Olyan súlyos a légszennyezettség, hogy maszk viselését tanácsolják az egyik székelyföldi városban

Csíkszeredában sem volt sokkal kedvezőbb a helyzet: 38,2 μg/m³-es koncentrációval már az arra érzékenyek (légzőszervi megbetegedésben szenvedők, például asztmások) számára egészségtelennek minősült a város levegője. Ez esetben is a fent említett ajánlásokat említette a portál azzal a kivétellel, hogy a maszkot csak az érzékeny csoportnak ajánlották.

A délutáni órákra aztán valamelyest javultak a mutatók, főként Csíkszereda esetében, Marosvásárhelyen azonban továbbra is az ország egyik legmagasabb szennyezettségi értékét mérték. Az adatok egyébként óráról órára jelentős különbségeket mutattak: Csíkszeredában például néhány óra alatt az arra érzékenyek számára veszélyesnek minősülő helyett jó lett a levegő minősége, ehhez valószínűleg az is hozzájárult, hogy felszállt a városra telepedett köd.

Kedd délelőttre aztán Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson is jónak minősült a levegő minősége az AirVisual szerint, Marosvásárhelyen viszont tovább romlottak az értékek. A hétfői, amúgy is magasnak számító 85 μg/m³-es PM2,5 koncentráció 96 µg/m³-esre emelkedett, ismételten az egészségtelen kategóriába sorolva a marosi megyeszékhely levegőjét.

Szennyezőforrás a fűtés

A WHO a lebegő részecskéket (PM) mellett a nitrogén-dioxidot (NO2), a kén-dioxidot (SO2) és a talajközeli ózont (O3) nevezi meg fő légszennyező anyagokként. A legtöbb egészségügyi kockázata azonban a lebegő részecskéknek van, ide tartozik az agyvérzés, a légzőszervi betegségek, a tüdőbetegségek és a tüdőrák, illetve a szív-és érrendszeri betegségek. Ez azért is fontos, mert a WHO álláspontja szerint a szívbetegségek és az agyvérzés okozza a légszennyezés miatti korai elhalálozások 80 százalékát, ezeket pedig a tüdőbetegségek – köztük a tüdőrák – követik. Az sem elhanyagolható, hogy

Tehát a lakók nem fűthetnek például fával, szénnel, esetleg hulladékkal, csakis a kisebb légszennyezést okozó megoldásokat alkalmazhatják, mint a megújuló-, gáz-, elektromos vagy távfűtés.

Tél: a szmogszezon

A légszennyezettség télen egyébként is fokozottabb, és Székelyföldön a fűtés mellett a földrajzi adottságok, a gyenge légmozgás és a ködös időjárás is súlyosbítják a helyzetet – mutatott rá érdeklődésünkre Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Mint mondta, egyénileg csak annyit tehetünk a légszennyezettség csökkentése érdekében, hogy nem járulunk hozzá a szennyezéshez, például lehetőség szerint mellőzzük a szilárd tüzelőanyagokkal való fűtést (nyilván, ahol nincs mód gázzal fűteni, ott nem igazán marad más, mint a fa- vagy szénalapú tüzelés). Arra is felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy

„Azt az időszakot kell kiválasztani a szellőztetésre, amikor alacsonyabb a koncentráció. Marosvásárhelyen például meg kell figyelni, hogy mikor szünetel a tevékenység a vegyipari kombinátban, de jó választás lehet az esti szellőztetés is, mivel akkor alacsonyabb a forgalom. Ez azonban csak egy kényszermegoldás, hosszútávon csak a szennyezés megszüntetése lehet igazán eredményes” – mondta Tar Gyöngyi. Hozzátette:

„Hogy ez ellentmond az ipari és gazdasági érdekeknek, az egy másik dolog. Minden régió vagy város maga döntheti el, hogy a gazdasági érdekeket helyezi előtérbe, vagy a lakosság egészségét. Hargita megyében az ipari szennyezés jóval alacsonyabb, de mivel szmogszezon van, és a klíma sem túl kedvező, itt is megnövekedik ilyenkor a levegőszennyezés mértéke, ehhez a fűtés és a közlekedés is hozzájárul” – magyarázta.