
Az ingatlan bármilyen célú felhasználására csak a per lejárta után kerülhet sor
Fotó: Pinti Attila
Állagmegőrzésen kívül semmi nem fog történni az elkövetkező időszakban azzal a Hajnal utcai ingatlannal, amelyet a csíkszeredai városháza krízisközpontnak szánt, de a tiltakozók indította per idejére ezt megtiltotta a bíróság.
2022. április 23., 12:042022. április 23., 12:04
Zárva marad, és az állagmegőrzés a cél – ezt mondta az eredetileg krízisközpont számára megvásárolt ingatlanról Csíkszereda polgármestere. Korodi Attilát arról kérdeztük, hogy miután a krízisközpont létrehozása és a tűzkárosult roma családok ideiglenes odaköltöztetése miatt tiltakozók pert indítottak, amelynek nyomán a bíróság elnöki rendelettel tiltotta meg a létesítmény létrehozását,
„Volt egy korrekt körülmények között lefolytatott adásvételi procedúra és aláírt szerződés, ezért abba a perbe, amelyet az önkormányzat ellen indítottak, behívtuk az eladó céget is mint érintettet, mert bármilyen kihatása van a pernek, azt csak közösen lehet kezelni” – számolt be a fejleményekről az elöljáró. Hozzátette, a pert kezdeményezők által kért bírósági elnöki rendelet kimondja, hogy
ezért az állagmegőrzésen kívül mást nem tehetnek.
Amennyiben a jogerős bírósági ítélet azt fogja kimondani, hogy krízisközpont nem hozható létre azon a helyszínen, számos más tevékenységre tudják felhasználni az épületeket és a területet – erősítette meg a polgármester, hozzátéve, egyelőre nem szeretne találgatásokba bocsátkozni.
„Megnéztünk jó néhány alternatívát, vannak hivatalos megkereséseink is alintézmények részéről, így lehet ennek megfelelő rendeltetést biztosítani, de van egy bírósági eljárás, amelynek meg kell várni az eredményét” – érvelt.
A Hajnal utcába tervezett krízisközpont ügyében, amelyet 450 ezer euróért tavaly vásárolt meg a csíkszeredai önkormányzat, a közelmúlt hozott nem várt fordulatot, miután kiderült, hogy a létesítmény létrehozása ellen tiltakozók – többnyire környékbeli vállalkozások – pert indítottak. A bíróság a kérésükre hozott elnöki rendelettel függesztett fel minden ilyen irányú lépést a per lezárultáig.
Ez nemcsak a bírósági ügy, hanem az ukrajnai háború miatt is meghiúsult, mert a kormány tartalékalapjából várt, a tűzkárosultaknak szánt lakókonténereket nem szállítják ide, azokra ugyanis az ukrajnai menekültek elszállásolására van szükség. A krízisközpont rendeltetése szerint minden olyan személynek, családnak ideiglenes elhelyezést nyújtott volna, akik katasztrófahelyzetbe kerülve lakhatási lehetőség nélkül maradnak.
Románia népessége várhatóan körülbelül negyedével (24,3 százalékkal) 14,40 millióra fog csökkeni 2100. január elsejére a 2025. január elsején regisztrált 19,04 millióról – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett legfrissebb demográfiai előrejelzéséből.
Egy elszakított vezeték miatt Kézdivásárhely teljes területén szünetel az ivóvízszolgáltatás csütörtök délután. A szakemberek dolgoznak a hiba javításán, de egyelőre nem tudni, meddig tartanak a munkálatok.
A magánszemélyek 1200 lej, a jogi személyek pedig 5000 lej fölötti adótartozással kerülhetnek fel az úgynevezett „szégyenlistára” – közölte csütörtökön Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
Csütörtökön elfogadott határozata szerint mintegy 114 ezer gyógykezelési jegyet biztosít a kormány a nyugdíjasoknak 2026-ban az Országos Nyugdíjpénztáron keresztül.
Nyolc nap után hazaengedték a kórházból a húsvéthétfőn megtámadott, közel nyolcvanéves férfit. A felsőrákosi bántalmazás nemcsak testi sérüléseket okozott: a faluban azóta sokan kiszolgáltatottságot, bizalmatlanságot és dühöt éreznek.
Vécébe dobott fehérnemű miatt dugult el a szennyvízlefolyó és okozott szennyezést Marosvásárhelyen, a Maroson a napokban.
Idén várhatóan nem vonnak be új csomagolóanyagokat a betétdíjas rendszerbe (SGR) – nyilatkozta csütörtökön az ezt működtető RetuRo vállalat kommunikációs igazgatója.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 9 százalék.
A kerékpárosok szabályszegései jelentik továbbra is a legsúlyosabb közúti balesetek fő okát Hargita megyében. Ez a jelenség már öt éve tart, azóta a gyorshajtás a második helyre szorult a baleseti okok között.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
3 hozzászólás