
Teleki Sámuel hagyatékát, az értékes könyveket mai is őrzi az általa alapított könyvtár
Fotó: Haáz Vince
Egész napos programmal tisztelegnek a Maros megyei Sáromberkén gróf Teleki Sámuel emléke előtt. Halálának 200. évfordulóján a helybéliek, de vendégeik is megismerhetik a könyvgyűjtő és könyvtáralapító kancellár életét, munkásságát.
2022. augusztus 04., 20:542022. augusztus 04., 20:54
Gróf Teleki Sámuel (1739-1822) Gernyeszegen született és fiatalkorában sokat utazott, külföldi egyetemeken tanult. Külföldi utazásán főleg könyvek gyűjtését tűzte ki céljául, 1802-ben létesítette Marosvásárhelyen, a mai Teleki-Bolyai Könyvtárat, közismertebb nevén a Teleki-Tékát.
Könyvtárának felbecsülhetetlen kincsei közé tartozik 52 ősnyomtatvány, unikumok, ritka könyvek, első kiadások, díszkiadások. Sikeres politikai pályát is befutott, volt Szabolcs, Békés, Arad, Csanád, Csongrád vármegyék főispáni helytartója, 1785-től 1787-ig Bihar vármegye főispánja, 1792-ben Máramaros vármegye főispánja lett, majd II. Lipót uralkodása alatt erdélyi főkancellár. A könyvtáralapító Bécsben hunyt el 1822. augusztus 7-én, Sáromberkén, a családi kriptában nyugszik.
A rendezvénysorozat 11 órakor ünnepi istentisztelettel kezdődik a református templomban, amelyet a sáromberki fiatalok Teleki-életmű bemutatója követ. Gróf Teleki Sámuel munkásságát és hagyatékát Kovács-G. György, a Teleki Téka állományvédője mutatja be. A program részeként Sáromberke és a Telekiek címmel Berekméri D. István tart könyvismertetőt.
Délután megnyitják a Teleki-emlékszobát – tájházat és a református egyház gyülekezeti házában meg lehet tekinteni a gróf Teleki Sámuel fegyverinventáriumát, gondolatban el lehet kísérni őt a könyvvásárlási útjaira, hiszen tematikus útvonalat készítenek erre az alkalomra.
A megemlékezés szervezői: Nagyernye község önkormányzata, a sáromberki Teleki Sámuel Általános Iskola, a sáromberki református egyházközség és a Benedek-Teleki Alapítvány.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!