Rendkívül felértékelődött nemzetközi téren a biztonságpolitika az orosz-ukrán háború óta, térségünkben különösen, ezért nagyon fontos lenne rálátni a különböző államok, vezetők, szervezetek döntései mögött lapuló érdekekre, az összefüggésekre.
2022. március 25., 12:002022. március 25., 12:00
Erre vállalkozik a Székelyhon TV Demkó Attila egykori diplomata, biztonságpolitikai szakértő, író segítségével, aki 2019-ben megjelent Máglyatűz – a háború peremén című regényében már
A budapesti Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője a Nézőpontban az orosz-ukrán háború kimenetelének felvázolásán túl megrajzolja Vlagyimir Putyin portréját, ugyanakkor bemutatja a szemben álló haderők két hírhedt alakulatát, az ukrán nemzeti gárda Azov zászlóalját, illetve az orosz elnök magánhadseregeként is emlegetett orosz zsoldoshadsereget, a Wagner-csoportot.
Demkó Attila úgy véli, hogy a mostani fegyveres konfliktus nyomán
Kifejti, hogy miként hat ki a háború a régiónkra, milyen következményei lehetnek a román-magyar együttélésre, egyáltalán
„Oroszország figyeli a románok és magyarok közötti feszültséget, Vlagyimir Putyin többször célzott Erdélyre, az ő fejében ez ott van.
– hívja fel a figyelmet a szakértő. Szerinte ha Romániát a józan ész vezérli, akkor saját és az egész térség biztonsága érdekében normális együttélés kialakítására fog törekedni Magyarországgal, illetve az erdélyi magyarsággal, és nem a magas lóról beszél a magyarokkal – például a Tiszáig nyúló határt emlegetve.
A magyarországi szakértő kifejti, Magyarországnak, a magyarságnak önmagában nem lenne problémája Moldova és Románia egyesülésével abban az esetben, ha biztosítva lennének az erdélyi magyarság megfelelő jogai autonómiával garanciákkal a két ország közötti megegyezés alapján.
A Demkó Attilával készült interjú megtekinthető a Székelyhon TV YouTube-csatornáján. Az interjú a Nézőpont podcastcsatornáján, Spotify-on vagy az alább beágyazott lejátszóra kattintva is meghallgatható.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
Nem csupán az utakon vált nehézkessé a közlekedés a kedd esti havazást követően: a vasúti közlekedésben is fennakadásokat okoztak a hóviharok, szerda reggel mintegy harminc vonatjáratot töröltek az országban.
Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.
Több mint 220 hóekével dolgoznak az országutak takarításán Hargita, Kovászna és Brassó megyében – közli a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP).
Havazásra és erős szélre figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 25 megyére és Bukarestre. Az ország többi részén is hideg idő és havazás várható csütörtök reggelig.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, hogy a koalícióban nem volt szó a Szociáldemokrata Párt (PSD) szolidaritási csomagjáról, és egyetlen olyan javaslatot sem fognak támogatni, amelynek nincs biztosítva a finanszírozása.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) szerda reggeli összegzése szerint 21 megye 102 településén és Bukarestben okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában, és 205 településen több mint 166 ezer fogyasztó maradt áramszolgáltatás nélkül.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadvány is szerepel az alkotmánybíróság szerdai ülésének napirendjén.
Havazásra figyelmeztető vörös jelzésű riasztást adtak ki Bukarestre és Ilfov megyére szerdán reggel. A rendkívüli hóhelyzet miatt leállították forgalmat az A7-es autópálya egy szakaszán.
Kiásni az autót a hó alól, lépésben haladni a behavazott utakon, időben elérni a gyerekkel óvodába, iskolába, majd pedig a munkahelyre – néhány kihívás, amivel az újabb havazás miatt sokan szembesültek a reggeli órákban.
1 hozzászólás