
Nincs jó megoldás a kérdésre. Megoszlik a társadalom a madárkilövésekkel kapcsolatban
Fotó: Erdély Bálint Előd
A varjak, csókák és szarkák kilövését augusztusban kezdték meg Székelyudvarhelyen, azóta gyakorlatilag megoszlott a közösség: egyesek szerint így kell eljárni, mások szerint embertelen ez az eljárás. A kilövésekről szakember véleményét is kikértük. Kiderült, hogy bár rövidtávon az akció elüldözi a madarakat, a puskadurrogtatás nem jelent megoldást a problémára.
2022. szeptember 11., 12:222022. szeptember 11., 12:22
A zavaró madarak kilövésére vonatkozóan még június közepén tudatta hivatalos oldalán Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala, hogy megkapták a szükséges minisztériumi engedélyeket. A dolmányos és vetési varjak, csókák, valamint a szarkák kilövését augusztusban el is kezdték. Az állomány ritkítására támogató és ellenző érvek is érkeztek több ízben. A szakszerűség érdekében lapunk kikérte egy madárkutató véleményét is, hogy voltaképpen hol a hiba a kilövésekkel kapcsolatban, és hogy miért bizonyul ez a megoldási stratégia értelmetlennek.
Szabó József madárszakértő is értesült arról, hogy többen panaszkodtak a kórházból, illetve a környező negyedekből a zajongó madarak miatt. Elmondása szerint jogosnak tartja a panaszokat, hiszen az embereket zavarja a hangjuk, meg büdös az ürülékük is.
– fejtette ki a szakértő. A madárürülék okozta kellemetlenségről elmondta, hogy a járdáról ezt el lehet takarítani, a füves helyekről meg nem is kellene, hiszen sokkal jobbat tesz az a földnek, mintha lebetonoznák, vagy leaszfaltoznák. Humorosan megjegyezte: „akár még fák és virágok is nőhetnek azokon a helyeken.” Szerinte hozzáállás kérdése az egész: „valószínű, hogy teljesen más a természethez való viszonyunk, mint más, nyugatabbra fekvő országoknak. Itt még mindig azt gondoljuk, hogy egy puskával meg lehet oldani mindent. Viszont intelligenciaszintünkhöz mért megoldásokat kellene találnunk erre a kérdésre”.
„Tény, hogy fészkelési időben zavarják az embereket a madarak” – foglalta össze a problémát Szabó József székelyudvarhelyi ornitológus. A tények tisztázásáért elmondta: „a fészkelési idő viszonylag korán elkezdődik, a varjak már februárban elkezdik »tatarozni« a fészkeiket, késő március és május közt költenek, de utána elmennek.” Télen – folytatta – a varjak és csókák éjszakára jönnek vissza a város területére, hiszen az védelmet nyújt számukra a ragadozók ellen, ráadásul a városban sokkal kedvezőbb a hőmérséklet, mint a külterületeken. „Székelyudvarhelyen nem új keletű, hogy a csókák és varjak összegyűlnek itt. Amióta az eszemet tudom, a csókák bejárnak éjszakázni: a nyolcvanas években 8–10 ezres csoportok is éjszakáztak a városban, akkor viszont nem lehetett lövöldözni csak úgy, mert valaki azt akarta.” A vetési varjakról megjegyezte, ez a faj nagyjából 10 éve jelent meg, az első telepjüket Zetelakán figyelték meg, onnan szállingóztak be lassan a városba.
Lapunk erről is kikérte az ornitológus véleményét. „A varjak olyan koronaszintet foglalnak el, ahol más madarak nem igazán költenek. Ezek a fajok a szántókra járnak ki táplálékszerzés céljából, összeszedik a csimaszokat, hernyókat, így nincs esély rá, hogy bármilyen más madárfajt is kiszorítanának” – válaszolt a kérdésre Szabó. Hozzátette: „hogyha az összes varjút kilőnék, akkor nem jönne a helyükbe más madár, mert ők nem foglalták el senki helyét.”
Akkumulátoros energiatároló park épül Gyulakután az Electrica Bukarest 16,5 millió eurós beruházásában, amelyet az év végéig üzembe helyeznének. Emellett egy kisebb, önkormányzati akkumulátorpark is készül, amely középületek áramellátását szolgálja majd.
Egy oszlásnak indult holttestet találtak pénteken a Bucsecs-hegységben, ruházatából a tavaly novemberben eltűnt 18 éves brit turista iratai kerültek elő – közölte az Agerpres hírügynökség nyomán az MTI.
A Duna vízhozama a romániai belépési pontnál, Báziásnál pénteken és szombaton várhatóan másodpercenként 1400 köbméter körül stagnál, majd enyhén csökken, és augusztus 21-re másodpercenként 1300 köbméterre apad.
Életének 77. évében, augusztus 13-án, elhunyt Geréd Vilmos nyugalmazott kántor-karnagy, az erdélyi egyházzenei élet meghatározó személyisége – adta hírül a romkat.ro hírportál.
Pénteki ülésén a kormány memorandumot fogadott el 34 új bölcsőde működtetéséhez szükséges 768 állás meghirdetéséről.
A Marosvásárhelyi Állatkert oroszlánkifutója idén is otthont ad egy rendhagyó divatbemutatónak augusztus végén: Hajnal Zsuzsa, marosvásárhelyi divattervező itt mutatja be a fenntartható divat jegyében alkotott új ruhakollekcióját.
Románia pénteken benyújtja az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó ötödik kifizetési kérelmét – jelentette be Dragoș Pîslaru európai alapokért felelős miniszter a kormányülés utáni sajtótájékoztatón.
Nem érdemelte meg a kórházi ellátást, ezért nem volt hajlandó bent maradni törött bordákkal a két ember életét követelő brassói gázolás elkövetője, aki elmondása szerint elvesztette az eszméletét a balesetet megelőzően.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök pénteken több évre szóló politikai paktumot javasolt a pártoknak az energiaügyi intézkedések következetes végrehajtására.
Megnyugvással fogadják az orotvaiak, hogy jogerős ítélet született a 2025. februárjában történt emberölés ügyében. A helyiek körében az okozott szóbeszédeket, hogy több mint egy évig várni kellett konkrét fejleményekre.
szóljon hozzá!