
Fotó: Székelyhon
A járványhelyzetre való tekintettel kedden délután rendhagyó tanévnyitót tartott az idén húszéves Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem: online közvetítés formájában, videóüzenetekben tolmácsolták köszöntőbeszédeiket az intézményvezetők, illetve Potápi Árpád János, Magyarország nemzetpolitikáért felelős államtitkára és Kató Béla püspök, a Sapientia Alapítvány Kuratóriumának elnöke.
2020. szeptember 15., 16:232020. szeptember 15., 16:23
Elsőként Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora köszöntötte a diákokat és kollégáit Stephen Hawking, a népszerű angol elméleti fizikus szavaival: „A csillagokra nézzetek, ne a lábaitokra, hisz a tudás korlátokat ad, de a fantázia szárnyalhat”. Húsz év egy intézmény életében már meghatározó, a Sapientia pedig továbbra is igyekszik eladható és hasznos tudást biztosítani keresztény értékrendben, ami azt jelenti, hogy ha bárki bajban van az egyetemen, biztosan lesz, aki segítséget nyújt neki – fűzte hozzá a rektor, aki arra is kitért, hogy
Hozzátette ugyanakkor: amint lehetséges lesz, visszatérnek a megszokott, személyes oktatásra a hibrid forma helyett.
„Magyarnak lenni Erdélyben azt jelenti, hogy egy lépéssel előrébb lenni, kicsit többnek lenni minden tekintetben” – Wass Albert szavaival köszöntötte az egyetem hallgatóit és tanárait Potápi Árpád János. Magyarország nemzetpolitikáért felelős államtitkára hangsúlyozta:
„Erdély tündérkert, a világ legszebb helye. Bárhol járok a Kárpát-medencében, fiataltól idősig mindenkinek az a vágya, hogy legalább egyszer eljusson Erdélybe. Nektek ez megadatott, mert Erdély a szülőhazátok. Megtapasztaltuk, hogy a magyar intézményrendszer minden régióban csak összehangoltan tud jól működni, ehhez erős magyar politikai képviseletre van szükség.
– fejtette ki az államtitkár köszöntőbeszédében.
Fotó: Székelyhon
Kató Béla püspök, a Sapientia Alapítvány Kuratóriumának elnöke rávilágított, már az egyetem megalakulásánál megfogalmazták azt a gondolatot, hogy hálózatos intézményként szeretnének működni – több száz kilométerre egymástól, de egy közösségben –, azt viszont maguk sem gondolták volna, hogy mindez annyira jól sikerül, hogy mindenki a maga otthonából vesz rész a 2020–2021-es tanév megnyitóján.
„Az egyetemünk az oktatáson kívül a közösségben való nevelést is fontosnak tartja, és ebben a pillanatban úgy erezzük, hogy ez a legnagyobb gondunk: nem tudunk egy közösségben úgy együtt lenni, hogy egymásra tudjunk hatni, és tudjuk egymást támogatni. Mégis mindent meg kell tenni, hogy kapcsolatban tudjunk maradni, hogy ne essen szét ez a közösség, mert ha szétesik, akkor veszélybe kerül az is, amiért az egyetemet létrehoztuk:
– hangsúlyozta Kató Béla püspök.
A csíkszeredai kar nevében Lázár Ede, a kolozsvári kar nevében Tonk Márton és a marosvásárhelyi kar nevében Kelemen András dékánok köszöntötték a hallgatókat, illetve bemutatták egyetemi kínálatukat. A tanévet mintegy 800 alapképzéses és 200 mesterképzéses elsőéves hallgató kezdi meg idén.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
1 hozzászólás