Rangos magyar állami kitüntetésekkel ismerték el a nemzet szolgálatában végzett példaértékű munkájukat

A magyar nemzeti ünnep alkalmából hat erdélyi közéleti személyiség a nemzet és a haza szolgálatában végzett példaértékű munkáját ismerték el csütörtökön a csíkszeredai Lázár-ház dísztermében. A koronavírus-világjárvány miatt mostanra halasztott díjátadón Lőrincz György író, a székelyudvarhelyi Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány alapító elnöke; Simó Gáspár, a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Teológiai Gimnázium lelki igazgatója, a Romániai Magyar Cserkészszövetség római katolikus lelkivezetője; Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság igazgatója; Bokor Márton gyermekgyógyász, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság anya- és gyermekvédelmi programfelelőse, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház volt igazgatója, Hargita megye volt helyettes tisztifőorvosa; Bajna György író, költő, újságíró és Kurkó István, a csíkszentdomokosi Márton Áron Általános Iskola tanítója vehették át a rangos állami kitüntetéseket.

Az Áder János, Magyarország köztársasági elnöke által adományozott elismeréseket Tóth László főkonzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője adta át.

Az ünnepségen elsőként Lőrincz György munkásságát díjazták. Az író, esszéista és a szociográfiai publicisztika művelője 1946. május 2-án született Kápolnásfaluban. 1966 és 1973 között Zetelakán és környékén volt helyettes tanár, majd műszaki vezető, technikus a székelyudvarhelyi Élelmiszeripari Gépgyárban. 1990-től a székelyudvarhelyi művelődési bizottság szakirányítója, 1995-ben pedig alapító elnöke lett a székelyudvarhelyi Erdély Magyar Irodalmáért Alapítványnak.

Újabb regényeiben korunk, az erdélyi magyarság legújabb, legégetőbb gondjaival (kivándorlás, a múlt feldolgozása, a hagyományos értékrend felbomlása stb.) szembesíti az olvasóit.

Lőrincz György számára az erdélyi magyarság sorskérdéseit megjelenítő regényeket, novellákat, riportokat és elbeszéléseket magába foglaló, kiemelkedő prózaírói életműve elismeréseként Áder János a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozta.

Simó Gáspár az erdélyi magyar fiatalok nevelése, illetve identitásának megőrzése érdekében végzett odaadó munkája elismeréseként a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vehette át.

A lelkiigazgató 1969. május 10-én született Székelyudvarhelyen, majd Székelylengyelfalván nevelkedett, egy ötgyermekes családban. Teológiai tanulmányait 1993-ban kezdte, 1999-ben fejezte be. Jakubinyi György érsek szentelte pappá 1999. június 20-án. A ma már nyugalmazott érsek 2003-ban a Csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumba helyezte, ahol a mai napig lelki vezetői és tanári hivatást tölt be.

Ő álmodta meg a Romániai Magyar Cserkész Szövetségben a Cserkészek Lelkinapja és a Vezetők Lelkinapja országos programokat,

amelyeknek célja a cserkészek és vezetőik Jézus Krisztus lelkületében, szellemiségében való elmélyülése.

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat munkáját, valamint a székelyföldi orvosok továbbképzését, illetve az anyaországi és az erdélyi magyar orvosok közötti kapcsolatok fejlesztését segítő tevékenysége elismeréseként Tar Gyöngyi, Hargita megye tisztifőorvosa szintén a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vehette át a csütörtöki díjátadón.

A belgyógyász főorvos, nephrológus, népegészségtanász és egészségügyi menedzser szakos orvos, egyetemi adjunktus 1966. december 2-án született Temesváron. Székelyföldi pályafutása a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház belgyógyászati osztályán indult. 1990 januárja óta segíti a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat munkáját.

2007-től Hargita Megye tisztifőorvosa, az erdélyi magyar közélet aktív szereplője.

A világjárvány ideje alatt különösen nehéz feladatot teljesít, hiszen rá és csapatára nehezednek Hargita megye járványügyi teendői.

Bajna György számára Gyergyószék kulturális, irodalmi és közéletben betöltött jelentős szerepe elismeréseként ugyancsak a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta Áder János köztársasági elnök. A díjazott író, költő, újságíró 1947. június 12-én született Gyergyószentmiklóson.

Írói, költői és újságírói tevékenységét a hagyományos székely szellemiséghez való ragaszkodás hatja át. 1962-ben alapító tagja volt a mai Dr. Kercsó Attila Irodalmi Körnek.

Mikor a város irodalmi köre hanyatlani kezdett, mindig életet tudott lehelni az irodalmi közösségébe.

Emellett költői és írói munkássága is kiemelkedő, 1966-tól jelentek meg versei, esszéi, írásai az erdélyi, magyarországi, kanadai lapokban. 1990 után Gyergyószentmiklós közéletének meghatározó egyéniségeként tevékenykedett és tevékenykedik napjainkban is.

Az erdélyi és anyaországi orvosok szakmai kapcsolatának ápolását szolgáló három évtizedes tevékenysége, valamint elhivatott gyógyítómunkája elismeréseként Bokor Márton részére a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést adományozták.

A gyermekgyógyász 1950. november 27-én született a Maros megyei Gyulakuta község egyik kicsi falujában, Csöbön. 1990-ben a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság aligazgatója lett, 1992-ben pedig a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház igazgatójának nevezték ki.

Legnagyobb sikerének a csíkszentmártoni Csecsemőotthon 130 lakójának családokhoz való elhelyezését tartja akkor, amikor Romániában erre törvényes keret még nem létezett.

Közreműködésével a romos árvaházból csecsemőotthon, majd korszerű gyermekjóléti komplexum született. 2007-től a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság orvosigazgatója, helyettes tisztifőorvosa volt. 2015-ben vonult nyugdíjba, de máig irányítja a megyei anya- és gyermekvédelmet.

Kurkó István a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálatnak nyújtott segítsége, valamint a Buzánszky Jenő Gyermek és Ifjúsági Focikupa, illetve a Kurutty nevű magyar nyelvű erdélyi tanulmányi verseny szervezőjeként végzett munkája elismeréseként szintén a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést vehette át. A csíkszentdomokosi Márton Áron Általános Iskola tanítója 1965. november 6-án született Csíkszeredában.

1998-ban látott hozzá a Kurutty tanulmányi vetélkedő megszervezéséhez, együtt kollégáival és több erdélyi magyar iskola tanítójával. Így jött létre az első és azóta is egyetlen, egész Erdély területére kiterjedő magyar nyelvű tanulmányi vetélkedő kisiskolás gyerekek számára.

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat és Buzánszky Jenő, az NGYSZ Sportbizottsága elnökének kérésére 2002 óta Erdélyi Gyermek és Ifjúsági Focikupát is szervez. Ezt 12 éven keresztül, egészen élete végéig, Buzánszky Jenő személyesen felügyelte. Halála után a torna a Buzánszky Jenő Erdélyi Gyermek és Ifjúsági Focikupa nevet kapta.