
Pünkösd ünnepe a Gyimesekben, amikor jöhettek zarándokok. Archív
Fotó: MTI/Mohai Balázs
Rendhagyó időkben különleges pünkösdvasárnapi szentmisét mutattak be Gyimesbükkben. A kontumáci templom melletti szabadtéri oltárnál tartott istentiszteletbe – a trianoni békediktátum századik évfordulójára emlékezve – bekapcsolódott a község testvértelepülése, Telki is.
2020. május 31., 15:452020. május 31., 15:45
2020. május 31., 15:492020. május 31., 15:49
Hideg, szeles és végig zuhogó esőben ünnepelték a gyimesi települések anyatemplomának udvarán álló szabadtéri oltárnál pünkösdöt. A szentlélek kiáradásának ünnepén, az összetartozás évében
Hagyományosan a rózsafüzér-imádság előzte meg a szentmisét, majd a koronavírusos-járvány áldozataira emlékeztek, a betegek gyógyulásáért imádkoztak.
Salamon József helyi plébános a templom melletti kopjafák egyikére hívta fel a figyelmet: Erdély egykori ferences püspökére, a 17. században élt Damokos Kázmérra emlékeztet, aki 1674-ben
Az egykori pestisjárvány idejéből Vesztegzárként (latinul: Kontumacia) ismert helyen felépített Nagyboldogasszony-templomnál Salamon József gyimesbükki plébános celebrálta az ünnepi szentmisét, amelyen kihasználva a digitális technika adta lehetőségeket, virtuálisan kapcsolódott össze a két testvértelepülés. Gyimesbükkben és Telkiben is felvettek videóra négy-négy éneket, az ószövetségi és újszövetségi olvasmányokat, a plébánosok prédikációinak egy részét, a hívek könyörgéseit és a települések világi vezetőinek köszöntéseit, amelyeket elküldtek egymásnak, és mindkét helyen lejátszották a szentmisék alatt.
Kettős prédikáció volt Kontumácon. Harkai Gábor, Telki plébánosa az evangéliumból felolvasott részre (Jézus találkozása a tanítványokkal az emeleti teremben), a pünkösd piros, a szentlélek tüzét ábrázoló színe, illetve a Trianon okozta sebek köré fűzte szentbeszédét, kiemelve, hogy
Salamon József gyimesbükki plébános többek között arról beszélt, hogy a Gyimesekben élő nép hitéből merített erőt a nyelv és a hagyományok megtartására, majd a mai ember küldetéséről szólt, kiemelve, hogy „az Összetartozás évében számunkra a Szent István által kijelölt úton kell menni!”
A hatósági rendeleteket betartva csak kevesen vettek részt a kontumáci szabadtéri szentmisén, amelyet Tankó Előd kántor szolgálata, Hanuleac Tamás lelkész szavalata és nemzeti imáink eléneklése tett ünnepélyesebbé.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!