamarazenekar mindig különös figyelmet fordít koncertjeinek helyszíneire, így örömmel lép fel kastélyokban — Marosnémetiben, Miklósváron és Gernyeszegen — és templomokban (Nagyszebenben), ahol a zenei tartalom befogadását a hozzá illő környezet nagyban elősegíti, s e koncertek révén új terek kapcsolódhatnak be a zenei kultúra vérkeringésébe.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!