
Bordás Attila, a LAM szakembere a mezőgazdaságból élő gazdák helyzetét pénzügyi szempontból is értelmezi: meglátása szerint a bizonytalanságban is van út, amely jó irányba mutat, hiszen az élelmiszer alapszükséglete a társadalomnak. Erről kérdeztük.
2022. október 28., 09:002022. október 28., 09:00
– Korábban azt mondta, hogy ameddig a kereskedők raktárkészletről dolgoznak, nem tudjuk, hogy az árak hol állnak meg. Az októberi árakat mennyire tekinthetjük végleges áraknak?
– Abból, amit láttunk és érzékeltünk az elmúlt hónapokban, az következtethető, hogy a piac hozzászokott a háború által generált krízishelyzethez. A dollár erősödött, az infláció üteme magas, de dinamikája stabilizálódott, a ROBOR is magas, de stabilnak látszik. Ugyanakkor sajnos
Azt mindenki érzi, hogy a húrok meg vannak feszülve, egyik percről a másikra nagyon gyors változások történnek, és mindezekre pillanatok alatt lereagáló gazdasági reakciók érkezhetnek mind pozitív, mind pedig negatív irányba. Ha valami jelentősebb esemény van a háborúban – mint például a nemrég bejelentett részleges sorozás – azonnal érezni lehet a nemzetközi pénzpiacon. Sem politikailag, sem gazdaságilag nem látszik a folyamat vége – én legalább is így érzékelem.
– Hogyan érintette az elmúlt időszakban a gazdákat ez a helyzet?
– Az elmúlt napokban készítettünk egy szimulációt az árakról, a drágulás – pl. üzemanyag, műtrágya ára – ha nem is teljességében, de javarészt beépült az árakba. Persze itt is vannak fáziseltolódások – a tejtermelő gazdák a felvásárlói konkurencia hiányában jóval szorultabb helyzetben vannak. Mindez úgy, hogy a tej, fogyasztó által kifizetett üzleti ára jelentősen emelkedett. Viszont jórészt
– Az üzemanyag ára csökken. Vajon eljön ez a gáz esetében is, ami elengedhetetlen a műtrágya gyártásához?
– Nincsenek olyan jelenlegi információk, amelyek alapján azt mondhatnánk, hogy a gáz esetében fordulat jön. Az utóbbi periódusban történt események, gondolok itt például a gázvezetékek robbanása, ami egyértelművé teszi, hogy nem lehet ezen a területen előre gondolkodni. Az unió szintjén voltak olyan óvatos politikai nyilatkozatok, amelyek szerint van elegendő gáztartalék a télre, de az is befolyásolhat sok mindent, hogy milyen kemény lesz a tél. Ez majd csak március, április végén derül ki. Van ennek pozitív hatása is – érzékelhetően csökkent a fogyasztás mind a gáz, mind a villamos energia területén, mindenki a spórolás lehetőségét keresi. Annyi biztos,
– elsőkörben az ipart és az olyan nagy energiafelhasználókat érinti majd, mint amilyenek a műtrágyagyárak. Persze ez is okozhat gondokat – ahogy idén tavasszal is –, de úgy gondolom, hogy ezeket a piac már beárazta és sokkal felkészültebben vágunk neki a télnek/tavasznak, mint tavaly.
Ha lesz is az iparban valamiféle leállás, az a mezőgazdaságot nem fogja olyan szinten érinteni, mint ahogy az idén. Abban is biztos vagyok – figyelembe véve, hogy szó szerint a mindennapit termelik meg a gazdák – hogy erre mind kormányzati, mind uniós szinten oda fognak figyelni.
– Ha egy gazdának kellene tanácsot adnia, mire hívná fel a figyelmet?
– Pénzforgalmi lassulás várható, illetve valamelyest már van. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a megtermelt áru, takarmány értékesítése hosszabb időt vesz majd fel, kitolódnak a fizetési határidők, stb. Lassul a rendszer vérkeringése, ami gondokat okozhat: helyenként készpénzhiány léphet majd fel – magyarán megvásárolják a krumplit, de kifizetni csak haladékkal tudják. Most válik csak igazán fontossá az évek alatt kialakult, termelő és felvásárló közötti jól működő viszony, a bizalom.
– Most érdemes-e hitelhez fordulni, ha igen, milyen feltételek mellett?
– Amennyiben a pénz, a készpénzforgalom akadozik, akkor az azt eredményezi, hogy akinek van, az jelentős árkedvezményhez juthat: például
De hozhat olyan lehetőségeket is a mostani konjunktúra, amit nem szabad elszalasztani – eladóvá válik a szomszédos parcella vagy jelentős árkedvezménnyel vehető át egy eladásra került állatállomány. Ennek ellenére a LAM-nál mi mindig azt javasoljuk, hogy hitelhez csak jól átgondoltan, megfontoltan érdemes nyúlni és csak akkor, ha az abból megvalósított befektetés kitermeli a hitel árát.
Zsombori Ödön, (X – Fizetett hirdetés)
Az eJobson év eleje óta meghirdetett közel 150 ezer állásból 71 ezer, vagyis csaknem minden második Bukarestben volt elérhető – derül ki az állásközvetítő platform elemzéséből. A legkevesebb állást többek között Hargita és Kovászna megyében hirdették meg.
Kánikulára figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Péntek estétől vasárnap estig zivatarok várhatók országszerte.
Forgalommal szemben vezetve okozott baleset egy idős sofőr az A1-es autópályán Arad és Temesvár között. A rendőrség közlése szerint a hetvenes éveiben járó sofőr Kovászna megyéből származik, noha az első információk még Hargita megyéről szóltak.
Arany- és rézkitermelésre készül a kanadai Euro Sun Mining Erdélyben, a Rovine nevű projekt finanszírozására szándéknyilatkozatot kötött a cég egy 400 millió dolláros hitelfelvételre – írja az MTI a Economica.net nyomán.
Majdnem másfélszer kevesebb a vadkár Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában. A három éve tartó csökkenés eddig akár a szezonális változásokkal is magyarázható lett volna, de az idei visszaesés akkora, hogy ez inkább a trendet igazolja.
Kigyulladt egy lakóház Dédán a Băncii utcában szerda este. Többen pánikrohamot kaptak, mentőegységeket is riasztottak a helyszínre.
Útjavítás, kórházépítés, csatornahálózat-bővítés, autópályaszakaszok kivitelezése, és még számos kisebb-nagyobb beruházás készült el uniós támogatásból az elmúlt időszakban Romániában. Megnéztük, hogyan teljesítenek a székelyföldi megyék.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) keretében működő Országos Cyberint Központ már 2021-ben figyelmeztette az Országos Kataszteri Hivatalt (ANCPI) az informatikai rendszereiben azonosított biztonsági résekről.
A Román Vasúttársaság teherszállító részlegének (CFR Marfă) mintegy 1550 alkalmazottja hónapok óta nem kapott fizetést, és továbbra sem látszik megoldás a helyzetükre – közölte szerdán a vasutasok szakszervezeti szövetsége (FNFMCV).
Románia nem küld harcoló alakulatokat az ukrajnai frontra, elsődleges célja saját állampolgárainak védelme – közölte szerdán az elnöki hivatal.
szóljon hozzá!