
Az új hosszabbítással az eredetileg meghatározott ötről tizennégy évre nő az egészségügyi kártyák érvényességi ideje
Fotó: Barabás Ákos
Hét évvel meghosszabbította a kormány a 2014. december 31-ig kinyomtatott elektronikus egészségügyi kártyák érvényességét. Az intézkedésnek elsősorban költségtakarékossági oka van. Az eredetileg ötéves érvényességű kártyák előállítása 2013-ban kezdődött el, és az elmúlt években szakaszosan több lejáratiidő-hosszabbítás is történt.
2020. június 29., 20:352020. június 29., 20:35
„Nem egyszerre nyomtatták ki a kártyákat, ezért van az, hogy például ebben az évben országszerte 4,2 millió ember kártyájának az érvényessége járna le, jövőre pedig 10 milliónak” – magyarázta Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója.
A 2013-ban és 2014-ben kiállított kártyák érvényességét ugyan korábban már meghosszabbították két évre, és a 2014-es kártyák így a jövő év egy részében még használhatók lennének,
– részletezte az döntés okát Duda Tihamér. Ettől függetlenül az előző, kétéves hosszabbításnak köszönhetően 2021-ig még használható kártyák érvényességi idejéhez nem hozzáadódik az újabb hét év, hanem
A későbbiekben viszont szakaszosan a 2014 után kinyomtatott egészségügyi azonosítók érvényességét is meghosszabbítják majd – fűzte hozzá a megyei egészségbiztosítási pénztár vezetője.
A biztosítottaknak, akiknek most hét évvel meghosszabbítják a kártyájuk érvényességét, nem kell semmit tenniük ennek érdekében: amikor legközelebb felkeresik háziorvosukat, kártyaadataik beolvasásakor a rendszer új digitális igazolást generál és automatikusan felülírja a korábbi kártyaadatokat.
Több száz millióba kerülne az újranyomtatás
Az elektronikus azonosítók érvényességét elsősorban költségtakarékossági okokból hosszabbították meg ismét. Az egészségbiztosítási pénztártól kapott tájékoztatás szerint a kártyaadatok frissítése hozzávetőlegesen 550 ezer lejbe kerül, miközben csak az idén és jövő évben érvényességüket vesztő kártyák újranyomtatása 165,4 millió lejt emésztett volna fel. Ehhez pedig hozzájött volna még a kártyák kézbesítése által generált tetemes postaköltség is – jegyezte meg Duda Tihamér. A megyei egészségbiztosítási pénztár vezérigazgatójának a véleménye szerint az újabb hosszabbítás másik oka az lehet, hogy az elektronikus személyazonossági igazolványok – amelyeken helyet kaphattak volna az egészségügyi adatok is – tervezett romániai bevezetése még nem történt meg. Egyébként az elektronikus egészségügyi kártyák bevezetése, azaz 2013 óta Hargita megyébe összesen 236 ezer azonosító érkezett, ezek közül 2680-at azóta se vettek át a címzettek.
Luca Niculescu miniszterelnök kedd este közölte, hogy várhatóan 2027. január elsejétől indexálják a nyugdíjakat, a döntés azonban az ország költségvetési helyzetétől függ.
Ismét Ro-Alert riasztást kaptak a fitódiak kedden, kevéssel hét óra előtt ugyanis hétfőhöz hasonlóan medve járt a településen.
Megválasztották Fejes Pétert legfőbb ügyésznek a parlamenti képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.
Hat romániai üzlet hűtőberendezéseinél észleltek rendellenes hőmérséklet-emelkedést az európai országok hűtőrendszereit érintő kibertámadás-sorozat idején – közölte kedden az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Meghosszabbították az 1500 lejes szakmai támogatásra jogosító kártyák aktiválásának és feltöltésének határidejét. Azok a pedagógusok is megkaphatják az összeget év végéig, akik eddig adminisztratív hibák miatt maradtak ki a juttatásból.
Befejeződött a gyergyóditrói községháza felújítása, hivatal munkatársai visszaköltöztek az épületbe. A lakosság ismét a megszokott helyen intézheti ügyeit, a korszerűsített épület homlokzatára pedig a magyar nyelvű Községháza felirat is visszakerült.
A bruttó minimálbér jelenlegi szinten tartását kéri a kormánytól 2027-re a kis és középvállalkozásokat tömörítő IMM Románia.
Biztosítási kötvények hamisításával próbált bankhitelt szerezni egy cég tulajdonosa Hargita megyében. A rendőrség kedden több házkutatást is tartott a cég munkapontjánál, valamint a tulajdonosnál.
A korábbi gyermekgondozási díj teljes összegének megfelelő támogatást kaphatnának azok a szülők, akik a gyermeknevelési szabadság ideje alatt visszatérnek dolgozni. Az erről szóló törvénytervezetet kedvezően véleményezte a szenátus szakbizottsága.
Egymást hibáztatja a volt és a jelenlegi munkaügyi miniszter a fogyatékossággal élő személyekről jelentett vitatott adatok miatt. A botrány nyomán Románia a helyreállítási tervhez kapcsolódó uniós támogatások egy részét is elveszítheti.
szóljon hozzá!