
Pünkösd ünnepe a Gyimesekben, amikor jöhettek zarándokok. Archív
Fotó: MTI/Mohai Balázs
Rendhagyó időkben különleges pünkösdvasárnapi szentmisét mutattak be Gyimesbükkben. A kontumáci templom melletti szabadtéri oltárnál tartott istentiszteletbe – a trianoni békediktátum századik évfordulójára emlékezve – bekapcsolódott a község testvértelepülése, Telki is.
2020. május 31., 15:452020. május 31., 15:45
2020. május 31., 15:492020. május 31., 15:49
Hideg, szeles és végig zuhogó esőben ünnepelték a gyimesi települések anyatemplomának udvarán álló szabadtéri oltárnál pünkösdöt. A szentlélek kiáradásának ünnepén, az összetartozás évében
Hagyományosan a rózsafüzér-imádság előzte meg a szentmisét, majd a koronavírusos-járvány áldozataira emlékeztek, a betegek gyógyulásáért imádkoztak.
Salamon József helyi plébános a templom melletti kopjafák egyikére hívta fel a figyelmet: Erdély egykori ferences püspökére, a 17. században élt Damokos Kázmérra emlékeztet, aki 1674-ben
Az egykori pestisjárvány idejéből Vesztegzárként (latinul: Kontumacia) ismert helyen felépített Nagyboldogasszony-templomnál Salamon József gyimesbükki plébános celebrálta az ünnepi szentmisét, amelyen kihasználva a digitális technika adta lehetőségeket, virtuálisan kapcsolódott össze a két testvértelepülés. Gyimesbükkben és Telkiben is felvettek videóra négy-négy éneket, az ószövetségi és újszövetségi olvasmányokat, a plébánosok prédikációinak egy részét, a hívek könyörgéseit és a települések világi vezetőinek köszöntéseit, amelyeket elküldtek egymásnak, és mindkét helyen lejátszották a szentmisék alatt.
Kettős prédikáció volt Kontumácon. Harkai Gábor, Telki plébánosa az evangéliumból felolvasott részre (Jézus találkozása a tanítványokkal az emeleti teremben), a pünkösd piros, a szentlélek tüzét ábrázoló színe, illetve a Trianon okozta sebek köré fűzte szentbeszédét, kiemelve, hogy
Salamon József gyimesbükki plébános többek között arról beszélt, hogy a Gyimesekben élő nép hitéből merített erőt a nyelv és a hagyományok megtartására, majd a mai ember küldetéséről szólt, kiemelve, hogy „az Összetartozás évében számunkra a Szent István által kijelölt úton kell menni!”
A hatósági rendeleteket betartva csak kevesen vettek részt a kontumáci szabadtéri szentmisén, amelyet Tankó Előd kántor szolgálata, Hanuleac Tamás lelkész szavalata és nemzeti imáink eléneklése tett ünnepélyesebbé.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!