Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:09

Új kollektív munkaszerződés, jórészt csak „papíron” javuló feltételek a szociális ellátórendszerben

20:34

Vizsgálja a rendőrség a kolozsvári magyar fiatalok bántalmazását

20:11

Negyven hektárnyi területet tarolnak le

20:10

Kifutottak az időből, más forrást kellett keresni a sepsiszentgyörgyi iskola felújításához

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Két autó ütközött, egyik jármű felborult

Saját lakásán szervezett drogpartikat egy rendőr

Eszméletlen állapotban volt a roncsok közül kiszabadított nő

Az utcán támadt emberre a medve

Minden, amit az e-SIGUR rendszerről tudni érdemes

Bántalmazásig fajuló konfliktus egy kutyatartó és lakótelepi szomszédja között

Székely zászlót rongáltak a bukaresti szurkolók Csíkszéken

Víz- és szennyvízhálózat épül Piricskén

Részleteket közölt a szennyező autók adójáról Tánczos Barna

Crin Antonescu támogatására kérte a romániai magyarokat Kelemen Hunor

Pénzünket akarják – online csalásokra figyelmeztet a rendőrség

Az országos pénzügyi felügyelet honlapján közzéteszik azoknak a cégeknek a nevét, amelyeket kerülni kell

Fotó: Haáz Vince

A bank nevében telefonálnak, jelentős nyereséggel kecsegtetnek, csomag érkezésére figyelmeztetnek – ilyen és számtalan más módon próbálják az online csalók kihasználni hiszékenységünket és ellopni adatainkat, pénzünket.

Simon Virág

2024. október 23., 12:342024. október 23., 12:34

Maros megyében az év első kilenc hónapjában ötszáznál több feljelentés érkezett online csalások miatt. A rendőrség kivizsgálja ezeket, és közben figyelmeztet, mire figyeljünk oda, hogy ne essünk az egyre leleményesebb szélhámosok hálójába.

Újabb trükkökkel állnak elő

Évről évre nő az online elkövetett csalások száma – jelezte Emanuela Fărcaș, a Maros Megyei Rendőrség sajtószóvivője –, és egyre többféle módon próbálkoznak a csalók, hogy megszerezzék az áldozatok bankkártyaadatait, személyes iratainak azonosítóit és kihasználják jóhiszeműségüket. Maros megyében január és szeptember között 468 informatikai csalással kapcsolatos feljelentést iktattak, és ezen kívül 150 olyan esetet, ami szintén online történt.

Mivel próbálkoznak?

A rendőrség sajtószóvivője szerint egyre gyakoribb, hogy nem létező, gyors meggazdagodást ígérő befektetésekkel kecsegtetik a csalók az áldozatokat. Közösségi oldalakon közzétett hirdetésekkel hívják fel a gyanútlanok figyelmét jó befektetési lehetőségekre.

Az áldozatokat az úgynevezett pénzügyi szakemberek meggyőzik arról, hogy érdemes és biztonságos befektetni. Nem ritka, hogy

azt kérik, hogy számítógépjükre vagy telefonjukra olyan programokat telepítsenek, amelyekkel a csalók átveszik az eszközök feletti irányítást.

Ilyen például az Anydesk, vagy a Team Viewer, amelyek révén a csalók hozzáférnek az áldozat banki adataihoz, de nem csak ahhoz.

Megtörténik, hogy fényképeket kérnek a személyazonossági igazolványról, és ezeket online banki kölcsönök felvételére vagy más csalásokra használják. Gyakran előfordul, hogy a csaló meggyőzi az áldozatot, fektessen be nagyobb összegeket, és látszólag nyereséghez is juttatja. De amikor azt ki akarják venni, akkor mindenféle magyarázattal szolgálnak, vagy egyszerűen csak eltűnnek.

Az sem ritka, hogy ismert cégek, híres emberek fényképével ellátott hirdetéseket osztanak meg, és ezzel csalják lépre az áldozatokat. Vagy bankok, futárszolgálatok nevében küldenek üzenetet, amelynek megnyitásával kártékony kódot tartalmazó alkalmazást telepítenek a telefonra, számítógépre.

Mire figyeljünk oda?

A rendőrség azt tanácsolja,

soha ne nyissunk meg olyan linkeket, amelyeket ismeretlenek küldtek.
Ha levélben érkezik, töröljük le, ha közösségi hálón küldik, kérdezzünk vissza, mi is az.
Nem ritka, hogy csomagküldemény érkezéséről szólnak az üzenetek, de ez esetben is legyünk óvatosak, gondoljuk át, rendeltünk-e valamit, és az érintett cég milyen módon szokott értesíteni minket a csomag érkezéséről.
Ne telepítsünk olyan programokat eszközeinkre, amelyekkel mások hozzáférhetnek adatainkhoz.
Ha valaki a bank nevében telefonál, ne adjuk meg a bankkártyánk adatait, a hivatalos pénzintézményeknek erre nincs szüksége, általában csak a nevünket és lakhelyünket kérik, semmi módon a bankkártya hátoldalán található, úgynevezett CVC-kódot.
Ne nyissuk meg azokat a hirdetéseket, amelyek kis befektetés utáni nagy nyereséggel kecsegtetnek, mert ezek soha nem valósak.

Jó tudni, hogy az országos pénzügyi felügyelet honlapján rendszeresen közzéteszik azon befektetői cégek nevét és elérhetőségét, amelyek nem rendelkeznek hivatalos engedéllyel, és amelyeket kerülni kell.

Rendőrség Társadalom