Orvosutánpótlás hiányában öt éven belül 13 község falvaiban több mint 35 ezer ember maradhat háziorvosi ellátás nélkül. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Óriási probléma alakulhat ki a Hargita megyei egészségügyi alapellátásban a következő esztendőkben, ugyanis a háziorvosoknak csaknem a 40 százaléka eléri a nyugdíjkorhatárt öt éven belül. A fő gond az, hogy nincs utánpótlás, ugyanis nem vonzó ez a pálya, az orvosi egyetemen is csak néhány helyet biztosítottak családorvosi képzésre a korábbi években. Hargita megyében már most vannak olyan orvosok, akik több községben rendelnek, hogy a falvak lakói ne maradjanak ellátás nélkül, olyan szakember is van, aki ezért hetente 600 kilométert vezet. „A család ráment, csak én maradtam s a szakma” – mondja az áldozatvállalásról.
2020. augusztus 29., 22:072020. augusztus 29., 22:07
Hargita megyében alig több mint másfél száz háziorvos praktizál, ám nagyon sokan közülük öt éven belül elérik a nyugdíjkorhatárt, és amint arról Biró László háziorvos, a Hargita Megyei Orvosi Kollégium elnöke lapunknak beszámolt, pótlásukra egyelőre semmi esély nincs. „A következő öt évben körülbelül ötven kolléga fog nyugdíjba menni vagy fogja elhagyni a rendszert.
– vázolta a helyzetet az orvosi kollégium elnöke, megjegyezve, hogy pár éven belül ez sokkal gyakoribb lesz Udvarhelyszéken, Csíkszéken és Gyergyószéken egyaránt.
Nehéz szakterület ez és nem vonzó a háziorvosi pálya az orvostanhallgatók számára – sorolja az utánpótlás akadályait Biró László. „Különösebben az se válik az ínyére senkinek”, hogy a rendelési program felében azzal kelljen foglalkozzon, hogy működik-e az elektronikus egészségügyi rendszer vagy sem,
Ugyan pácienslétszám-függő az, hogy kinek mekkora a rendelőnkénti bevétele, de akinek magas, annak ezért komoly áldozatokat kell hoznia:
– magyarázta a megyei orvosi kollégium elnöke.
A nyugdíjazások miatt megürülő helyeket még akkor sem lehetne feltölteni, ha vonzó lenne a szakma, ugyanis
Legutóbb nem követte, de az azt megelőző évben öt helyet biztosítottak családorvosi képzésre a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, ami nagyon kevés, hiszen évente legalább 40-50 orvostanhallgató kellene végezzen ezen a szakterületen, hogy pótolni lehessen a fokozódó hiányt – mondta Biró László, hozzáfűzve, utólag ugyan növelték a helyek számát, de azok nem teltek be. Megyei szinten nagyok sok szakmai beszélgetést lezajlott már az érintett intézmények között a megoldási lehetőségekről – mondta kérdésünkre az orvosi kollégium elnöke, aki szerint
A nyugdíjazások miatt már idén is csökkent Hargita megyében a háziorvosi ellátás településenkénti lefedettsége. Noha az orvosok közül sokan a koronavírus-fertőzést tekintve már a veszélyeztetett korcsoportba tartoznak, nem jellemző, hogy emiatt hagynák el a pályát. Hasonló okból mindeddig egy orvos kérte nyugdíjazását, de amint azt Biró László megjegyezte, ha nem változik a helyzet, a jövőben ez nem marad egyedi eset.
Fotó: Kristó Róbert
A Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár múlt év végén készített egy kimutatást az egészségügyi alapellátásról, a helyzet azonban már azóta is romlott – tudtuk meg Karda Istvántól, az intézmény ügyvezető igazgatójától, aki lapunk kérésére aktualizálta az elemzést. Eszerint
Orvosutánpótlás hiányában a 13 község – Etéd, Csíkkarcfalva, Csíkkozmás, Felsőboldogfalva, Szépvíz, Galócás, Csíkmadaras, Homoródalmás, Kászonaltíz, Csíkszentimre, Máréfalva, Gyergyóvárhegy és Gyergyóújfalú – falvaiban
Ezen kívül még számtalan olyan település is van a megyében, ahol ugyan nem mind, de az orvosok egy része szintén eléri a nyugdíjkorhatárt az elkövetkező öt évben. Megyeszerte a 151-ből 59 háziorvos van ebben a helyzetben, ami csaknem 40 százalékos arányt jelent.
A háziorvoshiány nem csak vidéki településeken jelent problémát, már a városokat is érinti.
– válaszolta kérdésünkre Karda István. Ez azonban nem jelent tartós megoldást és az orvosok sem szívesen vállalnak újabb praxisokat, és az ezekkel járó állandó ingázást. Új háziorvosok nemigen érkeznek a megyébe, idén ketten jöttek, de az elmúlt öt évben is csak 17-en. A megyei egészségbiztosítási pénztár képviselői a marosvásárhelyi orvosi egyetemen is próbáltak orvosokat toborozni, elmentek tavaly decemberben egy találkozóra, amelyen a magyar rezidensek voltak meghívva, de ennek a próbálkozásnak is csak három év múlva lehet eredménye.
A háziorvoshiány miatt van olyan szakember, aki már több községben próbálja biztosítani az egészségügyi alapellátást. Ezt többnyire azért teszik, hogy ne maradjanak teljesen orvosi ellátás nélkül az érintett települések.
Nem lehet azt mondani, hogy nem éri meg – hiszen ezért dolgoznak –, de a háziorvosok nincsenek jól megfizetve és ezért nem vonzó a szakma a fiatalok számára – mondta el lapunknak az egyik Hargita megyei háziorvos, aki több településen is próbálja biztosítani az ellátás folytonosságát.
– mondta el lapunknak a szakember, aki nem kíván a figyelem középpontjába kerülni, ezért azt kérte, ne közöljük a nevét. „Úgy vállaltam el, hogy addig csinálom, amíg megoldódik a hiány, de semmi esetre sem hosszútávon, mert ezt nem lehet fizikailag bírni” – fogalmazott. Hetente 600 kilométert vezet, hogy minden munkaponton tudjon rendelni, de konzultációkat így sem tud mindenütt vállalni. „Ha valaki meghal, nincs, aki pecsétet tegyen a halotti bizonyítványra.
– részletezte vállalásának az okát. Ez azonban áldozatokkal jár: „ráment a család, csak én maradtam s a szakma” – fűzte hozzá a háziorvos.
Jogszabályok
A jelenleg érvényben lévő jogszabályok értelmében az orvosok 67-ik életévük betöltésekor nyugdíjba vonulnak. Kivételt képeznek ez alól a Román Orvostudományi Akadémia tagjai, az orvostudomány doktorai és az egyetemi professzorok, ők 70 éves korukig tevékenykedhetnek az állami szektorban. Ugyanez érvényes azokra a háziorvosokra is, akik vidéki rendelőkben dolgoznak – ők évenkénti szerződéshosszabbításokkal szintén 70 éves korukig praktizálhatnak. Ugyanakkor azok az orvosok, akik az egészségbiztosítási pénztárral kötött szerződés alapján dolgoznak, folytathatják tevékenységüket a nyugdíjkorhatár betöltése után is, évenként meghosszabbított engedély alapján.
A Maros Megyei Tanács tájékoztatja a magánszféra szereplőit a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó Méltányos Átállási Program finanszírozási lehetőségéről a Stratégiai Technológiák Európáért Platform (STEP) keretében.
Engedély nélküli építkezéseket is észlelt Sepsiszentgyörgy területén a helyi rendőrség az elmúlt hetekben. Közleményükben azt is megállapítják: a jelenség nem új keletű.
Hivatalosan is megnyitja kapuit május elsején a sepsiszentgyörgyi skatepark. A gördeszkázóknak, rollerezőknek, extrém kerékpárosoknak és görkorcsolyázóknak tervezett pályán a megnyitó alkalmával profi sportolókkal is találkozhatnak az érdeklődők.
Nagyvad jelenlétét észlelték a Farkaslaka községi Nyikómalomfalván kedden este. Az elmúlt egy hétben a környékbeli juhtanyán ólálkodott a medve, és egy lakóházba is megpróbált betörni.
Műjégpályával, foci- és kötélpályával teszik a kikapcsolódásra és szórakozásra alkalmassá a parajdi sóbánya új látogatói szintjét, és még egy bár is helyet kap a részlegen.
A Magyar Polgári Erő kedden nyújtotta be jelöltjeinek dokumentációját Kovászna Megye Tanácsának elnöki és tanácsosi tisztségeire. A párt képviselői a vállalkozók ösztönzésére, turizmusra, sportra összpontosítanának.
A Szeben megyei főtanfelügyelő kedden az Agerpresnek megerősítette, hogy többé nem oktat már fizikát a nagyszebeni Samuel von Brukenthal Főgimnáziumban Klaus Iohannis államfő, mert nyugdíjba vonul.
A kormány keddi döntése értelmében zöld utat kapott a munkálatok megkezdésére a Sepsiszentgyörgyön épülő, körülbelül 245 millió lej értékű jégpálya – jelentette be a kormányszóvivő április utolsó napján.
Tizenhat millió euróból újították fel és bővítették ki Marosvásárhelyen az első nagy bevásárlóközpontot, amely korábban a Promenada Mall nevet viselte, mostantól azonban M pláza néven fut.
Szervezői szerint rég nem voltak annyin kint Szent György Napok koncertjén, mint vasárnap vagy akár szombat este: úgy becsülik, tízezreket mozdított ki a lakásból a jó idő és a nívós programajánlat.
2 hozzászólás