Hirdetés
Hirdetés

Ornitológus: a puskadurrogtatás nem feltétlenül jelent megoldást a madárproblémára

Nincs jó megoldás a kérdésre. Megoszlik a társadalom a madárkilövésekkel kapcsolatban •  Fotó: Erdély Bálint Előd

Nincs jó megoldás a kérdésre. Megoszlik a társadalom a madárkilövésekkel kapcsolatban

Fotó: Erdély Bálint Előd

A varjak, csókák és szarkák kilövését augusztusban kezdték meg Székelyudvarhelyen, azóta gyakorlatilag megoszlott a közösség: egyesek szerint így kell eljárni, mások szerint embertelen ez az eljárás. A kilövésekről szakember véleményét is kikértük. Kiderült, hogy bár rövidtávon az akció elüldözi a madarakat, a puskadurrogtatás nem jelent megoldást a problémára.

Pál Emil

2022. szeptember 11., 12:222022. szeptember 11., 12:22

A zavaró madarak kilövésére vonatkozóan még június közepén tudatta hivatalos oldalán Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala, hogy megkapták a szükséges minisztériumi engedélyeket. A dolmányos és vetési varjak, csókák, valamint a szarkák kilövését augusztusban el is kezdték. Az állomány ritkítására támogató és ellenző érvek is érkeztek több ízben. A szakszerűség érdekében lapunk kikérte egy madárkutató véleményét is, hogy voltaképpen hol a hiba a kilövésekkel kapcsolatban, és hogy miért bizonyul ez a megoldási stratégia értelmetlennek.

Szabó József madárszakértő is értesült arról, hogy többen panaszkodtak a kórházból, illetve a környező negyedekből a zajongó madarak miatt. Elmondása szerint jogosnak tartja a panaszokat, hiszen az embereket zavarja a hangjuk, meg büdös az ürülékük is.

Idézet
Azok a madarak – vetési varjakra gondolok –, amelyek itt éjszakáznak és valószínűleg itt is költöttek, visszajönnek ide. Az, hogy egy-két madarat néhány naponta kilőnek, igaz, hogy elriasztja arról a pontról őket egy ideig, de biztosan visszajönnek. Ha nem is azok a példányok, akkor mások

– fejtette ki a szakértő. A madárürülék okozta kellemetlenségről elmondta, hogy a járdáról ezt el lehet takarítani, a füves helyekről meg nem is kellene, hiszen sokkal jobbat tesz az a földnek, mintha lebetonoznák, vagy leaszfaltoznák. Humorosan megjegyezte: „akár még fák és virágok is nőhetnek azokon a helyeken.” Szerinte hozzáállás kérdése az egész: „valószínű, hogy teljesen más a természethez való viszonyunk, mint más, nyugatabbra fekvő országoknak. Itt még mindig azt gondoljuk, hogy egy puskával meg lehet oldani mindent. Viszont intelligenciaszintünkhöz mért megoldásokat kellene találnunk erre a kérdésre”.

Hirdetés

„Tény, hogy fészkelési időben zavarják az embereket a madarak” – foglalta össze a problémát Szabó József székelyudvarhelyi ornitológus. A tények tisztázásáért elmondta: „a fészkelési idő viszonylag korán elkezdődik, a varjak már februárban elkezdik »tatarozni« a fészkeiket, késő március és május közt költenek, de utána elmennek.” Télen – folytatta – a varjak és csókák éjszakára jönnek vissza a város területére, hiszen az védelmet nyújt számukra a ragadozók ellen, ráadásul a városban sokkal kedvezőbb a hőmérséklet, mint a külterületeken. „Székelyudvarhelyen nem új keletű, hogy a csókák és varjak összegyűlnek itt. Amióta az eszemet tudom, a csókák bejárnak éjszakázni: a nyolcvanas években 8–10 ezres csoportok is éjszakáztak a városban, akkor viszont nem lehetett lövöldözni csak úgy, mert valaki azt akarta.” A vetési varjakról megjegyezte, ez a faj nagyjából 10 éve jelent meg, az első telepjüket Zetelakán figyelték meg, onnan szállingóztak be lassan a városba.

Elterjedt az a rémhír, hogy mivel a varjak és csókák ekkora tömegekben foglalnak teret a környéken, kiszorítanak más madárfajokat.

Lapunk erről is kikérte az ornitológus véleményét. „A varjak olyan koronaszintet foglalnak el, ahol más madarak nem igazán költenek. Ezek a fajok a szántókra járnak ki táplálékszerzés céljából, összeszedik a csimaszokat, hernyókat, így nincs esély rá, hogy bármilyen más madárfajt is kiszorítanának” – válaszolt a kérdésre Szabó. Hozzátette: „hogyha az összes varjút kilőnék, akkor nem jönne a helyükbe más madár, mert ők nem foglalták el senki helyét.”

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 19., vasárnap

Elsodort autók, elárasztott házak: 16 megye 29 településén okozott károkat a rossz idő

A vasárnapi heves viharok 16 megye 29 településén okoztak károkat, négy országútszakaszon is fennakadások voltak a közlekedésben, 88 gépkocsi pedig megrongálódott – közölte a katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU).

Elsodort autók, elárasztott házak: 16 megye 29 településén okozott károkat a rossz idő
Hirdetés
2026. július 19., vasárnap

Máris megvan az első jelölt a köztársasági elnöki tisztségre

A tudomány, a kultúra és a sport tizenhat szereplője levélben fordult Forsthoffer Ágneshez, az Országgyűlés elnökéhez, amelyben Polgár Judit felkérését és megválasztását javasolják köztársasági elnöknek.

Máris megvan az első jelölt a köztársasági elnöki tisztségre
2026. július 19., vasárnap

Lengyel és magyar motoros ütközött, mindketten kórházba kerültek

Összeütközött egy lengyel és egy magyar motoros vasárnap a 107K jelzésű országúton, a Fehér megyei Mogos (Mogoș) település közelében. A balesetben mindketten megsérültek, kórházba szállították őket.

Lengyel és magyar motoros ütközött, mindketten kórházba kerültek
2026. július 19., vasárnap

Villámárvíz öntötte el Bușteni-t, autókat sodort el az ár – videókkal

A Bucsecs-hegységben kialakult felhőszakadás miatt villámárvíz öntötte el Bușteni üdülővárost vasárnap délután, megbénítva az egész települést. A víz autókat és embereket sodort el, de elárasztotta az 1-es országutat is.

Villámárvíz öntötte el Bușteni-t, autókat sodort el az ár – videókkal
Hirdetés
2026. július 19., vasárnap

Árvízveszély: másodfokú készültséget rendeltek el Hargita és Kovászna megyében

Hat megyére másodfokú (narancssárga jelzésű), 22 megyére elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el vasárnap az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).

Árvízveszély: másodfokú készültséget rendeltek el Hargita és Kovászna megyében
2026. július 19., vasárnap

Elromlott a mozdony, a nyílt pályán vesztegel a Budapest–Bukarest vonatjárat

Leállt a Budapest és Bukarest között közlekedő vonat vasárnap az Olt megyei Caracal és Fărcaşele állomások között, miután meghibásodott a korszerűsített, garanciális időszakban lévő mozdony.

Elromlott a mozdony, a nyílt pályán vesztegel a Budapest–Bukarest vonatjárat
2026. július 19., vasárnap

Több órán át elérhetetlen volt böngészőből a Facebook – frissítve

Részlegesen leállt vasárnap délelőtt a Facebook, a közösségi oldal jelenleg csak a mobiltelefonos applikáción keresztül elérhető, asztali számítógépről és mobil böngészőből nem.

Több órán át elérhetetlen volt böngészőből a Facebook – frissítve
Hirdetés
2026. július 19., vasárnap

Begorombul az időjárás: másodfokú viharriasztás Hargita és Kovászna megyében

Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap másodfokú (narancssárga jelzésű) figyelmeztetést adott ki jelentős mennyiségű csapadékot hozó felhőszakadások, viharos szél, valamint közepes, helyenként nagyméretű jégeső veszélye miatt.

Begorombul az időjárás: másodfokú viharriasztás Hargita és Kovászna megyében
2026. július 19., vasárnap

Szoknyás Gurulás: bolondos ötletként indult, értékes eseménnyé vált – videóval

Motorkerékpárok hangja töltötte be Csíkszereda főterét szombat délután: mintegy százan gyűltek össze, hogy részt vegyenek a harmadik alkalommal megszervezett Szoknyás Guruláson.

Szoknyás Gurulás: bolondos ötletként indult, értékes eseménnyé vált – videóval
2026. július 18., szombat

Magyar Péter: ideiglenesen az Országgyűlés elnöke fogja ellátni a köztársasági elnök jogköreit

Az Alaptörvény rendelkezései szerint július 20-tól ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el a köztársasági elnök jogköreit. Az Országgyűlésnek 30 napon belül új köztársasági elnököt kell választania – ismertette Magyar Péter.

Magyar Péter: ideiglenesen az Országgyűlés elnöke fogja ellátni a köztársasági elnök jogköreit
Hirdetés