
Fotó: Haáz Vince
A gyerekek figyelméért óriási cégek versenyeznek, a tanulás pedig erőfeszítés nélkül nem működik. Pöltl Ákos Marosvásárhelyen arról beszélt, miért a gondolkodás fejlesztése az első, és miért várhat a technológia az iskolában.
2026. november 01., 11:512026. november 01., 11:51
A technológia szerepe az iskolában címmel tartott előadást Marosvásásárhelyen a Termosz – Természettudományok Oktatásmódszertani Szemléjén Pöltl Ákos, a magyarországi Ifjúságkutató Intézet családbiztonsági szakértője, internethasználat és figyelemgazdaság témakörökben kutató szakember. Olyan fontos kérdésekre adott válaszokat a Sapientia egyetem telt házas nagy előadójában, mint az, hogy
miként befolyásolja a képernyő a gyerekek, fiatalok tanulási folyamatát,
mikortól érdemes technológiai kompetenciákat fejleszteni,
és mi köze van a profitorientált cégeknek a mi figyelmünkhöz?
Egy meghökkentő kutatási eredménnyel nyitott, amelyből kiderült, hogy amerikai 12–18 évesek napi szórakoztató célú képernyőideje 8 óra 39 perc (az oktatást nem számolva), míg a 2026-os európai kutatások szerint az európai fiatalok iskolanapokon négy és fél, hétvégén 6,1 órát töltenek képernyő előtt, de
A magyar 18 hónapos kisgyerekeknél is már 1 óra 26 perc képernyőidőt mértek.
Az előadó szerint a pedagógusok, védőnők és logopédusok arról számolnak be, hogy
Pöltl Ákos hangsúlyozta, a technológiai cégek profitorientált vállalkozások, amelyektől a befektetők gyors megtérülést várnak el, ezért a felületeik arra épülnek, hogy a gyerekek figyelméből – például egy 15 évesnél a napi 6 órából – minél nagyobb szeletet megszerezzenek, akár hirdetésekből, akár az alkalmazásokon belüli vásárlásokból – mint a Roblox vagy a Fortnite nevű játékoknál.
Rámutatott, a dopaminhormon nemcsak az örömért felel, hanem a motivációért is, ezért ha felborul a gyerek dopaminháztartása, hamar mindent unalmasnak talál, és nem akar semmit csinálni. A telefon és a többi személyes képernyő olyan, mint a lift: az agy a könnyű, azonnali jutalmat választja, a tanuláshoz szükséges „hegymászás” helyett, miközben az idegrendszer fejlődéséhez a családdal töltött idő, a kreatív alkotás, a zenetanulás, a mozgás, a jó alvás és a felnőttek irányítása nélküli szabad játék kellene.
„Valójában a gondolkodás képességének elsajátítása jelenti a digitális kompetenciát.
– hívta fel a figyelmet az előadó az algoritmikus gondolkodás – például Rubik-kocka vagy ördöglakatok megfejtésének képességének – fontosságára, amely nem egy eszköztől függően működik. Példaként hozta fel a magyarországi Búzaszem iskolát, ahol csipkeverést tanulnak a gyerekek. Nem azért, mert ilyen avítt, régi dolgokat tanítanak a gyerekeknek, hanem mert az erősen fejleszti a gyerekek algoritmikus gondolkodását.
Mint kifejtette, képernyőről is lehet tanulni, de kutatások bizonyítják, hogy aki így teszi, annak 11–33 százalékkal rosszabb a memóriamegtartása, mint a könyvből tanulónak. Ennek oka, hogy az agy a könyv oldalait egyfajta képként, „keretezve” raktározza el – például emlékszünk, hogy egy gondolat a 30. oldal bal felső részén volt –, a képernyőn viszont a szöveg mindig máshol jelenik meg, így az agy nem tudja ugyanígy rögzíteni.
Pöltl Ákos Marosvásárhelyen: előbb a gondolkodás képességét kell fejleszteni 13–14 éves korig, majd erre ráépíteni a technológiát
Fotó: Haáz Vince
„Az a nagy kérdés, hogy hatékonyabban tud-e tanulni az ember képernyőről, mint a hagyományos pedagógiai módszerekkel. Az, hogy valami innovatív és új, az nem jelenti azt, hogy jobb. Persze a tech cégeknek igen, mert profitot jelent, ha az bevezetésre kerül az oktatásba, de ez nem jelenti azt, hogy az biztosan jó” – mutatott rá Pöltl Ákos.
de csak akkor, ha a gyerek belépéskor leadja a készüléket, és csak távozáskor kapja vissza, mert így nem pörög azon, hogy mikor szállhat be újra a „liftbe“. Ha viszont a tanárokra hagyják a megoldást, vagy a gyerek a táskájában tarthatja a telefont, a figyelemelterelés valószínűsége nő.
A Massachusettsi Műszaki Egyetem egyéves kutatásában egyetemistákat három csoportra osztottak – saját fejből írók, keresőt használók, ChatGPT-t használók –, és az derült ki, hogy
Az előadó ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, a gyerekek által most tanult technológia 3–4 év múlva elavul, ezért 13–14 éves korig inkább a gondolkodási képességüket kell fejleszteni, mert az agy magasabb gondolkodásért felelős elülső lebenye ekkor kezd stabilizálódni. Erre aztán bármilyen technológia ráépíthető, és
Rámutatott, van három olyan alaptényező, amelyet nem lehet elvonatkoztatni a tanulás folyamatától, hiszen a tanulás biológiai folyamat, mindig ember és ember között jön létre.
Az első eleme ennek a figyelem, amely a tanulás kapuja, hiszen nem akkor tanulunk, ha megvan a megfelelő információ, hanem akkor, ha rá tudjuk irányítani a figyelmünket a megfelelő információra.
A másik fontos tényező az empátia, hiszen a tanár–diák között is van kötődés, oxitocin, interperszonális szinkronizáció, amelyek a gépekből hiányoznak, a számítógépnek nincs biológiai folyamata.
A harmadik tényező a transzfer, azaz amit megtanulunk egyik helyen – például egy számítógépen – azt alkalmazni tudjuk máshol is.
Az agyi erőfeszítés a tanulás alapelve – jelentette ki az előadó, hozzátéve, kutatások bizonyítják, hogy a figyelem mellett fontos az erőfeszítés, hiszen enélkül nincs tanulás:
– mutatott rá Pöltl Ákos.
A mesterséges intelligencia pedig két fogalommal kapcsolódik ehhez: a tehermentesítéssel – amely azt jelenti, hogy ha nem akarjuk megjegyezni az összes ismerős telefonszámát, akkor beírjuk a telefonunkba, hogy az agyunkat másra tudjuk használni.
A technológiai cégek profitorientált vállalkozások, ezért a felületeik arra épülnek, hogy a gyerekek figyelméből – például egy 15 évesnél a napi 6 órából – minél nagyobb szeletet megszerezzenek
Fotó: Haáz Vince
Ezzel szemben a kiszervezés fogalma azt jelenti, hogy nem egy információt szervezünk ki az agyunkból, hanem magát a gondolkodás folyamatát – például, amikor a ChatGPT összerak helyettünk mindent, akkor bennünk nem történik erőfeszítés. Hangsúlyozta, előbb a szakértői gondolkodást kell elsajátítani, utána kiszervezni a munkát a mesterséges intelligencia segítségével.
A technológiai cégek érdeke az, hogy a technológia minél korábban megjelenjen az iskolákban, a szülők és pedagógusok célja viszont az egészséges idegrendszerű gyerek, miközben nincs bizonyíték arra, hogy a mesterséges intelligencia hosszú távon jobb tanulást eredményezne a hagyományos módszereknél – hangsúlyozta a családbiztonsági szakértő, aki
A gondolkodó iskola programmal zárta előadását, amely azt jelenti, hogy közösségi szinten lehet megoldani a gyerek és mesterséges intelligencia, illetve képernyőidő kérdését. Ebbe a programba bekapcsolódott magyarországi iskolákba szülőket vesznek fel, ahol megállapodnak előre, hogy mikor adnak telefont a gyerek kezébe, így a gyerekek ugyanolyan közegben tanulnak, ezzel megkönnyítve a gyerekek, szülők dolgát, hiszen nincs nyomás.
A technológiának van helye az oktatásban, de nem úgy, hogy azonnal be kell kerülnie, amint megjelenik. A bevezetését a pedagógiai módszertanba megelőzi egy vizsgálat, hogy melyiknek van bizonyítottan alátámasztva az iskolai pozitív hatása, és csak azután kerül be a tantermekbe – emelte ki Pöltl Ákos Marosvásárhelyen.
Bármiféle európai katonai stabilizációs kontingens Ukrajnába vezénylése Európa közvetlen részvételét jelentené a konfliktusban – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter keddi manilai sajtóértekezletén.
Jövő év elejétől az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (CNAS) szerződésben álló közforgalmú gyógyszertárakban is kiválthatók lehetnek a szklerózis multiplexben szenvedő betegek szájon át, izomba vagy bőr alá adott gyógyszerei.
Igazat kérdezni címmel jelent meg kedden Dragomán György új novelláskötete, a trilógia harmadik darabja, amelynek írásakor elmondása szerint az foglalkoztatta, hogy egy kis történetnek hogy lehet maximális súlya.
Azonnali hatállyal megszűnt az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatójának, Horváth Péter Jánosnak a megbízatása kedden – közölte Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Facebook-oldalán.
A NATO fokozta a Fekete-tenger térségének megfigyelését, és továbbra is elkötelezett Románia katonai képességeinek támogatása mellett, a szövetségesek újabb hozzájárulásairól azonban egyelőre nem született konkrét döntés.
A NATO célja továbbra is az, hogy Ukrajna a lehető legerősebb legyen mind a harcmezőn, mind a béketárgyalásokon – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár Brüsszelben az ukrajnai védelmi kontaktcsoport ülését megelőzően kedden.
A romániaiak mintegy 73 százaléka nem tudna fedezni egy hathavi fizetésének megfelelő váratlan kiadást, és mindössze 31,1 százalékuk rendelkezik annyi megtakarítással, amennyi legalább hat hónapig elegendő lenne a megélhetési költségekre.
Első- és másodfokú (sárga és narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több erdélyi, bánsági, körösvidéki és olténiai folyó vízgyűjtő területére.
„Ne várd meg az első havazást!” mottóval indított tájékoztató kampányt kedden a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU), hogy felhívja a lakosság figyelmét a téli veszélyhelyzetek megelőzésének fontosságára.
Csapást mért az ukrán hadsereg a Krími hídra hétfőn és kedden. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden elmondta: helyre fogják állítani az ukrán dróntámadás által megrongált Krími hidat.
szóljon hozzá!