Padlásra zárt emlékek nyíltak meg a nagyközönség előtt Nyárádszeredában

Nyárádszereda legnagyobb padlása ad otthont annak a múzeumnak, amely egyedülálló a térségben:

helyet kapnak a Rózsák útja 91. szám alatti hatalmas padlástérben.

Bár túlzásnak érezte a nevet, a gyűjtemény valóban a közjót szolgálja

Biró Zsigmond Sándor 13 évvel ezelőtt kezdte el gyűjteni a térség régi tárgyait, egy ideje azonban magángyűjteménye kinőtte a saját padlását, innen jött az ötlet, hogy

Az egykori királyi járásbíróság felújított épületének – ma a térség vállalkozóinak otthont adó Inkubátorház – padlásán alakították ki a múzeumot, amely

A fiatal gyűjtő elmondta, a padlásleletek nyolcvan százalékát a Nyárádmentéről mentette meg, hiszen a régi tulajdonosok családi örökségei ezek, amelyeket megőriztek, de már nem használtak, ezért szívesen adták neki, amikor megtudták, hogy méltó helyre kerülnek. Hozzátette, a kommunizmus egyetlen jó hozadéka volt, hogy

A kezdeményezéshez adományt is gyűjtöttek, 35 ezer lej gyűlt össze, hiszen

sőt fából készült hidat is eszközöltek a padlástérre, megkönnyítve ezzel a gerendák közötti közlekedést.

Biró Zsigmond Sándor elárulta, túlzásnak érezte múzeumnak nevezni a gyűjteményét, de belátta, mégiscsak helyénvaló az elnevezés, hiszen ezzel a közjót szolgálja, a közös értékeket adja tovább, hiszen

– tette hozzá a gyűjtő.

A Nyárádmente Fesztivált is megnyitották

A megnyitón Tóth Sándor, Nyárádszereda polgármestere kifejtette, a múzeum a bizonyítéka annak, hogy milyen értékes végeredmény születhet, ha a közügyek és a magányügyek összeállnak, hiszen

A Nyárádmente Fesztivált is megnyitó eseményen jelen volt Péter Ferenc, Maros megye tanácsának elnöke is, akitől megtudtuk, a megyei önkormányzat 80 ezer lejjel támogatta a fesztivál megszervezését.

A tanácselnök a múzeum kapcsán kiemelte, ma már nem csak tárgyakat őrzünk a padláson, hanem életszemléletet is,

Az esemény vendégei között köszönthették Koncz Zsófiát, a Magyar Országgyűlés Fidesz-frakciójának képviselőjét is, aki Nyárádszereda testvértelepüléséről, Szerencsről érkezett. Beszédében kiemelte, hogy a két várost történelmi szálak fűzik össze Bocskai István fejedelem alakja révén, ám ennél is meghatározóbbak azok az emberi kapcsolatok, amelyek a két közösséget összekötik.