Csíkszék
Gyergyószék
Háromszék
Marosszék
Udvarhelyszék

Olyan súlyos a légszennyezettség, hogy maszk viselését tanácsolják az egyik székelyföldi városban

Iszlai Katalin 2020. január 29., 15:55

Számos megbetegedéssel hozható összefüggésbe a légszennyezés, amely a fűtés miatt a téli szezonban jelenti a legnagyobb problémát. Székelyföldön a gyenge légmozgás és a ködös időjárás is kedvezőtlenül befolyásolja a szennyezettség alakulását, egyéni szinten ráadásul nem sokat tehetünk a jelenség csökkentése érdekében. A levegőminőséget vizsgáló AirVisual portál szerint a térség nagyobb városai közül Marosvásárhelyen a legszennyezettebb a levegő.

Marosvásárhely január második felében. Romló mutatók, egészségtelen levegő Fotó: Haáz Vince

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az Európai Unióban a légszennyezés az egészséget érintő legnagyobb környezeti kockázat, amely évente 400 ezer korai elhalálozáshoz vezet – derül ki az Európai Számvevőszék által a légszennyezés témájában tavaly közzétett jelentésből. A számottevő egészségügyi kockázat ellenére azonban világszerte problémát okoz a szennyezettség, ezt az AirVisual levegőminőséget vizsgáló portál adatai is alátámasztják. E szerint Románia levegője tavaly a 37. legszennyezettebb volt a vizsgált 73 ország közül.

Lebegő részecskék

Az AirVisual előnye, hogy valós idejű szennyezettséget tud kimutatni, az adatokat pedig több helyről gyűjtik (Romániában például a levegőminőség-megfigyelő hálózat több mint 100 állomásának méréseit). Érdemes megemlíteni, hogy a mérőállomások száma és elhelyezése országonként és városonként változik, ami teret adhat kisebb-nagyobb hibáknak, a portál azonban ennek ellenére is átfogó képet nyújt a levegő minőségéről. Az emberi egészségre nézve a legkárosabb légszennyező anyagokként a lebegő részecskéket (PM) tartják számon, amelyeket méretüktől függően két csoportba sorolnak: PM10 (durva szemcsék) és PM2,5 (szálló finompor).

• Forrás: EEA, WHO, Eurobarométer

Kis mérete miatt utóbbi jelent nagyobb kockázatot, mivel leülepszik, tehát nem ürül ki a tüdőből, és hosszú távon fejti ki káros hatását. Ezért az AirVisual főként a PM2,5 értékeket vizsgálja a szennyezettség kimutatására. A levegő minősége akkor számít jónak, ha a PM2,5 koncentráció 0 és 12 mikrogramm (μg) között van köbméterenként. Közepes a levegőminőség, ha ez az érték 12,1-35,4 μg/m³ között van, 35,5 és 55,4 μg/m³ között már egészségtelen a PM2,5 koncentráció az erre érzékenyek számára, 55,5 és 150,4 μg/m³ között pedig a teljes lakosság számára. A 150,5 és 250,4 μg/m³ közötti PM2,5 koncentráció nagyon egészségtelennek számít, a 250,5 μg/m³ fölötti pedig veszélyesnek.

Sehol sem megfelelő

Marosvásárhelyen az elmúlt napokban elérte az egészségtelen kategóriát a levegő minősége: hétfő délben 85 μg/m³-es PM2,5 koncentrációt mértek a marosi megyeszékhelyen.

Az AirVisual a magas értékhez olyan ajánlásokat társított, hogy a lakók kerüljék el a szabadtéri testmozgást, csukják be az ablakokat, viseljenek maszkot, ha az utcára lépnek, a lakásokban pedig helyezzenek üzembe levegőtisztító készülékeket.

Csíkszeredában sem volt sokkal kedvezőbb a helyzet: 38,2 μg/m³-es koncentrációval már az arra érzékenyek (légzőszervi megbetegedésben szenvedők, például asztmások) számára egészségtelennek minősült a város levegője. Ez esetben is a fent említett ajánlásokat említette a portál azzal a kivétellel, hogy a maszkot csak az érzékeny csoportnak ajánlották.

Köd Csíkszeredában. Az arra érzékenyek (légzőszervi megbetegedésben szenvedők, például asztmások) számára egészségtelennek minősült a város levegője Fotó: Székelyhon

Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson már valamivel kedvezőbb volt a helyzet: előbbi esetében 23,1, utóbbiéban pedig 15,1 μg/m³-es koncentrációt mértek, így mindkét érték a közepes kategóriába esett. A két város esetében csak a veszélyeztetettek esetében tanácsolták a szabadtéri erőfeszítés csökkentését, az ablakok becsukását, tehát a szellőztetés mellőzését azonban a teljes lakosságnak ajánlották.

Összességében tehát elmondható, hogy január 27-én, hétfőn délben egyik nagyobb székelyföldi városban sem volt megfelelő a levegő minősége.

A délutáni órákra aztán valamelyest javultak a mutatók, főként Csíkszereda esetében, Marosvásárhelyen azonban továbbra is az ország egyik legmagasabb szennyezettségi értékét mérték. Az adatok egyébként óráról órára jelentős különbségeket mutattak: Csíkszeredában például néhány óra alatt az arra érzékenyek számára veszélyesnek minősülő helyett jó lett a levegő minősége, ehhez valószínűleg az is hozzájárult, hogy felszállt a városra telepedett köd.

HIRDETÉS

Kedd délelőttre aztán Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson is jónak minősült a levegő minősége az AirVisual szerint, Marosvásárhelyen viszont tovább romlottak az értékek. A hétfői, amúgy is magasnak számító 85 μg/m³-es PM2,5 koncentráció 96 µg/m³-esre emelkedett, ismételten az egészségtelen kategóriába sorolva a marosi megyeszékhely levegőjét.

Szennyezőforrás a fűtés

A WHO a lebegő részecskéket (PM) mellett a nitrogén-dioxidot (NO2), a kén-dioxidot (SO2) és a talajközeli ózont (O3) nevezi meg fő légszennyező anyagokként. A legtöbb egészségügyi kockázata azonban a lebegő részecskéknek van, ide tartozik az agyvérzés, a légzőszervi betegségek, a tüdőbetegségek és a tüdőrák, illetve a szív-és érrendszeri betegségek. Ez azért is fontos, mert a WHO álláspontja szerint a szívbetegségek és az agyvérzés okozza a légszennyezés miatti korai elhalálozások 80 százalékát, ezeket pedig a tüdőbetegségek – köztük a tüdőrák – követik. Az sem elhanyagolható, hogy

a lebegő részecskék legjelentősebb forrása a háztartások fűtése, és főként a szilárd tüzelőanyagok jelentenek problémát. Ezek térségünkben még mindig elterjedtek, miközben olyan országok is vannak, amelyekben teljesen betiltották.

Tehát a lakók nem fűthetnek például fával, szénnel, esetleg hulladékkal, csakis a kisebb légszennyezést okozó megoldásokat alkalmazhatják, mint a megújuló-, gáz-, elektromos vagy távfűtés.

Tél: a szmogszezon

A légszennyezettség télen egyébként is fokozottabb, és Székelyföldön a fűtés mellett a földrajzi adottságok, a gyenge légmozgás és a ködös időjárás is súlyosbítják a helyzetet – mutatott rá érdeklődésünkre Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Mint mondta, egyénileg csak annyit tehetünk a légszennyezettség csökkentése érdekében, hogy nem járulunk hozzá a szennyezéshez, például lehetőség szerint mellőzzük a szilárd tüzelőanyagokkal való fűtést (nyilván, ahol nincs mód gázzal fűteni, ott nem igazán marad más, mint a fa- vagy szénalapú tüzelés). Arra is felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy

az ilyenkor hangoztatott ajánlásokat nem kell szó szerint értelmezni. Annak ellenére, hogy tanácsolják például az ablakok becsukását, a szellőztetés teljes mellőzése sem jó megoldás, mivel az elhasznált, magas szén-dioxid tartalmú levegő szintén káros az egészségre.

„Azt az időszakot kell kiválasztani a szellőztetésre, amikor alacsonyabb a koncentráció. Marosvásárhelyen például meg kell figyelni, hogy mikor szünetel a tevékenység a vegyipari kombinátban, de jó választás lehet az esti szellőztetés is, mivel akkor alacsonyabb a forgalom. Ez azonban csak egy kényszermegoldás, hosszútávon csak a szennyezés megszüntetése lehet igazán eredményes” – mondta Tar Gyöngyi. Hozzátette:

Marosvásárhely esetében a kombinát korszerű szűrőberendezéssel való ellátása vagy bezárása jelenthetne megoldást.

„Hogy ez ellentmond az ipari és gazdasági érdekeknek, az egy másik dolog. Minden régió vagy város maga döntheti el, hogy a gazdasági érdekeket helyezi előtérbe, vagy a lakosság egészségét. Hargita megyében az ipari szennyezés jóval alacsonyabb, de mivel szmogszezon van, és a klíma sem túl kedvező, itt is megnövekedik ilyenkor a levegőszennyezés mértéke, ehhez a fűtés és a közlekedés is hozzájárul” – magyarázta.

Marosvásárhely esetében a kombinát korszerű szűrőberendezéssel való ellátása vagy bezárása jelenthetne megoldást Fotó: Haáz Vince

A szakember szerint a problémát az is súlyosbítja, hogy sokan a szilárd fűtőanyagokon túl még a hulladékot is eltüzelik, ezen kellene változtatni. „Bár nem jelentéktelen, amit egyéni szinten tenni tudunk, az igazán hatékony beavatkozásokat csak közösségi szinten lehet meghozni, illetve regionális vagy éppen globális szinten. Ezt politikai nyomásgyakorlással lehet elérni, hiszen a választott vezetőkön múlik, hogy bezárnak-e egyes szennyező intézményeket, kiépítenek-e korszerű fűtésrendszereket vagy sem és így tovább” – zárta Tar Gyöngyi.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
3 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS