Újra kormányra került Tusványos

Közép-Európa Európa közepe? – ez volt a témája Tusványos szombati napjának, a témaválasztást illetően pedig Német Zsolt úgy vélekedett, nagy jövő áll Közép-Európa előtt, a magyar–román kapcsolatok előtt pedig egy nagyon jelentős ablak nyílik ki, a kérdés az, hogy képesek leszünk-e kihasználni a lehetőségeket. „Fel kell ismernünk, hogy Közép-Európa igazi közepe nem pusztán Magyarország és Románia, hanem Tusványos, ennek szellemisége. Ez az a gondolkodás, amiből Közép-Európa, a magyar–román kapcsolatok újjáépülhetnek” – fejtette ki Németh Zsolt.

Lebontani a mentális vasfüggönyt

Tőkés László EP-alelnök az árvízkárosultak iránti együttérzésének adott hangot, de mint megjegyezte, Magyarországot és Romániát nem csak az árvíz sújtotta, hanem a kommunizmus is. „A kommunizmust és a posztkommunizmust nyögjük immár húsz esztendeje. Helyre kell állítanunk országainkat, mint árvíz után a településeket, meg kell találnunk a kiutat katasztrófa sújtotta helyzetünkből, meg kell találnunk a felemelkedés és a társadalmi gyógyulás útját” – mondta Tőkés, aki szerint ahhoz, hogy visszakerülhessünk Európa közepébe, húsz évvel a vasfüggöny lebontása után azt a mentális vasfüggönyt is le kell bontani, amely elválasztja nyugatot és keletet, amely nagymértékben az elmékben húzódik. A vasfüggöny lebontása után folytatni kell a rendszerváltozást – fűzte hozzá.

Eszünk ágában sincs elvenni Erdélyt, nem vagyunk hamiskártyások – üzente a román nacionalistáknak Tőkés László. Az EP-alelnök beszédében egyaránt gratulált a kétharmados többségért Orbán Viktornak, és elismerését fejezte ki Traian Băsescunak, „a mi államelnökünknek” a kommunizmusellenes harcban elért eredményekért, és a jelenlévők elismerő tapsát vívta ki, amikor kijelentette: az ANI-törvény kapcsán „nem Frundával tartok, hanem Băsescuval”.

Tőkés László beszélt a közös érdekérvényesítésről, a magyar és a román nemzet ügyének egységes képviseletéről, arról, hogy nem a szociális megszorítás politikáját kell képviselni, hogy meg kell buknia a nacionál-kommunizmusnak, szükség van a nemzet - és kisebbség-politikai rendszerváltozásra. „Mi békés nép vagyunk. Békés úton harcolunk a magyarság kulturális és személyi elvű, valamint területi autonómiájáért szerte a Kárpát-medencében, egy kiterjedt autonómiarendszer jegyében. (…) Románia szuverenitásának ezer százalékos tiszteletben tartása mellett szeretnénk, ha mi magyarok nagyobb beleszólást tudnánk nyerni saját ügyeinkbe” – fejtette ki Tőkés László.

Mi lesz a magyarokkal a 21. század következő éveiben?

– tette fel a kérdést Orbán Viktor, majd elemzésében kitért arra, hogy milyen mértékben hatnak ki az egyszerű mindennapokra a világgazdasági események, érintette a világhatalmi térkép átrendezésének kérdését, a közép-európai államok együttműködésének fontosságát. Szerinte a nyugati típusú kapitalizmus került válságba, a spekulatív értékmozgás előnyt kapott a munka és az értékteremtéssel szemben, és a termelő kapitalizmus helyett a spekulatív kapitalizmus jött létre, melynek következményeivel most szembesülünk.

„Beteg dolgok történnek ma a világgazdaságban” – summázott Magyarország miniszterelnöke, mondván: a kapitalizmus eltávolodott az erkölcsi értékektől, a hasznos korlátok helyébe a gátlástalanság lépett. Ám – jegyezte meg – a világ által elszenvedett sokknak szívinfarktus ereje volt, ami gondolkodásra késztetett.

Orbán Viktor kitért a magyarországi állapotokra, a „kétharmados forradalomra”, arra a letűnt korszakra, amikor „a rendes, becsületes emberek állandóan vesztesekké váltak”. Mint mondta, a következő időszak arról szól majd, hogy a törvénytisztelő becsületes ember jobban jár a becstelennél, törvényszegőnél. „Azt akarjuk, hogy a tisztességes emberek előtt tér nyíljon. Az ő országukat akarjuk felépíteni a spekulánsok eddigi sikeres húsz évével szemben” – mondta Orbán, aki szerint Magyarország bajban van, megrendült a bizalom és az állandóság tudata. Orbán Viktor úgy véli, Magyarországot a tudás földjévé kell tenni, a magyar észjárásra, intelligenciára kell alapozni.

„Egy kicsit biztassuk egymást” – mondta, és rámutatott, a románok egy kis sikerből évekig megélnek, ám kis siker után a magyarok az apró negatív következményekről beszélnek. „Ha nem hisszük el, hogy a jövő tartogat számunkra esélyeket, ha nem tudjuk a cinizmust kiirtani magunkból, hiába a szellemi képességeink. Magyarországnak hinnie kell a saját sikerében ” – zárta beszédét és búcsúzott a Hajrá Magyarország Hajrá magyarok! biztatással.

Autonómia mindenkinek

A régiók közötti egyensúly fontosságával indította beszédét a román államfő, aki szerint a stabilnak számító közép-európai régió igen fontos pillére a román–magyar megbékélés. Traian Băsescu szerint a térség jövőjét kimondottan kölcsönösen elfogadott értékekre lehet alapozni. „Nem az etnikum, nem a vallás, nem a földrajz, nem a történelem az, ami konszolidál egy térséget, hanem azok az értékek, amelyeket Románia és Magyarország elfogadott az EU- és a NATO-csatlakozáskor” – mondta.

Az államfő a roma-kérdésre is kitért, határozottan kijelentve, bár korlátozásokat kértek Romániától a külföldre vándorló romák ügyében, személy szerint nem hajlandó korlátozni a szabad mozgáshoz való jogot egy uniós állampolgár esetében sem. Ebben a kérdésben – szögezte le –, közös megoldást kell találni.

Az autonómia-kérdést illetően változatlan marad a román államfő elképzelése – derült ki a hallgatóság soraiból érkezett kérdésre adott válaszából. Băsescu ezúttal is hangot adott ama meggyőződésének, hogy Románia minden állampolgárának, etnikai hovatartozás nélkül, szüksége van az autonómiára.