Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

15:47

Új intézkedésekkel javítanák a ritka betegséggel élők ellátását Romániában

15:00

Engedélyek nélkül szállították a diákokat, most a szülőknek kell megoldaniuk az ingázást

14:51

„Becsúszott” tíz lej alá a benzin ára

14:15

Meglepetésküldést kapott, a másodosztályban debütált a székelyudvarhelyi partjelző

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Két településen láttak medvét a hétvégén

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Több megyére is kiterjesztették a légi riasztást Romániában, lezárták Iași megye légterét

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Előzetesben marad a csíkdánfalvi halálos gázolás elkövetője

Zöld utat kapott a Dracula Park Transylvania, megvan az építkezési engedély

Szemétdíj: szinte vakon repülünk

Hálapénzkérés a székelyföldi kórházakban: jelentős különbségeket mutatnak a betegek visszajelzései

Tar Gyöngyi: a román nyelvű kérdés félreértése okozhatja a rossz Hargita megyei eredményt a hálapénzt illetően

Kamerákkal és bírságokkal vennék elejét az illegális szemétlerakásnak Csíkszeredában

Rangsorolták a székelyföldi településeket átoltottsági arány szerint

Székelyföldön nagyon sok településen a tíz százalékot sem éri el az átoltottsági arány

Fotó: Haáz Vince

Negyven százalékos a különbség a legnagyobb, illetve legkisebb átoltottsági aránnyal rendelkező Hargita megyei települések között. Vannak olyan községek, ahol a lakosságnak alig néhány százaléka oltatta be magát, de az ország második legnagyobb átoltottsági arányával rendelkező település is Hargita megyei. Maros és Kovászna megyében is jelentős eltérések vannak a lista két végén található helységek között.

Széchely István

2021. július 12., 15:552021. július 12., 15:55

2021. július 12., 17:582021. július 12., 17:58

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A legfrissebb adatok szerint Borszéken a lakosságnak majdnem a fele (43,85 százaléka) beoltatta már magát a koronavírus ellen, ezzel a rátával a település a Hargita megyei lista élén áll, országosan pedig a második helyen. Mindössze a Temes megyei Újszentes községben nagyobb, 47,9 százalékos az átoltottsági arány. Hargita megyében a második helyen Gyergyóvárhegy áll 33,8 százalékkal, a harmadik Csíkszereda 28,16 százalékkal, a negyedik Maroshévíz (27,25%), az ötödik pedig Székelyudvarhely (26,88%).

Az adatokat az oltáskampányt koordináló országos bizottság (CNCAV) közölte pénteken. Az összesítést korábbra várták, ám mivel megkésve készült el, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság készített egy saját statisztikát azok az adatok alapján, amelyekhez hozzáfértek. Az összesítés szerint az immunizálást tekintve abszolút számokban természetesen a nagyobb városok vezetnek – Székelyudvarhelyen például tízezren vannak beoltva –, a községek között pedig Gyergyóremete vezet 1200 beoltott lakossal, ugyanis az arányt tekintve első helyen álló lényegesen kisebb Gyergyóvárhegyen 600 beoltott teszi ki a 33,8 százalékot.

Elmaradva a Gyimesek

Amint arról Tar Gyöngyi, a megyei egészségügyi igazgatóság vezetője tájékoztatott,

Hargita megyében Gyimesközéplok községben a legalacsonyabb, 5 százalék alatti az átoltottsági arány, az utolsó előtti helyen Kászonaltíz áll, előtte pedig Gyimesfelsőlok található.

Ez a tekintetben is problémát jelent, hogy ezek a települések a Bákó megyével határos térségben vannak, ahol már haláleseteket is okozott a koronavírus delta variánsa, így ha az említett településeken megnő a fertőzések száma, az szigorú karanténozást fog maga után vonni, mert az átoltottsági arány nagyon alacsony ezekben a községekben. A CNCAV által közölt adatok szerint Gyimesközéplokon a lakosság 4,82 százaléka van beoltva, Kászonaltízen ez a ráta 5,75 százalékos, Gyimesfelsőlokon pedig 6,27.

Lehetséges okok

A nagy különbségek, illetve egyes településeken az alacsony átoltottsági arány oka kezdetben az volt, hogy a vidéki lakosság nehezebben jutott hozzá az oltáshoz, lévén, hogy az oltóközpontok többnyire városokon működtek.

Amióta elkezdődtek a helyszíni oltások vidéken, azt tapasztalják, hogy ott jelentkeznek a legkevesebben oltásra, ahol a legalacsonyabbak az átoltottsági arányok – mondta Tar Gyöngyi, feltételezve, hogy a településvezetéseknek a hozzáállása is tükröződhet az eredmények alakulásában.

De ez sem érvényes minden településre, ugyanis például Csíkszentgyörgyön – ahol szintén rossz, 7,36 százalékos az átoltottsági arány – a polgármesteri hivatal aktívan részt vett a helyszíni oltás megszervezésében és népszerűsítésében – tette hozzá. Volt olyan község, például Csíkszentdomokos, ahol 120-an jelentkeztek és oltatták be magukat egy nap alatt, de olyan is, ahol senki sem ment el a helyszíni oltásra – számolt be az elmúlt napok tapasztalatairól a megyei egészségügyi szakhatóság vezetője.

Az biztos, hogy az alacsony átoltottsági arány összefüggésben áll a gazdasági fejlettségi mutatókkal, az iskolázottsággal és az egészségértéssel, vagyis azzal, hogy az emberek milyen szinten képesek az egészségükkel kapcsolatos információkhoz hozzájutni, azokat megérteni és alkalmazni

– hangsúlyozta Tar Gyöngyi. Az említett tényezők tekintetében pedig Hargita megye, főként a vidék sajnos nem áll túl jól, ráadásul ott a lakosság is hiszékenyebb, így fogékonyabb is az oltásellenes nézetekre – tette hozzá.

Maros és Kovászna megyei arányok

Az oltáskampányt koordináló országos bizottság (CNCAV) legfrissebb adatai szerint Maros megyében Marosvásárhelyen a legmagasabb, 34,56 százalékos az átoltottsági arány, a megyeközponttól alig lemaradva pedig Bala község áll a második helyen 33,59 százalékkal. Egy települést listáznak még, ahol a ráta eléri a 30 százalékot, az pedig Koronka község (30,89%). Az átoltottsági arány Csatófalva (4,88%), Apold (5,93%) és Nyárádmagyarós (5,94%) községekben a legalacsonyabb.

Maros megyében Marosvásárhelyen a legmagasabb, 34,56 százalékos az átoltottsági aránycímke: Székelyföld

Fotó: Haáz Vince

Kovászna megyében mindössze egy település van, ahol eléri a 20 százalékot a beoltottak aránya, az pedig a megyeközpont. Sepsiszentgyörgyöt (22,86%) egy másik város, Kovászna követi (19,79%), a harmadik helyen pedig Kézdivásárhely (17,43%) áll. A Kovászna megyei közigazgatási egységek nagyobbik részében nem éri el a 10 százalékot a beoltottak aránya. Ez Bölön (4,29%), Előpatak (4,36%), illetve Torja (4,55%) községben a legalacsonyabb, de Nagyborosnyón sem éri el az 5 százalékot.

A CNCAV nem közölte a megyék átoltottsági arányát, az általuk közzétett térkép szerint az ország keleti, észak-keleti megyéiben a legrosszabb a helyzet e tekintetben.

A nyájimmunitásról

A nyájimmunitás vagy közösségi immunitás olyan védettség egy fertőző betegséggel szemben, amely úgy jön létre, hogy a népesség egy bizonyos részének beoltása vagy kigyógyulása védettséget biztosít a beoltatlanok számára is. Immunitás úgy is szerezhető, ha valaki megfertőződik egy kórokozóval és kigyógyul a betegségből, ezért ha a népesség egy jelentős része megfertőződik és kigyógyul, a nyájimmunitás akár vakcina alkalmazása nélkül is kialakulhat. Egy népességben, azok az egyének, akik immunitást szereztek, nem járulnak hozzá a kórokozó továbbterjedéséhez, ilyen közösségben a fertőzésláncok nagyobb valószínűséggel szakadnak meg, a terjedés ezért lelassul, vagy meg is áll. A közösség minél több tagja szerez immunitást, annál kisebb a valószínűsége, hogy a többiek találkoznak a kórokozóval. Hogy a népesség mekkora részének kell átfertőződnie, illetve védőoltást kapnia a nyájimmunitás kialakulásához, az az adott kórokozó fertőzőképességétől függ. A Covid19-pandémia esetében 70 százalékra becsülik, de nem lehet pontosan megmondani. (forrás: Wikipédia)