Húsvét másodnapján délután fél egytől Oroszhegyen tartja aranymiséjét
Fotó: Barabás Ákos
„Kedves fiaim, ezentúl az Úr követségében jártok” – mondta fél évszázada, fehérvasárnap papszentelési beszédében Isten szolgája, Márton Áron püspök a gyulafehérvári székesegyházban. Tizennégy társával akkor szegődött az Úr szolgálatába az oroszhegyi születésű Hajdó Vilmos újmisés. Az Udvarhelyen élő szentszéki tanácsos, c. esperes, ny. plébános aranymiséjére készül.
2017. április 16., 08:392017. április 16., 08:39
Gyulafehérvári tanulmányai arra a tíz évre estek, amikor egyetlen kántoriskolás vagy teológus sem látta az egyházmegye főpásztorát tanintézményében, hiszen 1957–67 között nem hagyhatta el a püspöki palotát Áron püspök. Hogy milyen körülmények között vállalták a lelkipásztori küldetést, akik az Úr követségében jártak, arról álljon itt néhány mondat a főpásztor 1966-ban kelt leveléből.
Erélyes hangon tiltakozott a Vallási Osztály vezértitkáránál, mivel megbízottjai felelősségre vonták cenzúra nélkül kiadott körleveléért. „A különböző korlátozások, büntetések, megfélemlítések, a papok működésének megvonása, áthelyezések késleltetése vagy megtagadása stb. következtében nem tudjuk papjainkat és híveink lelki és vallási ellátását normálisan irányítani.
Papok és püspök, senki sem tudja, mikor vonják felelősségre vagy mivel büntetik hivatali, vallási, lelkiismereti kötelezettségeinek teljesítése miatt. S ha ebben a légkörben és szoros gyűrűben lélegezni akarunk, a törvényellenesség vádját szegezik mellünknek.”
Az ötven éve felszenteltek főpásztori útravalója: „Ha a szeretet a világban megfogyatkozik, a keresztényeket terheli a felelősség, és a keresztények között is elsősorban azokat, akik a szeretet nagy titkának és forrásának, a szentmisének boldog birtokosai. (…) Ezt hirdessétek. Erre kell testvéreiteket megtanítanotok, s főleg ebben kell elöl járnotok jó példával.”
Közmondásos Vilmos atya derűje, kitartása és megértő szeretete. Az udvarhelyi Kis Szent Teréz-plébániatemplom miséinek időpontjai előtt – hetvenhét éve ellenére – fiatalosan szaporázza lépteit a Rózsa utcából a Bethlen-lakótelep felé. Majd’ másfél évtizede gyóntat, misézik, besegít ott nyugdíjasként a lelkipásztori teendőkbe – hirdeti, amit szentelő püspöke rá bízott. Papi jelmondata – Sursum corda! Emeljük fel szívünket! – szerint, amit a prefációból választott. Legszerethetőbb tulajdonsága, hogy soha nem húzza össze a szemöldökét.
Fotó: Barabás Ákos
A Pastor Bonus Papok és Idősek Otthonában él, és nagyon hálás az ottani körülményeikért. Szobájában egyetlen kép uralja az íróasztal fölötti falat: a legendás hírű püspöké, aki igazi példaképe.
Az aranymisés pappal életének szívmelengető, meghatározó élményeiről beszélgettünk. Kilencgyermekes oroszhegyi családban született 1940. március 6-án. Hét testvérével ülheti idei papi jubileumát. Szülőfalujában tanult, egy év kimaradás után kezdte a kántoriskolát Gyulafehérváron, és az érettségit követően egy év múlva iratkozott be a szemináriumba. Szívesen emlékszik vissza a szép hat évre. Szigorúság volt a zárt közösségben. Úgy éltek, mint egy nagy családban, ahol a tagok megismerték, megszerették egymást, viccelődtek, és bosszantották is időnként a másikat. A szilveszteri tarka esten aztán mindent megbocsátottak egymásnak. Amikor ősszel visszatértek az iskolapadba, megosztották nyári csínytevéseiket, amelyeket aztán „visszahallottak” a Mikulástól a csodálatos közösségi estén – mondta nevetve.
Szünidőkben dolgoznia kellett: napszámosként, az útügynél, a cséplőgép mellett. Mai napig kavarog lelkében egy akkori emlék. Négy testvérével eprészni mentek Varságra. Ebből az erdei gyümölcsből keveset találtak, de már érett a málna. Egybeszedték. Reggel négy órakor gyalog indultak Oroszhegyről. A Szejkén kakaslövészet volt, de mentek tovább. Vilmos diák fején volt a kántoriskolás egyensapka. Az udvarhelyi barátok temploma elé érkeztek „a naccságák és urak”. A hatlejes eper-málnára alkudni próbáltak. (Reggel ugyanis maximálták az árakat, négy lej fölött nem kínálhatták volna.) Amiért nem adták olcsóbban, valaki rendőrt hívott. A biztos kikérdezte: hány kilométer Varság Oroszhegytől, és onnan Udvarhely? Hányan vannak testvérek? Mikor keltek? Aztán a garasoskodó, piacjáró felnőttekhez fordult:
Egykettőre szétkapkodták a vevők az „epermálnát”. Szüleik el sem akarták hinni, mennyi pénzt kaptak a vegyes gyümölcsért.
A kommunista világban csökkenteni kellett a kántoriskolások és a szeminaristák létszámát. Közel kétszázan tanultak akkoriban a teológián, az udvarhelyi kerületből huszonöten voltak egyszerre. A rengeteg szigorú törvényt év elején felolvasták. De diákcsínyek mindig voltak – jegyezte meg kuncogva Vilmos atya.
Fotó: Barabás Ákos
Hétköznap a kápolnában tartották a liturgiákat, vasárnap a székesegyházban. Emlékezetesek a közös szentmisék, a vecsernyék, a zsolozsmázások.
A diákok jártak át a püspökhöz a lelkipásztorkodástan órákra. Csodálatosak voltak az előadásai. Szégyen volt, ha nála valaki nem készült. Csak ránézett a diákra… Nagyon következetes volt. Családtagjaikat is név szerint megjegyezte. Máig emlékezetesek a székesegyházban tartott szentmiséi.
Legbecsesebb papi emlékei között tartja számon a püspök szabad mozgású korszaka első bérmakörútjának bözödújfalvi állomását. Reggel nyolc órakor érkezett a plébániához. Nem kellett kiparancsolni a sok vallású – ma már sajnos csak az „elárasztott” nevű, emlékekben élő – falubelieket. Áron püspök lelkes volt, meghódította a népet. „Minden édesanya számára a legkisebb gyermeke a legkedvesebb – ilyennek érezte az idősödő főpap Bözödújfalut.
Az udvaron, a nagy eperfa alatt a filiák képviselőivel közösen fogyasztották el az ebédet. A nagy melegben jólesett a műtrágyával töltött cseberben hűtött sör, a fagyis a jéghasábok közötti tégelyből nem győzte mérni a nyalánkságot. Búcsúzáskor leállt a forgalom az úton, a nép nem tágított. Csodálkozva említi, mennyire megdicsérte őt, a „fiatal tacskót” Áron püspök.
Egy munkálkodás nyomán megroppant a hátgerince, főpásztora Székelylengyelfalvára helyezte, amíg kierősödött. Állomáshelyei sorában húsz évre Máréfalva következett, ahol „megragadta a sok munka”. Az 1974-től ott születettek keresztelő papjukként tartják számon; sokan eskető plébánosukként beszélgetnek vele életeseményeikről. Kilenc további szolgálati évét Csíkmadéfalván töltötte. Budapesten kezelték a hátgerincét 2003-ban, úgy kérte a nyugdíjazását, hogy ahol tud, segít. Tizennégy éve Udvarhelyen él, és Homoródremetébe is szívesen jár ki. Utóbbiról színes történeteket mesélt. Nincs olyan, aki ne szeretné a Kis Szent Teréz Egyházközségben – vallja.
Különböző szúnyogfajok és a csipkés poloska terjedésének kedveznek az utóbbi években tapasztalt enyhe telek. A klímaváltozás mellett azonban más tényezők is hozzájárulhatnak az Erdélyben, Székelyföldön idegenhonosnak számító kártevők szaporodásához.
A 19. századi magyar akadémikus történeti festészet kiemelkedő alakját, Benczúr Gyulát együtt emlegetik Munkácsi Mihállyal, Paál Lászlóval. A nyíregyházai múzeum gyűjteményéhez tartozó alkotásai most először láthatók Gyergyószentmiklóson.
Huszonnégy óra múlva már csak emlék marad a hatodjára megrendezett Vibe, amely idén is kiemelkedő fesztiválélményt kínált. Összegeztük az esemény legvagányabb programjait, koncertjeit és az utolsó nap választékát.
Sajátos rendezői vízión alapuló filmet mutattak be Márton Áronról Csíkszeredában. Poór István alkotása a néhai püspök második világháború előtti és utáni tevékenységét, bebörtönzését és szabadulását járja körül.
Az izgalmas színpadi elemek felkészítették a közönséget Jason Derulo látványos belépőjére a Vibe Fesztiválon, a hangos éljenzés azonban megszakadt egy pillanatra, amikor a világsztár végre a beleszólt a mikrofonba.
Az idei nyári érettségi előzetes eredményeit hétfőn, július 8-án legkésőbb 12 óráig közzéteszik a vizsgaközpontokban és az oktatási minisztérium honlapján.
A csíkszeredai Szabadság téren gyülekeztek és táncoltak a szombati Ezer Székely Leány Napja népviseletbe öltözött résztvevői, majd kivonultak a csíksomlyói hegynyeregbe, ahol késő délutánig folytatódott a székelység hagyományőrző ünnepe.
Elsőfokú hőségriadót adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 25 megyére és a fővárosra. A hőség egész héten kitart, és fokozatosan kiterjed az ország egész területére.
Elindult a jelentkezés az erdélyi Peron Music Tehetségkutató 2024-es kiadására, amely idén is az Öröm a zene tehetséggondozó program keretében zajlik az Egyfeszten. Saját számaikkal jelentkezhetnek amatőr zenekarok.
Minden esztendő júliusának első szombatján tartják Csíkszeredában az Ezer Székely Leány Napját, amikor a térség lakói magukra öltik népviseletüket, és így vonulnak ki a csíksomlyói hegynyeregbe.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://szekelyhon.ro/template/szekelyhon_new/images/dropdown.svg)