
Bordás Attila, a LAM szakembere a mezőgazdaságból élő gazdák helyzetét pénzügyi szempontból is értelmezi: meglátása szerint a bizonytalanságban is van út, amely jó irányba mutat, hiszen az élelmiszer alapszükséglete a társadalomnak. Erről kérdeztük.
2022. október 28., 09:002022. október 28., 09:00
– Korábban azt mondta, hogy ameddig a kereskedők raktárkészletről dolgoznak, nem tudjuk, hogy az árak hol állnak meg. Az októberi árakat mennyire tekinthetjük végleges áraknak?
– Abból, amit láttunk és érzékeltünk az elmúlt hónapokban, az következtethető, hogy a piac hozzászokott a háború által generált krízishelyzethez. A dollár erősödött, az infláció üteme magas, de dinamikája stabilizálódott, a ROBOR is magas, de stabilnak látszik. Ugyanakkor sajnos
Azt mindenki érzi, hogy a húrok meg vannak feszülve, egyik percről a másikra nagyon gyors változások történnek, és mindezekre pillanatok alatt lereagáló gazdasági reakciók érkezhetnek mind pozitív, mind pedig negatív irányba. Ha valami jelentősebb esemény van a háborúban – mint például a nemrég bejelentett részleges sorozás – azonnal érezni lehet a nemzetközi pénzpiacon. Sem politikailag, sem gazdaságilag nem látszik a folyamat vége – én legalább is így érzékelem.
– Hogyan érintette az elmúlt időszakban a gazdákat ez a helyzet?
– Az elmúlt napokban készítettünk egy szimulációt az árakról, a drágulás – pl. üzemanyag, műtrágya ára – ha nem is teljességében, de javarészt beépült az árakba. Persze itt is vannak fáziseltolódások – a tejtermelő gazdák a felvásárlói konkurencia hiányában jóval szorultabb helyzetben vannak. Mindez úgy, hogy a tej, fogyasztó által kifizetett üzleti ára jelentősen emelkedett. Viszont jórészt
– Az üzemanyag ára csökken. Vajon eljön ez a gáz esetében is, ami elengedhetetlen a műtrágya gyártásához?
– Nincsenek olyan jelenlegi információk, amelyek alapján azt mondhatnánk, hogy a gáz esetében fordulat jön. Az utóbbi periódusban történt események, gondolok itt például a gázvezetékek robbanása, ami egyértelművé teszi, hogy nem lehet ezen a területen előre gondolkodni. Az unió szintjén voltak olyan óvatos politikai nyilatkozatok, amelyek szerint van elegendő gáztartalék a télre, de az is befolyásolhat sok mindent, hogy milyen kemény lesz a tél. Ez majd csak március, április végén derül ki. Van ennek pozitív hatása is – érzékelhetően csökkent a fogyasztás mind a gáz, mind a villamos energia területén, mindenki a spórolás lehetőségét keresi. Annyi biztos,
– elsőkörben az ipart és az olyan nagy energiafelhasználókat érinti majd, mint amilyenek a műtrágyagyárak. Persze ez is okozhat gondokat – ahogy idén tavasszal is –, de úgy gondolom, hogy ezeket a piac már beárazta és sokkal felkészültebben vágunk neki a télnek/tavasznak, mint tavaly.
Ha lesz is az iparban valamiféle leállás, az a mezőgazdaságot nem fogja olyan szinten érinteni, mint ahogy az idén. Abban is biztos vagyok – figyelembe véve, hogy szó szerint a mindennapit termelik meg a gazdák – hogy erre mind kormányzati, mind uniós szinten oda fognak figyelni.
– Ha egy gazdának kellene tanácsot adnia, mire hívná fel a figyelmet?
– Pénzforgalmi lassulás várható, illetve valamelyest már van. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a megtermelt áru, takarmány értékesítése hosszabb időt vesz majd fel, kitolódnak a fizetési határidők, stb. Lassul a rendszer vérkeringése, ami gondokat okozhat: helyenként készpénzhiány léphet majd fel – magyarán megvásárolják a krumplit, de kifizetni csak haladékkal tudják. Most válik csak igazán fontossá az évek alatt kialakult, termelő és felvásárló közötti jól működő viszony, a bizalom.
– Most érdemes-e hitelhez fordulni, ha igen, milyen feltételek mellett?
– Amennyiben a pénz, a készpénzforgalom akadozik, akkor az azt eredményezi, hogy akinek van, az jelentős árkedvezményhez juthat: például
De hozhat olyan lehetőségeket is a mostani konjunktúra, amit nem szabad elszalasztani – eladóvá válik a szomszédos parcella vagy jelentős árkedvezménnyel vehető át egy eladásra került állatállomány. Ennek ellenére a LAM-nál mi mindig azt javasoljuk, hogy hitelhez csak jól átgondoltan, megfontoltan érdemes nyúlni és csak akkor, ha az abból megvalósított befektetés kitermeli a hitel árát.
Zsombori Ödön, (X – Fizetett hirdetés)
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, hétfőn felszólítást intézett Nicușor Dan államfőhöz, hogy nevezzen meg egy miniszterelnök-jelöltet.
A közlekedési minisztérium hétfőn közzétett Facebook-oldalán egy űrlapot, amelyet kitöltve az állampolgárok jelenthetik a vonattal való közlekedésük során tapasztalt problémákat, hiányosságokat – közölte a közösségi oldalán Radu Miruță.
Az első félévben 0,3 százalékkal több új személygépkocsit helyeztek forgalomba Romániában, mint 2025 azonos időszakában, a száz százalékban elektromos autók szegmensében 76,6 százalékos növekedést jegyeztek éves összevetésben.
Az év első öt hónapjában tovább mérséklődött a kiskereskedelmi forgalom Romániában az előző év azonos időszakához képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Idén immár negyedik alkalommal végeztek szívtranszplantációt Marosvásárhelyen, egy 45 éves nőnek adva új esélyt az életre. A donor egy 38 éves nő volt, a szervet Jászvásárról hozták helikopterrel.
Az idei első negyedévben 14,679 millió utas vette igénybe a vasúti személyszállítást Romániában, 8,8 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonosa időszakában – közölte vasárnap az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték nem magában az energiahordozóban, hanem a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli a szakértő.
A múlt év végén 6 477 997 aktív egyéni munkaszerződés szerepelt a ReGes/Revisal elektronikus nyilvántartási rendszerben, 249 374-gyel kevesebb, mint egy évvel korábban – derül ki a munkaügyi minisztérium statisztikáiból.
A Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) vasárnap közzétett adatai szerint a kötelező magánnyugdíj-megtakarításokat kezelő nyugdíjalapok vagyona május végén 227,5 milliárd lej volt, 37 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban.
Tavaly országos szinten 40 ezer hektárral nőtt a mezőgazdasági vetésterület Romániában az előző évhez képest, és elérte a 8,214 millió hektárt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adataiból.
szóljon hozzá!