
Az új hosszabbítással az eredetileg meghatározott ötről tizennégy évre nő az egészségügyi kártyák érvényességi ideje
Fotó: Barabás Ákos
Hét évvel meghosszabbította a kormány a 2014. december 31-ig kinyomtatott elektronikus egészségügyi kártyák érvényességét. Az intézkedésnek elsősorban költségtakarékossági oka van. Az eredetileg ötéves érvényességű kártyák előállítása 2013-ban kezdődött el, és az elmúlt években szakaszosan több lejáratiidő-hosszabbítás is történt.
2020. június 29., 20:352020. június 29., 20:35
„Nem egyszerre nyomtatták ki a kártyákat, ezért van az, hogy például ebben az évben országszerte 4,2 millió ember kártyájának az érvényessége járna le, jövőre pedig 10 milliónak” – magyarázta Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója.
A 2013-ban és 2014-ben kiállított kártyák érvényességét ugyan korábban már meghosszabbították két évre, és a 2014-es kártyák így a jövő év egy részében még használhatók lennének,
– részletezte az döntés okát Duda Tihamér. Ettől függetlenül az előző, kétéves hosszabbításnak köszönhetően 2021-ig még használható kártyák érvényességi idejéhez nem hozzáadódik az újabb hét év, hanem
A későbbiekben viszont szakaszosan a 2014 után kinyomtatott egészségügyi azonosítók érvényességét is meghosszabbítják majd – fűzte hozzá a megyei egészségbiztosítási pénztár vezetője.
A biztosítottaknak, akiknek most hét évvel meghosszabbítják a kártyájuk érvényességét, nem kell semmit tenniük ennek érdekében: amikor legközelebb felkeresik háziorvosukat, kártyaadataik beolvasásakor a rendszer új digitális igazolást generál és automatikusan felülírja a korábbi kártyaadatokat.
Több száz millióba kerülne az újranyomtatás
Az elektronikus azonosítók érvényességét elsősorban költségtakarékossági okokból hosszabbították meg ismét. Az egészségbiztosítási pénztártól kapott tájékoztatás szerint a kártyaadatok frissítése hozzávetőlegesen 550 ezer lejbe kerül, miközben csak az idén és jövő évben érvényességüket vesztő kártyák újranyomtatása 165,4 millió lejt emésztett volna fel. Ehhez pedig hozzájött volna még a kártyák kézbesítése által generált tetemes postaköltség is – jegyezte meg Duda Tihamér. A megyei egészségbiztosítási pénztár vezérigazgatójának a véleménye szerint az újabb hosszabbítás másik oka az lehet, hogy az elektronikus személyazonossági igazolványok – amelyeken helyet kaphattak volna az egészségügyi adatok is – tervezett romániai bevezetése még nem történt meg. Egyébként az elektronikus egészségügyi kártyák bevezetése, azaz 2013 óta Hargita megyébe összesen 236 ezer azonosító érkezett, ezek közül 2680-at azóta se vettek át a címzettek.
A megyei katonai központok teljes egészében a védelmi minisztérium irányítása alá kerülnének 2027. január elsejétől – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán. De előbb meg kell oldani azt a problémát, ami Hargita megyére is jellemző.
Az alkotmánybíróság szerdán február 18-ra halasztotta a döntést a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványról.
A szabadságon lévő Gheorghe Stan alkotmánybíró is jelen van az alkotmánybíróság szerdai ülésén, amelyen a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványt tárgyalja a testület.
A miniszterelnöki hivatal 2025-ben összesen közel 9,97 millió lejjel (23,7 százalékkal) csökkentette kiadásait az előző évhez képest – tájékoztatott szerdán a kormány sajtóirodája.
Két ember égési sérüléseket szenvedett miután tűz ütött ki kedd este egy tömbházlakásban Sepsiszentgyörgyön. A tűzeset miatt negyven személyt kellett evakuálni a tömbházból.
Hirtelen esett össze egy idős férfi hétfőn Marosvásárhely egyik utcáján, egy önkéntes tűzoltó azonban éppen a helyszínen volt, és azonnal cselekedett, mellkaskompressziókkal hozta vissza az életbe a férfit.
A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) kedden ismertette az 112-es segélyhívó számra érkező hívások helymeghatározására szolgáló új rendszerét, valamint a hallássérült emberek számára a segélyszolgálat igénybevételét segítő opciót.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes a Digi24 hírtévének nyilatkozva kijelentette, hogy ha a helyzet kiéleződik, az RMDSZ megvizsgálhatja a kormányból való kilépés lehetőségét.
Felülvizsgálja a kulturális minisztérium az előadó-művészeti intézményeknél foglalkoztatottak munkaidő-nyilvántartására vonatkozó kísérleti tervet – ismertette Demeter András miniszter döntését a tárca keddi közleménye.
A legfelsőbb bíróság kéri az alkotmánybíróságtól, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet ügyében.
szóljon hozzá!