Rádulyék pere: áttanulmányozás miatt halasztottak

Fotó: Boda L. Gergely

Ismét halasztottak Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester és Szőke Domokos alpolgármester korrupciógyanús ügye perének szeptember 18-ai törvényszéki tárgyalásán. A következő időpont október 18.

Gáspár Botond

2017. szeptember 18., 21:102017. szeptember 18., 21:10

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Az ügyész késése miatt az eredeti időpont után kezdődött a Maros Megyei Törvényszéken a hétfői tárgyalások sorozata, amelyek között ismét helyet kapott a csíkszeredai elöljárók ügye. A felperes Országos Korrupcióellenes Igazgatóságot (DNA) képviselő ügyész, Ráduly Róbert Kálmán és Szőke Domokos vádlottak, valamint jogi képviselőik és a hozzájuk hasonlóan szintén Csíkszeredából érkezett tanú is ismét megjelent szeptember 18-án.

Fotó: Boda L. Gergely

A két városvezető ügyét előre vette a napirendre tűzött ügyek tárgyalásának sorában a bírónő,

hiszen az érintett félként beidézett csíkszeredai önkormányzat nemrég megbízott jogi képviselője halasztást kért a dosszié áttanulmányozására hivatkozva. A 2016. március 30-án elkezdődött ügy következő tárgyalását október 18-ára tűzték ki.

Fotó: Boda L. Gergely

A két elöljárót a 2015 áprilisában végrehajtott házkutatások után vették őrizetbe, majd hatósági felügyelet alá kerültek, utána pedig a DNA Ráduly Róbert Kálmánt háromrendbeli hivatali visszaéléssel és érdekkonfliktussal, Szőke Domokost pedig négyrendbeli hivatali visszaéléssel és okirat-hamisításra való felbujtással vádolta meg.

A tisztségviselőket többek között azzal vádolják, hogy jogosulatlanul használták országon belüli kiszállásra a hivatali gépkocsit, valamint hogy megkárosították a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökséget, amikor a Sapientia egyetemnek kiadott építkezési engedély kibocsájtásakor nem vették figyelembe az ortodox templom műemlék jellegét. A vádhatóság a polgármesteri hivatal megbízásából elvégzett kataszteri felmérést is kifogásolja, illetve egy ingatlanbérleti szerződés módosítását. A pert tavaly március óta a DNA kérésére a Maros Megyei Törvényszék tárgyalja, mert a vádhatóság fenntartásokat fogalmazott meg a Hargita Megyei Törvényszék bíráinak pártatlanságával kapcsolatban. Az elöljárók alaptalannak tartják és elutasítják az ellenük felhozott vádakat.

Megkérdőjelezhető a templom műemlék jellege

Olvasói hozzászólásból tudjuk, hogy a szóban forgó ortodox templomot a román görögkatolikusok részére építették Berek Ferenc műépítész tervei alapján 1930-ban, majd miután 1948. október 21-én Gyulafehérváron a Román Ortodox Egyház szinódusa megszűntnek nyilvánította a görögkatolikus egyházat, a csíkszeredai templomot bezárták. A központi tér kialakításakor elrendelték a lebontását, „cserébe” felépítették a balánbányai ortodox templomot. A rendszerváltást követően, amikor lehetőség nyílt a visszaszolgáltatásra, a görögkatolikus egyházkerület nem kérte vissza a templomot, az ortodoxok pedig elfoglalták. Így megkérdőjelezhető az ingatlan műemlék jellege is.