
Fotó: Haáz Vince
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség tavaly az EU-ban 31,8 euró, az euróövezetben pedig 35,6 euró volt, míg 2022-ben az EU-ban 30,2 euró, az euróövezetben pedig 34 euró – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
2024. március 27., 15:362024. március 27., 15:36
2024. március 27., 15:392024. március 27., 15:39
Az óránkénti munkaerőköltség terén nagy volt 2023-ban a szórás az uniós tagállamok között:
Luxemburgban (53,9 euró), Dániában (48,1 euró) és Belgiumban (47,1 euró) pedig a legmagasabb.
Tavaly az átlagos összeg az iparban 32,2 euró volt az EU-ban és 38 euró az euróövezetben. Ágazatonként: az építőiparban 28,5 euró volt az EU-ban és 31,9 euró az euróövezetben, a szolgáltatásokban pedig 31,8 euró az EU-ban és 34,8 euró az euróövezetben.
A nem bérjellegű munkaerőköltségek aránya a gazdaság egészében a teljes munkaerőköltségen belül tavaly 24,7 százalék volt az EU-ban és 25,5 százalék az euróövezetben. Az arány Máltán (1,4 százalék), Romániában (5) és Litvániában (5,4) volt a legalacsonyabb, Svédországban (32,2) és Franciaországban (31,9) pedig a legmagasabb – írja az Agerpres hírügynökség az Európai Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva.
Tavaly a gazdaság egészére vetített, euróban kifejezett óránkénti munkaerőköltség 2023-ban az EU-ban 5,3 százalékkal, az euróövezetben pedig 4,8 százalékkal nőtt 2022-höz képest.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!