
Nincs jó megoldás a kérdésre. Megoszlik a társadalom a madárkilövésekkel kapcsolatban
Fotó: Erdély Bálint Előd
A varjak, csókák és szarkák kilövését augusztusban kezdték meg Székelyudvarhelyen, azóta gyakorlatilag megoszlott a közösség: egyesek szerint így kell eljárni, mások szerint embertelen ez az eljárás. A kilövésekről szakember véleményét is kikértük. Kiderült, hogy bár rövidtávon az akció elüldözi a madarakat, a puskadurrogtatás nem jelent megoldást a problémára.
2022. szeptember 11., 12:222022. szeptember 11., 12:22
A zavaró madarak kilövésére vonatkozóan még június közepén tudatta hivatalos oldalán Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala, hogy megkapták a szükséges minisztériumi engedélyeket. A dolmányos és vetési varjak, csókák, valamint a szarkák kilövését augusztusban el is kezdték. Az állomány ritkítására támogató és ellenző érvek is érkeztek több ízben. A szakszerűség érdekében lapunk kikérte egy madárkutató véleményét is, hogy voltaképpen hol a hiba a kilövésekkel kapcsolatban, és hogy miért bizonyul ez a megoldási stratégia értelmetlennek.
Szabó József madárszakértő is értesült arról, hogy többen panaszkodtak a kórházból, illetve a környező negyedekből a zajongó madarak miatt. Elmondása szerint jogosnak tartja a panaszokat, hiszen az embereket zavarja a hangjuk, meg büdös az ürülékük is.
– fejtette ki a szakértő. A madárürülék okozta kellemetlenségről elmondta, hogy a járdáról ezt el lehet takarítani, a füves helyekről meg nem is kellene, hiszen sokkal jobbat tesz az a földnek, mintha lebetonoznák, vagy leaszfaltoznák. Humorosan megjegyezte: „akár még fák és virágok is nőhetnek azokon a helyeken.” Szerinte hozzáállás kérdése az egész: „valószínű, hogy teljesen más a természethez való viszonyunk, mint más, nyugatabbra fekvő országoknak. Itt még mindig azt gondoljuk, hogy egy puskával meg lehet oldani mindent. Viszont intelligenciaszintünkhöz mért megoldásokat kellene találnunk erre a kérdésre”.
„Tény, hogy fészkelési időben zavarják az embereket a madarak” – foglalta össze a problémát Szabó József székelyudvarhelyi ornitológus. A tények tisztázásáért elmondta: „a fészkelési idő viszonylag korán elkezdődik, a varjak már februárban elkezdik »tatarozni« a fészkeiket, késő március és május közt költenek, de utána elmennek.” Télen – folytatta – a varjak és csókák éjszakára jönnek vissza a város területére, hiszen az védelmet nyújt számukra a ragadozók ellen, ráadásul a városban sokkal kedvezőbb a hőmérséklet, mint a külterületeken. „Székelyudvarhelyen nem új keletű, hogy a csókák és varjak összegyűlnek itt. Amióta az eszemet tudom, a csókák bejárnak éjszakázni: a nyolcvanas években 8–10 ezres csoportok is éjszakáztak a városban, akkor viszont nem lehetett lövöldözni csak úgy, mert valaki azt akarta.” A vetési varjakról megjegyezte, ez a faj nagyjából 10 éve jelent meg, az első telepjüket Zetelakán figyelték meg, onnan szállingóztak be lassan a városba.
Lapunk erről is kikérte az ornitológus véleményét. „A varjak olyan koronaszintet foglalnak el, ahol más madarak nem igazán költenek. Ezek a fajok a szántókra járnak ki táplálékszerzés céljából, összeszedik a csimaszokat, hernyókat, így nincs esély rá, hogy bármilyen más madárfajt is kiszorítanának” – válaszolt a kérdésre Szabó. Hozzátette: „hogyha az összes varjút kilőnék, akkor nem jönne a helyükbe más madár, mert ők nem foglalták el senki helyét.”
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el vasárnap az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország több megyéjében. A figyelmeztetés Hargita és Kovászna megye egyes vízgyűjtő területeit is érinti.
A kaláka megtartja, élteti és erősíti a közösségeket – vallják a X. Kaszáló Kaláka résztvevői. A háromnapos csíkszentkirályi eseménysorozat szombati programja hajnalban közös kaszálással indult Bakalján, mintegy ötven férfi csatlakozott.
A nagylaki határátkelő felé tartó autósoknak lassabb haladásra kell számítaniuk vasárnap éjszaka: öt túlméretes szállítmány közlekedik több nyugat-romániai útvonalon, amelyek rendőri felvezetéssel haladnak, így időszakos forgalmi fennakadások lehetne
Előzetes regisztrációhoz kötik idén is az Orbán Viktor tusványosi előadásán való részvételt – jelentették be a szervezők a rendezvény hivatalos közösségi oldalán.
Újabb elsőfokú viharriasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország több régiójára.
A Prahova megyei rendőrség büntetőeljárást indított gondatlanságból elkövetett emberölés és testi sértés miatt a szombat délután a Bucsecs-hegységben, Bușteni környékén sziklamászás közben lezuhant négy hegymászó ügyében.
Elhunyt Szolnoki Péter Artisjus-díjas zenész, énekes, zeneszerző, hangszerelő, a Bon-Bon együttes énekese és fuvolistája. Halálhírét vasárnap a Bon-Bon együttes jelentette be a közösségi médiában.
Július közepén inkább egy szeptemberi hajnalra emlékeztetett az időjárás Székelyföldön. Csíkszeredában 5 Celsius-fok alatti hőmérsékletet mértek vasárnap hajnalban, amivel még az Omu-csúcsot is megelőzte a hidegversenyben.
Két nap különbséggel két medve pusztított ugyanazon a csernátoni esztenán: először tíz juh, másodszor egy szamár esett áldozatul.
Megkezdődött a hírszolgáltatás fokozatos újraindítása az M1 képernyőjén, a közmédia rádiós felületein, valamint a digitális platformokon – közölte a Duna Médiaszolgáltató és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) sajtóosztálya.
szóljon hozzá!