
Az új hosszabbítással az eredetileg meghatározott ötről tizennégy évre nő az egészségügyi kártyák érvényességi ideje
Fotó: Barabás Ákos
Hét évvel meghosszabbította a kormány a 2014. december 31-ig kinyomtatott elektronikus egészségügyi kártyák érvényességét. Az intézkedésnek elsősorban költségtakarékossági oka van. Az eredetileg ötéves érvényességű kártyák előállítása 2013-ban kezdődött el, és az elmúlt években szakaszosan több lejáratiidő-hosszabbítás is történt.
2020. június 29., 20:352020. június 29., 20:35
„Nem egyszerre nyomtatták ki a kártyákat, ezért van az, hogy például ebben az évben országszerte 4,2 millió ember kártyájának az érvényessége járna le, jövőre pedig 10 milliónak” – magyarázta Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója.
A 2013-ban és 2014-ben kiállított kártyák érvényességét ugyan korábban már meghosszabbították két évre, és a 2014-es kártyák így a jövő év egy részében még használhatók lennének,
– részletezte az döntés okát Duda Tihamér. Ettől függetlenül az előző, kétéves hosszabbításnak köszönhetően 2021-ig még használható kártyák érvényességi idejéhez nem hozzáadódik az újabb hét év, hanem
A későbbiekben viszont szakaszosan a 2014 után kinyomtatott egészségügyi azonosítók érvényességét is meghosszabbítják majd – fűzte hozzá a megyei egészségbiztosítási pénztár vezetője.
A biztosítottaknak, akiknek most hét évvel meghosszabbítják a kártyájuk érvényességét, nem kell semmit tenniük ennek érdekében: amikor legközelebb felkeresik háziorvosukat, kártyaadataik beolvasásakor a rendszer új digitális igazolást generál és automatikusan felülírja a korábbi kártyaadatokat.
Több száz millióba kerülne az újranyomtatás
Az elektronikus azonosítók érvényességét elsősorban költségtakarékossági okokból hosszabbították meg ismét. Az egészségbiztosítási pénztártól kapott tájékoztatás szerint a kártyaadatok frissítése hozzávetőlegesen 550 ezer lejbe kerül, miközben csak az idén és jövő évben érvényességüket vesztő kártyák újranyomtatása 165,4 millió lejt emésztett volna fel. Ehhez pedig hozzájött volna még a kártyák kézbesítése által generált tetemes postaköltség is – jegyezte meg Duda Tihamér. A megyei egészségbiztosítási pénztár vezérigazgatójának a véleménye szerint az újabb hosszabbítás másik oka az lehet, hogy az elektronikus személyazonossági igazolványok – amelyeken helyet kaphattak volna az egészségügyi adatok is – tervezett romániai bevezetése még nem történt meg. Egyébként az elektronikus egészségügyi kártyák bevezetése, azaz 2013 óta Hargita megyébe összesen 236 ezer azonosító érkezett, ezek közül 2680-at azóta se vettek át a címzettek.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök Nicușor Dan államfő nyilatkozatára reagált kedd este.
Tizenkét Hargita megyei település része a védőkörzetnek és megfigyelési zónának, amelyet a veszettség megjelenése miatt jelöltek ki. Az állategészségügyi kivizsgálás zajlik, veszettség ellen oltják az állatokat, de több ember is védőoltást kapott.
A védelmi minisztérium kedd este közölte, hogy befejezték a helyszíni vizsgálatokat a Brăila megyei Gropeni térségében; a katonák egy krátert és drónmaradványokat azonosítottak.
A Hargita Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központnak el kell hagynia jelenlegi épületét, ezért a megyei önkormányzat egy 280 négyzetméteres helyiséget bérel számára a csíkszeredai Venczel József utcában.
A bukaresti ítélőtábla kedden helyt adott a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) fellebbezésének, és elrendelte Călin Georgescu volt államfőjelölt harmincnapos előzetes letartóztatását.
Optimistán nyilatkozott Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a kormánya beiktatásáról szóló szerdai parlamenti szavazás előtt.
Nicușor Dan államfő kedden kijelentette, elérkezett az ideje a jelenlegi politikai válság lezárásának, de véleménye szerint az előre hozott választások nem jelentenek megoldást.
Mircea Abrudean szenátusi elnök szerint nem szabad kizárni az előrehozott választások lehetőségét, ha a parlament szerdán nem szavaz bizalmat a Siegfried Mureșan által javasolt kormánynak.
Romániában az egyik legalacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya az OECD-tagállamok és -partnerországok között, miközben az oktatásra fordított közkiadások is jelentősen elmaradnak a szervezet átlagától.
Tavaly az Európai Unióban a 15 és 29 év közötti fiatalok 26,9 százaléka élt túlzsúfolt lakásban, a legmagasabb arányokat Románia, Lettország és Bulgária regisztrálta ezen a téren – közölte kedden az Eurostat.
szóljon hozzá!