Nyomtassunk, ne görgessünk: Pöltl Ákos tanácsai szülőknek és pedagógusoknak

A magyar 18 hónapos kisgyerekeknél is már 1 óra 26 perc képernyőidőt mértek.

Az előadó szerint a pedagógusok, védőnők és logopédusok arról számolnak be, hogy

Pöltl Ákos hangsúlyozta, a technológiai cégek profitorientált vállalkozások, amelyektől a befektetők gyors megtérülést várnak el, ezért a felületeik arra épülnek, hogy a gyerekek figyelméből – például egy 15 évesnél a napi 6 órából – minél nagyobb szeletet megszerezzenek, akár hirdetésekből, akár az alkalmazásokon belüli vásárlásokból – mint a Roblox vagy a Fortnite nevű játékoknál.

Az agy a könnyű, azonnali jutalmat választja

Rámutatott, a dopaminhormon nemcsak az örömért felel, hanem a motivációért is, ezért ha felborul a gyerek dopaminháztartása, hamar mindent unalmasnak talál, és nem akar semmit csinálni. A telefon és a többi személyes képernyő olyan, mint a lift: az agy a könnyű, azonnali jutalmat választja, a tanuláshoz szükséges „hegymászás” helyett, miközben az idegrendszer fejlődéséhez a családdal töltött idő, a kreatív alkotás, a zenetanulás, a mozgás, a jó alvás és a felnőttek irányítása nélküli szabad játék kellene.

„Valójában a gondolkodás képességének elsajátítása jelenti a digitális kompetenciát.

– hívta fel a figyelmet az előadó az algoritmikus gondolkodás – például Rubik-kocka vagy ördöglakatok megfejtésének képességének – fontosságára, amely nem egy eszköztől függően működik. Példaként hozta fel a magyarországi Búzaszem iskolát, ahol csipkeverést tanulnak a gyerekek. Nem azért, mert ilyen avítt, régi dolgokat tanítanak a gyerekeknek, hanem mert az erősen fejleszti a gyerekek algoritmikus gondolkodását.

Az agy képként idézi fel a tanultakat

Mint kifejtette, képernyőről is lehet tanulni, de kutatások bizonyítják, hogy aki így teszi, annak 11–33 százalékkal rosszabb a memóriamegtartása, mint a könyvből tanulónak. Ennek oka, hogy az agy a könyv oldalait egyfajta képként, „keretezve” raktározza el – például emlékszünk, hogy egy gondolat a 30. oldal bal felső részén volt –, a képernyőn viszont a szöveg mindig máshol jelenik meg, így az agy nem tudja ugyanígy rögzíteni.

de csak akkor, ha a gyerek belépéskor leadja a készüléket, és csak távozáskor kapja vissza, mert így nem pörög azon, hogy mikor szállhat be újra a „liftbe“. Ha viszont a tanárokra hagyják a megoldást, vagy a gyerek a táskájában tarthatja a telefont, a figyelemelterelés valószínűsége nő.

Előbb a gondolkodási képességet kell fejleszteni

A Massachusettsi Műszaki Egyetem egyéves kutatásában egyetemistákat három csoportra osztottak – saját fejből írók, keresőt használók, ChatGPT-t használók –, és az derült ki, hogy

Az előadó ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, a gyerekek által most tanult technológia 3–4 év múlva elavul, ezért 13–14 éves korig inkább a gondolkodási képességüket kell fejleszteni, mert az agy magasabb gondolkodásért felelős elülső lebenye ekkor kezd stabilizálódni. Erre aztán bármilyen technológia ráépíthető, és

Rámutatott, van három olyan alaptényező, amelyet nem lehet elvonatkoztatni a tanulás folyamatától, hiszen a tanulás biológiai folyamat, mindig ember és ember között jön létre.

• Az első eleme ennek a figyelem, amely a tanulás kapuja, hiszen nem akkor tanulunk, ha megvan a megfelelő információ, hanem akkor, ha rá tudjuk irányítani a figyelmünket a megfelelő információra.

• A másik fontos tényező az empátia, hiszen a tanár–diák között is van kötődés, oxitocin, interperszonális szinkronizáció, amelyek a gépekből hiányoznak, a számítógépnek nincs biológiai folyamata.

• A harmadik tényező a transzfer, azaz amit megtanulunk egyik helyen – például egy számítógépen – azt alkalmazni tudjuk máshol is.

A folyékonyság illuziója és a gondolkodás kiszervezése

Az agyi erőfeszítés a tanulás alapelve – jelentette ki az előadó, hozzátéve, kutatások bizonyítják, hogy a figyelem mellett fontos az erőfeszítés, hiszen enélkül nincs tanulás:

– mutatott rá Pöltl Ákos.

A mesterséges intelligencia pedig két fogalommal kapcsolódik ehhez: a tehermentesítéssel – amely azt jelenti, hogy ha nem akarjuk megjegyezni az összes ismerős telefonszámát, akkor beírjuk a telefonunkba, hogy az agyunkat másra tudjuk használni.

A gondolkodó iskola programmal zárta előadását, amely azt jelenti, hogy közösségi szinten lehet megoldani a gyerek és mesterséges intelligencia, illetve képernyőidő kérdését. Ebbe a programba bekapcsolódott magyarországi iskolákba szülőket vesznek fel, ahol megállapodnak előre, hogy mikor adnak telefont a gyerek kezébe, így a gyerekek ugyanolyan közegben tanulnak, ezzel megkönnyítve a gyerekek, szülők dolgát, hiszen nincs nyomás.

A technológiának van helye az oktatásban, de nem úgy, hogy azonnal be kell kerülnie, amint megjelenik. A bevezetését a pedagógiai módszertanba megelőzi egy vizsgálat, hogy melyiknek van bizonyítottan alátámasztva az iskolai pozitív hatása, és csak azután kerül be a tantermekbe – emelte ki Pöltl Ákos Marosvásárhelyen.