
Fotó: Haáz Vince
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség tavaly az EU-ban 31,8 euró, az euróövezetben pedig 35,6 euró volt, míg 2022-ben az EU-ban 30,2 euró, az euróövezetben pedig 34 euró – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
2024. március 27., 15:362024. március 27., 15:36
2024. március 27., 15:392024. március 27., 15:39
Az óránkénti munkaerőköltség terén nagy volt 2023-ban a szórás az uniós tagállamok között:
Luxemburgban (53,9 euró), Dániában (48,1 euró) és Belgiumban (47,1 euró) pedig a legmagasabb.
Tavaly az átlagos összeg az iparban 32,2 euró volt az EU-ban és 38 euró az euróövezetben. Ágazatonként: az építőiparban 28,5 euró volt az EU-ban és 31,9 euró az euróövezetben, a szolgáltatásokban pedig 31,8 euró az EU-ban és 34,8 euró az euróövezetben.
A nem bérjellegű munkaerőköltségek aránya a gazdaság egészében a teljes munkaerőköltségen belül tavaly 24,7 százalék volt az EU-ban és 25,5 százalék az euróövezetben. Az arány Máltán (1,4 százalék), Romániában (5) és Litvániában (5,4) volt a legalacsonyabb, Svédországban (32,2) és Franciaországban (31,9) pedig a legmagasabb – írja az Agerpres hírügynökség az Európai Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva.
Tavaly a gazdaság egészére vetített, euróban kifejezett óránkénti munkaerőköltség 2023-ban az EU-ban 5,3 százalékkal, az euróövezetben pedig 4,8 százalékkal nőtt 2022-höz képest.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
Nem csupán az utakon vált nehézkessé a közlekedés a kedd esti havazást követően: a vasúti közlekedésben is fennakadásokat okoztak a hóviharok, szerda reggel mintegy harminc vonatjáratot töröltek az országban.
Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.
Több mint 220 hóekével dolgoznak az országutak takarításán Hargita, Kovászna és Brassó megyében – közli a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP).
Havazásra és erős szélre figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 25 megyére és Bukarestre. Az ország többi részén is hideg idő és havazás várható csütörtök reggelig.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, hogy a koalícióban nem volt szó a Szociáldemokrata Párt (PSD) szolidaritási csomagjáról, és egyetlen olyan javaslatot sem fognak támogatni, amelynek nincs biztosítva a finanszírozása.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) szerda reggeli összegzése szerint 21 megye 102 településén és Bukarestben okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában, és 205 településen több mint 166 ezer fogyasztó maradt áramszolgáltatás nélkül.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadvány is szerepel az alkotmánybíróság szerdai ülésének napirendjén.
szóljon hozzá!