Övéivel jubilál Bálint Emil főesperes-plébános

Az ezüstmisés milyen útravalókat kapott hivatásívének közösségeitől? Mélyen hordozza a falu lelkületét. Falusfeleinek nagyon sokat köszönhet – vallja a jubiláns. – Megtanították olyan dolgok észrevételére, amelyekre nagy szüksége van papi élete során, és az emberekkel való kapcsolatában.

Az oroszhegyieknek meg kellett küzdeniük a létért, különösen a kollektív gazdálkodás idején. Megtanulta, „magától nem lesz semmi, oda kell állni”. Esténként, amikor elvették a villanyt, a szomszédok összeültek. A közös munkák mellett történeteket meséltek – humorosan osztották meg életbölcsességeiket. A felcseperedő megérezte körükben a közösségi összetartó erő megtartó voltát.

A templom körüli szolgálatok, a ministrálás, a barátjával együtt vállalt sekrestyési státusz egyházi világképét alakították. A hivatáshoz indító szikrává ötvöződtek ezek és az első Csíksomlyón megélt búcsú.

Álmairól is  beszélt

Bálint Emilt lenyűgözi ma is a falu fekvése, hangulata, természeti környezete. Gyermekkora helyszínein jó érzés tölti el. A szeretett Hajdó István főesperes-plébános mellett, gyergyószentmiklósi segédlelkészi évei papi életének a gyöngyszemei. A lelkipásztorkodás mellett egyébre nem volt gondjuk káplántársával, későbbi barátjával. A gyermek- és ifjúsági misék, a házlátogatások felejthetetlenek.

Nagyenyed, a szórvány megtanította egymás értékeinek megbecsülésére és tiszteletben tartására. A kisebbségben élő katolikus közösség nagyon ragaszkodó. Balánbányán a templom és a plébánia munkálatai révén a segítőkészség közösséget kovácsolt, és nagy erőforrás. Csíkszeredában nagyon sok a lehetőség és a kihívás. Álma egy olyan közösség, amelyben mindenki otthon érzi magát.

A koronavírus-járvány okozta karantén személytelenségét nehezen élte meg, megtapasztalva azt is, hogy nagy a lelki ínség. „A lelki dolgok mindig a csendben történnek. Isten is cselekszik az együvé tartozásért” – vallja Bálint Emil felcsíki főesperes.