
Fotó: Haáz Vince
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség tavaly az EU-ban 31,8 euró, az euróövezetben pedig 35,6 euró volt, míg 2022-ben az EU-ban 30,2 euró, az euróövezetben pedig 34 euró – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
2024. március 27., 15:362024. március 27., 15:36
2024. március 27., 15:392024. március 27., 15:39
Az óránkénti munkaerőköltség terén nagy volt 2023-ban a szórás az uniós tagállamok között:
Luxemburgban (53,9 euró), Dániában (48,1 euró) és Belgiumban (47,1 euró) pedig a legmagasabb.
Tavaly az átlagos összeg az iparban 32,2 euró volt az EU-ban és 38 euró az euróövezetben. Ágazatonként: az építőiparban 28,5 euró volt az EU-ban és 31,9 euró az euróövezetben, a szolgáltatásokban pedig 31,8 euró az EU-ban és 34,8 euró az euróövezetben.
A nem bérjellegű munkaerőköltségek aránya a gazdaság egészében a teljes munkaerőköltségen belül tavaly 24,7 százalék volt az EU-ban és 25,5 százalék az euróövezetben. Az arány Máltán (1,4 százalék), Romániában (5) és Litvániában (5,4) volt a legalacsonyabb, Svédországban (32,2) és Franciaországban (31,9) pedig a legmagasabb – írja az Agerpres hírügynökség az Európai Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva.
Tavaly a gazdaság egészére vetített, euróban kifejezett óránkénti munkaerőköltség 2023-ban az EU-ban 5,3 százalékkal, az euróövezetben pedig 4,8 százalékkal nőtt 2022-höz képest.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
szóljon hozzá!