Hirdetés
Hirdetés

Nyomtassunk, ne görgessünk: Pöltl Ákos tanácsai szülőknek és pedagógusoknak

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

A gyerekek figyelméért óriási cégek versenyeznek, a tanulás pedig erőfeszítés nélkül nem működik. Pöltl Ákos Marosvásárhelyen arról beszélt, miért a gondolkodás fejlesztése az első, és miért várhat a technológia az iskolában.

Hajnal Csilla

2026. november 01., 11:512026. november 01., 11:51

A technológia szerepe az iskolában címmel tartott előadást Marosvásásárhelyen a Termosz – Természettudományok Oktatásmódszertani Szemléjén Pöltl Ákos, a magyarországi Ifjúságkutató Intézet családbiztonsági szakértője, internethasználat és figyelemgazdaság témakörökben kutató szakember. Olyan fontos kérdésekre adott válaszokat a Sapientia egyetem telt házas nagy előadójában, mint az, hogy

  • miként befolyásolja a képernyő a gyerekek, fiatalok tanulási folyamatát,

  • mikortól érdemes technológiai kompetenciákat fejleszteni,

  • és mi köze van a profitorientált cégeknek a mi figyelmünkhöz?

Másfél évesen már másfél óra képernyőidő

Egy meghökkentő kutatási eredménnyel nyitott, amelyből kiderült, hogy amerikai 12–18 évesek napi szórakoztató célú képernyőideje 8 óra 39 perc (az oktatást nem számolva), míg a 2026-os európai kutatások szerint az európai fiatalok iskolanapokon négy és fél, hétvégén 6,1 órát töltenek képernyő előtt, de

ezek önbevallásos, tehát alulbecsült számok.

A magyar 18 hónapos kisgyerekeknél is már 1 óra 26 perc képernyőidőt mértek.

Az előadó szerint a pedagógusok, védőnők és logopédusok arról számolnak be, hogy

az elsősök figyelem és munkamemória hiányában alig taníthatók, ami a PISA-eredményekben is látszik.

Pöltl Ákos hangsúlyozta, a technológiai cégek profitorientált vállalkozások, amelyektől a befektetők gyors megtérülést várnak el, ezért a felületeik arra épülnek, hogy a gyerekek figyelméből – például egy 15 évesnél a napi 6 órából – minél nagyobb szeletet megszerezzenek, akár hirdetésekből, akár az alkalmazásokon belüli vásárlásokból – mint a Roblox vagy a Fortnite nevű játékoknál.

A platformok versengenek azért, hogy minél tovább bent tartsák a felhasználókat, hiszen a hirdetők ott fizetnek a legtöbbet, ahol sok ember tölt sok időt.

Az agy a könnyű, azonnali jutalmat választja

Rámutatott, a dopaminhormon nemcsak az örömért felel, hanem a motivációért is, ezért ha felborul a gyerek dopaminháztartása, hamar mindent unalmasnak talál, és nem akar semmit csinálni. A telefon és a többi személyes képernyő olyan, mint a lift: az agy a könnyű, azonnali jutalmat választja, a tanuláshoz szükséges „hegymászás” helyett, miközben az idegrendszer fejlődéséhez a családdal töltött idő, a kreatív alkotás, a zenetanulás, a mozgás, a jó alvás és a felnőttek irányítása nélküli szabad játék kellene.

„Valójában a gondolkodás képességének elsajátítása jelenti a digitális kompetenciát.

Idézet
Az a gyerek, aki megfelelő kognitív képességekkel éri el a 13–14 éves kort, arra a legújabb technológiát rá lehet építeni, míg az a gyerek, aki korábban feketeöves mondjuk egy eszköz használatában, az az eszközt tanulja meg, nem a gondolkodás képessége alakul ki nála”

– hívta fel a figyelmet az előadó az algoritmikus gondolkodás – például Rubik-kocka vagy ördöglakatok megfejtésének képességének – fontosságára, amely nem egy eszköztől függően működik. Példaként hozta fel a magyarországi Búzaszem iskolát, ahol csipkeverést tanulnak a gyerekek. Nem azért, mert ilyen avítt, régi dolgokat tanítanak a gyerekeknek, hanem mert az erősen fejleszti a gyerekek algoritmikus gondolkodását.

Az agy képként idézi fel a tanultakat

Mint kifejtette, képernyőről is lehet tanulni, de kutatások bizonyítják, hogy aki így teszi, annak 11–33 százalékkal rosszabb a memóriamegtartása, mint a könyvből tanulónak. Ennek oka, hogy az agy a könyv oldalait egyfajta képként, „keretezve” raktározza el – például emlékszünk, hogy egy gondolat a 30. oldal bal felső részén volt –, a képernyőn viszont a szöveg mindig máshol jelenik meg, így az agy nem tudja ugyanígy rögzíteni.

Pöltl Ákos Marosvásárhelyen: előbb a gondolkodás képességét kell fejleszteni 13–14 éves korig, majd erre ráépíteni a technológiát •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Pöltl Ákos Marosvásárhelyen: előbb a gondolkodás képességét kell fejleszteni 13–14 éves korig, majd erre ráépíteni a technológiát

Fotó: Haáz Vince

„Az a nagy kérdés, hogy hatékonyabban tud-e tanulni az ember képernyőről, mint a hagyományos pedagógiai módszerekkel. Az, hogy valami innovatív és új, az nem jelenti azt, hogy jobb. Persze a tech cégeknek igen, mert profitot jelent, ha az bevezetésre kerül az oktatásba, de ez nem jelenti azt, hogy az biztosan jó” – mutatott rá Pöltl Ákos.

A friss PISA-jelentés szerint a telefonok iskolai kitiltása csökkenti a figyelemelterelést,

de csak akkor, ha a gyerek belépéskor leadja a készüléket, és csak távozáskor kapja vissza, mert így nem pörög azon, hogy mikor szállhat be újra a „liftbe“. Ha viszont a tanárokra hagyják a megoldást, vagy a gyerek a táskájában tarthatja a telefont, a figyelemelterelés valószínűsége nő.

Előbb a gondolkodási képességet kell fejleszteni

A Massachusettsi Műszaki Egyetem egyéves kutatásában egyetemistákat három csoportra osztottak – saját fejből írók, keresőt használók, ChatGPT-t használók –, és az derült ki, hogy

a ChatGPT-sek frontális lebenye hónapról hónapra kevésbé volt aktív, mert kiszervezték a gondolkodást, így utólag arra sem emlékeztek, mit írtak le.

Az előadó ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, a gyerekek által most tanult technológia 3–4 év múlva elavul, ezért 13–14 éves korig inkább a gondolkodási képességüket kell fejleszteni, mert az agy magasabb gondolkodásért felelős elülső lebenye ekkor kezd stabilizálódni. Erre aztán bármilyen technológia ráépíthető, és

egy 15 éves is fél óra alatt megtanulja használni az okostelefont például, még ha addig sosem látott ilyet.

Rámutatott, van három olyan alaptényező, amelyet nem lehet elvonatkoztatni a tanulás folyamatától, hiszen a tanulás biológiai folyamat, mindig ember és ember között jön létre.

  • Az első eleme ennek a figyelem, amely a tanulás kapuja, hiszen nem akkor tanulunk, ha megvan a megfelelő információ, hanem akkor, ha rá tudjuk irányítani a figyelmünket a megfelelő információra.

  • A másik fontos tényező az empátia, hiszen a tanár–diák között is van kötődés, oxitocin, interperszonális szinkronizáció, amelyek a gépekből hiányoznak, a számítógépnek nincs biológiai folyamata.

  • A harmadik tényező a transzfer, azaz amit megtanulunk egyik helyen – például egy számítógépen – azt alkalmazni tudjuk máshol is.

A folyékonyság illuziója és a gondolkodás kiszervezése

Az agyi erőfeszítés a tanulás alapelve – jelentette ki az előadó, hozzátéve, kutatások bizonyítják, hogy a figyelem mellett fontos az erőfeszítés, hiszen enélkül nincs tanulás:

akkor vésődik bele egy tananyag a memóriába, ha minél többször megpróbálom előhívni

– mutatott rá Pöltl Ákos.

A mesterséges intelligencia pedig két fogalommal kapcsolódik ehhez: a tehermentesítéssel – amely azt jelenti, hogy ha nem akarjuk megjegyezni az összes ismerős telefonszámát, akkor beírjuk a telefonunkba, hogy az agyunkat másra tudjuk használni.

A technológiai cégek profitorientált vállalkozások, ezért a felületeik arra épülnek, hogy a gyerekek figyelméből – például egy 15 évesnél a napi 6 órából – minél nagyobb szeletet megszerezzenek •  Fotó: Haáz Vince Galéria

A technológiai cégek profitorientált vállalkozások, ezért a felületeik arra épülnek, hogy a gyerekek figyelméből – például egy 15 évesnél a napi 6 órából – minél nagyobb szeletet megszerezzenek

Fotó: Haáz Vince

Ezzel szemben a kiszervezés fogalma azt jelenti, hogy nem egy információt szervezünk ki az agyunkból, hanem magát a gondolkodás folyamatát – például, amikor a ChatGPT összerak helyettünk mindent, akkor bennünk nem történik erőfeszítés. Hangsúlyozta, előbb a szakértői gondolkodást kell elsajátítani, utána kiszervezni a munkát a mesterséges intelligencia segítségével.

Hirdetés

A technológiai cégek érdeke az, hogy a technológia minél korábban megjelenjen az iskolákban, a szülők és pedagógusok célja viszont az egészséges idegrendszerű gyerek, miközben nincs bizonyíték arra, hogy a mesterséges intelligencia hosszú távon jobb tanulást eredményezne a hagyományos módszereknél – hangsúlyozta a családbiztonsági szakértő, aki

azt tanácsolja minden szülőnek, hogy vásároljanak egy nyomtatót, és nyomtassák ki a tanulnivalót a gyereknek, hiszen papíron – aláhúzással, kihúzásokkal – tanul a leghatékonyabban.

A gondolkodó iskola programmal zárta előadását, amely azt jelenti, hogy közösségi szinten lehet megoldani a gyerek és mesterséges intelligencia, illetve képernyőidő kérdését. Ebbe a programba bekapcsolódott magyarországi iskolákba szülőket vesznek fel, ahol megállapodnak előre, hogy mikor adnak telefont a gyerek kezébe, így a gyerekek ugyanolyan közegben tanulnak, ezzel megkönnyítve a gyerekek, szülők dolgát, hiszen nincs nyomás.

A technológiának van helye az oktatásban, de nem úgy, hogy azonnal be kell kerülnie, amint megjelenik. A bevezetését a pedagógiai módszertanba megelőzi egy vizsgálat, hogy melyiknek van bizonyítottan alátámasztva az iskolai pozitív hatása, és csak azután kerül be a tantermekbe – emelte ki Pöltl Ákos Marosvásárhelyen.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 17., kedd

Lavrov: a közvetlen hadba lépést jelentené bármilyen európai stabilizációs kontingens Ukrajnába vezénylése

Bármiféle európai katonai stabilizációs kontingens Ukrajnába vezénylése Európa közvetlen részvételét jelentené a konfliktusban – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter keddi manilai sajtóértekezletén.

Lavrov: a közvetlen hadba lépést jelentené bármilyen európai stabilizációs kontingens Ukrajnába vezénylése
Hirdetés
2026. november 17., kedd

Egyszerűsítenék a szklerózis multiplexben szenvedő betegek gyógyszerellátását

Jövő év elejétől az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (CNAS) szerződésben álló közforgalmú gyógyszertárakban is kiválthatók lehetnek a szklerózis multiplexben szenvedő betegek szájon át, izomba vagy bőr alá adott gyógyszerei.

Egyszerűsítenék a szklerózis multiplexben szenvedő betegek gyógyszerellátását
2026. november 17., kedd

Megjelent Dragomán György legújabb novelláskötete

Igazat kérdezni címmel jelent meg kedden Dragomán György új novelláskötete, a trilógia harmadik darabja, amelynek írásakor elmondása szerint az foglalkoztatta, hogy egy kis történetnek hogy lehet maximális súlya.

Megjelent Dragomán György legújabb novelláskötete
2026. november 17., kedd

Kapitány István leváltotta a Paksi Atomerőmű vezérigazgatóját, és bemutatta az utódját

Azonnali hatállyal megszűnt az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatójának, Horváth Péter Jánosnak a megbízatása kedden – közölte Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Facebook-oldalán.

Kapitány István leváltotta a Paksi Atomerőmű vezérigazgatóját, és bemutatta az utódját
Hirdetés
2026. november 17., kedd

A NATO fokozta a Fekete-tenger megfigyelését, de újabb katonai hozzájárulásokról még nem született döntés

A NATO fokozta a Fekete-tenger térségének megfigyelését, és továbbra is elkötelezett Románia katonai képességeinek támogatása mellett, a szövetségesek újabb hozzájárulásairól azonban egyelőre nem született konkrét döntés.

A NATO fokozta a Fekete-tenger megfigyelését, de újabb katonai hozzájárulásokról még nem született döntés
2026. november 17., kedd

NATO-főtitkár: cél, hogy Ukrajna erősebb legyen mind a harcmezőn, mind a béketárgyalásokon

A NATO célja továbbra is az, hogy Ukrajna a lehető legerősebb legyen mind a harcmezőn, mind a béketárgyalásokon – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár Brüsszelben az ukrajnai védelmi kontaktcsoport ülését megelőzően kedden.

NATO-főtitkár: cél, hogy Ukrajna erősebb legyen mind a harcmezőn, mind a béketárgyalásokon
2026. november 17., kedd

A romániaiak túlnyomó többsége nem tudna fedezni egy hathavi fizetésének megfelelő váratlan kiadást

A romániaiak mintegy 73 százaléka nem tudna fedezni egy hathavi fizetésének megfelelő váratlan kiadást, és mindössze 31,1 százalékuk rendelkezik annyi megtakarítással, amennyi legalább hat hónapig elegendő lenne a megélhetési költségekre.

A romániaiak túlnyomó többsége nem tudna fedezni egy hathavi fizetésének megfelelő váratlan kiadást
Hirdetés
2026. november 17., kedd

Árvízveszély miatt adtak ki riasztást, Székelyföld egy része is érintett

Első- és másodfokú (sárga és narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több erdélyi, bánsági, körösvidéki és olténiai folyó vízgyűjtő területére.

Árvízveszély miatt adtak ki riasztást, Székelyföld egy része is érintett
2026. november 17., kedd

Ezekre figyeljünk a tél beállta előtt – tájékoztató kampányt indított a katasztrófavédelem

„Ne várd meg az első havazást!” mottóval indított tájékoztató kampányt kedden a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU), hogy felhívja a lakosság figyelmét a téli veszélyhelyzetek megelőzésének fontosságára.

Ezekre figyeljünk a tél beállta előtt – tájékoztató kampányt indított a katasztrófavédelem
2026. november 17., kedd

Csapásokat mért az ukrán hadsereg a Krími hídra, az oroszok azt ígérik, hogy ujjáépítik

Csapást mért az ukrán hadsereg a Krími hídra hétfőn és kedden. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden elmondta: helyre fogják állítani az ukrán dróntámadás által megrongált Krími hidat.

Csapásokat mért az ukrán hadsereg a Krími hídra, az oroszok azt ígérik, hogy ujjáépítik
Hirdetés