Ősz és tél határa a Gyimesekben
Fotó: Fodor István/Székely Kalendárium
November: nehéz megmondani, főként megjósolni, hogy inkább őszutó vagy télelő, de az is lehet, mindkettő egyszerre. Egyaránt képes napfényes arcát mutatni és jeges hóval meglepni – többek között ez derül ki a régi krónikákat lapozgatva.
2024. november 01., 07:572024. november 01., 07:57
2024. október 29., 10:552024. október 29., 10:55
Noha a meteorológusok sokáig az átlagosnál magasabb hőmérsékleti értékeket ígértek novemberre (amit a minap közzétett előrejelzések kissé kétségessé tesznek), minden bizonnyal nem ismétlődik meg az 1538. esztendő időjárása, amikor Szent András havában a fák kivirágoztak. 1597. november 17-én azt jegyezték fel, hogy Erdélyben „ezen a napon volt az első szüret, mert a szőlők és minden gyümölcs érése késett”.
1610 novembere is a szokatlanul melegek közé tartozott, ugyanis a cseresznye másodszor érett be, 1684-ben pedig „olyan üdő járt, hogy tavasznak mondhatta volna az ember”. 1717-ben Prázsmáron vetették papírra: „… András napján, amikor már hó és jég szokott lenni, itt forró volt a föld és füstölgött” – és akkor még javában tartott az európai kis jégkorszak! Enyhébb novemberekből azonban a későbbiek folyamán sem volt hiány, például 1963-ban a hegyekben nyíltak az ibolyák.
November a Bodoki-havasokban
Fotó: Bereczki Barna/Székely Kalendárium
Enyészet havára azonban, merthogy így is nevezik még a kalendáriumokban Nyilas, Elmúlás, Őszutó, Disznótor hava, Hullató stb. mellett,
Többek között 1634-ben, amikor „nagy hó esett, és utána elviselhetetlen hideg volt, amilyen csak januárban és februárban szokott lenni.” De ugyanígy 1695 is hideggel, havazásokkal, hófúvásokkal szerepel egyes naplóbejegyzésekben, 1742-ben ez ráadásul rímbe szedve:
Ötödik novembris erőssen havaza,
Szeben táján mégis nagy mennydörgő vala…
1789-ben november végén köszöntött be a szerfelett hideg idő. „A hó mindenfelé igen nagy. Oláhország felé igen nehéz a közlekedés, szekerekkel lehetetlen. A Vöröstoronyi-szoroson túl 30 hadiszekér akadt el a hóban, az emberek beásták magukat a földbe, s jó időn át kenyéren és vízen éltek” – így a krónikás.
Novemberi táj
Fotó: Kocsis Károly
1812-ben „eső, hideg szél és köd váltakozott derült napokkal. Nov. 23-án volt az első hó, olyan sűrűn, hogy a levegő egészen elsötétült, s az utak nem látszottak. Ezentul nem volt hó 1813 márcziusáig, hanem január végén igen nagy hidegek. A Maros fenékig befagyott”.
1835-ben Alsó-Fehér megyében már november 3-án „leesett az első hó, s a tartós hideg időben meg is maradt.” 1846-ban Háromszéken „a hóharmatozás, s addig is a nagy szárazság miatt alig vánszorgott malmainkat jégbilincsek közé záró hideg novemberrel kezdődött. Ennek 8-án kevés, 24-én a szánat is megbíró negyedlábnyi vastag havunk lőn; 28-án a déli szél elolvasztá, s malmaink a pityókát már megúnt, s kenyér után esengő családok nagy vigasztalására megindulának.”
És hogy ne csak a kis jégkorszak időszakából szemlézzünk:
Mifelénk egész hónapban csak 3–4 nap borították felhők az eget, miközben az ország legnagyobb részén 10–15 teljesen napfénymentes napot jegyeztek. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének hónapját is inkább hideg idő jellemezte, többször havazott.
A túl korai havazás, fagy mellett olykor egyéb csapások is sanyargatták az embereket, leginkább áradások. 1569. november 6-án Erdélyben
Sajnos, nem tudtam kideríteni, hogy ez mi lehetett, mint ahogy az 1878 novemberében Sepsiszentgyörgyön észlelt „északi fény” forrása is rejtély maradt előttem. 1636-ban „...ebben a hónapban általában Erdélyben és Magyarországon nagy árvizek és vízáradások voltak, a vizek mellett fekvő épületekben, valamint az állatokban nagy károkat tettek.” 1699-ben is „a vizek annyira megáradtak az egész országban, hogy emberemlékezet óta ilyen nagy áradások még nem voltak.”
A Hertán-puszta 2015 novemberében
Fotó: Kocsis Károly
Nehéz eldönteni, hogy a novemberi árvíz vagy szárazság a rosszabb, mindenestre ez utóbbiból is volt részük eleinknek, az olyan kellemetlenségekről nem is beszélve, mint a „nagyon fanyar és savanyú” bor, amivel a sepsiszéki gazdákat „áldotta” meg 1729-ben a természet. Két évvel később
Ezenkívül egész Erdélyben marhavész pusztított”, akárcsak 1849 novemberében, amikor „a marhavész járvány sok helyen még mindig oly erős, hogy egyes megyékben a marhákat letaglózzák, s az állatokat tilos az utakon hajtani.”
És akkor még nem esett szó a sáskákról, amelyek irtóztató tömege 1731-ben „3 vagy 4 mértföldnyire sok helyen a földet bé boritotta”, 1780-ben pedig igen „elszaporodván az Orbaiszékben… Sok esztendőktől fogva nem történt az, amit most látunk, hogy a bővgabona termő Háromszékről sűrűen mennek szekerek búzáért és tengeriért a Maros és Kis-Küküllő mellyékére.” A sáskák 1784-ben is „roppant nagy mennyiségben ellepték Erdélyt”, míg 1798-ben „csak keveseknek sikerült az őszi vetés, sokaknak az elvetett magot az egerek és madarak pusztitották.”
No és a pestisről se feledkezzünk meg! Ez például 1742-ben „annyira dühöngött, hogy Kolozsvár városával együtt mintegy 130 községet fertőzött már meg, mivel pedig azok,
ha pedig egy ház megfertőződött, annak lakói csaknem egy szálig kipusztultak: ezért az országgyülést, amelynek munkáját november 15-én kellett volna folytatnia, egészségesebb, alkalmasabb időre kellett halasztani.” 1812-ben is novemberben jelentkezett a fekete halál: „valószínűleg a Felsőtömösön a vesztegzár épületén dolgozott kőmüves hozta be; ő is, de még 16 ember halt meg eddig” – jegyezte fel a korabeli naplóíró.
Romániában a hónap legmagasabb hőmérsékletét, 30,5 °C-ot 1926. november 1-jén mérték a Duna-parti Călărași városban. A legalacsonyabb havi hőmérséklet is majdnem ennyi, csak ellenkező előjellel: –30,8 °C-ot rögzítettek 1957. november 30-án az Omu-csúcson.
Halottak napján az alsócsernátoni temetőben
Fotó: Kocsis Károly
Leghidegebb novemberek az 1961–2023-as időszakban: –1,4 °C-os átlag 1988-ban, –0,4 °C 1993-ban, 0,4 °C 1995-ben. 1993-ban Gyergyóalfaluban –28,3, Csíkszeredában –26,1 fokot is mértek. Legmelegebb novemberek: 8,5 °C átlag 2010-ben, 7,5 °C 1963-ban és 2000-ben, 7,2 °C 2013-ban. 2020-ban, amikor világviszonylatban minden idők legmelegebb novemberét jegyezték, nálunk 5,4-es átlag jött ki.
Erdélyi városok legalacsonyabb és legmagasabb novemberi hőmérsékletei:
• Marosvásárhely –19,6 °C (1989), ill. 26,5 °C (1926)
• Kolozsvár –22,3 °C (1948) ill. 26 °C (1926)
• Szatmárnémeti –19,6 °C (1989), ill. 24,2 °C (1968)
• az Omu-csúcson: –30,8 C fok (1957), ill. 13,6 °C (1945).
1937. november 6-án a Duna-parti Szörénytornyán (Drobeta Turnu Severin) 24 óra alatt 146,8 liternyi csapadék hullott négyzetméterenként – ezt a rekord azóta is tartja magát. Csapadékból 1966-ban 93,7 literes, 2004-ben 80,3 literes, 1985-ben 72,8 literes átlagot mértek négyzetméterenként. Legszárazabb novemberek: 2011-ben 1 literes átlag, 1986-ban 5,1 liter, 1994-ben 16,3 liter négyzetméterenként.
Mivel túlélés szempontjából egyáltalán nem volt mindegy, milyen tél vár rájuk, eleink minden jelből, jelenségből igyekeztek kipuhatolni a bekövetkezendő időjárást.
Ha túl száraz és enyhe volt, rendkívül hideg télre számítottak, de ezt egyébként már a mindenszentek-napi száraz idő is elővetítette. Ha aznap eső esik, lágy telet várhatunk, viszont ha lehavaz, akkor állítólag nem olvad el márciusig.
Libák a Homoród mentén. Márton-napra várva?!
Fotó: Nagy Botond/Székely Kalendárium
Azt is megfigyelték, ha a varjak csapatban szállnak, és leszállva károgatnak, „hideg idő közeleg, tűzifádat összeszedd!” Ha csillagos Károly (nov. 4.) éjjele, fagyos lehet reggele.
Novemberi regulák
• Ha mindenszentek napja körül nedves az időjárás, sok hó lesz.
• Ha novemberben az ég dörög, jó esztendőt várhatni.
• Ha a ludak Márton-nap előtt jégen járnak, Márton-nap után sarat fognak taposni.
• Mosd meg ekkor a bükkfát, s ha száraz, gyenge tél lészen, ha pedig nedves, akkor erős.
• A nagy hónak sok haszna vagyon, mert a gabona jól áll a földben.
• A hízott disznókat öld meg, avagy add el, mert megösztövérednek (megsoványodnak).
• A méhserrel és a gyömbérrel jó most élni.
Márton napján a levágott és megevésre előkészített lúd mellcsontja árulja el, mire számíthatunk: amennyiben véres, nagy hideg lesz a télen, ha fehér, úgy sok hóban lesz részünk, ha fekete, esős ősz és rossz tél következik. Ha nem akarunk ludat vágni (bár jó lenne, hogy ne éhezzünk egész évben!), elég megfigyelni, jégen áll-e, mert ha igen, akkor karácsonykor minden bizonnyal sárban botorkál. A nap időjárásából azonban lúd nélkül is lehet jósolni:
Jónás napjával (nov. 12.) kapcsolatos rigmus: borús idő – enyhe tél, fényes idő – kemény tél. Aztán amilyen az idő Erzsébetkor (nov. 19.), olyan lesz decemberben is, és amilyen Katalin napja (nov. 25.), olyan január esedékes; a következő nap a februári időjárásról árulkodik. Katalinra még azt is mondják, ha locsog, karácsony kopog – de ez fordítva is igaz, akárcsak András (nov. 30.) esetében. Ez utóbbi éjszakájának fényes hajnalcsillaga nagyon kemény telet ígér, ha nem látjuk a ködtől, az vastag hótakarót jövendöl, napjának szeles, zimankós időjárása ugyancsak hosszan tartó télre figyelmeztet.
Novemberben már kell száradnia a törökbúzának, akárcsak Kissolymoson
Fotó: Balázs Ödön/Székely Kalendárium
És ha már Andráshoz értünk, ő „zárja a hegedűt.” Aznap éjfélkor beáll a csend, elkezdődik az adventi időszak, beköszönt a tél. Befejezésül egy majdnem 450 éves csízió szerzőjének novemberi morfondírozását ajánlom az olvasó figyelmébe:
Kövér ludakat jó pénzért eladok,
Vágom a fát, majdan tűzhöz futok,
Fürödöm, de asszonyommal nem hálok,
Tisztulok, mert jó, és eret vágatok.
Elmélkedhetünk rajta egyet, de maradéktalanul betartani talán nem érdemes…
Fontosabb világ- és magyar napok
• 2.: halottak napja
• 3.: a magyar tudomány napja
• 4.: az 1956-os forradalom leverésének emléknapja
• 5.: európai kereskedelmi nap
• 9.: feltalálók napja; a világszabadság napja
• 10.: a tudomány világnapja a békéért és fejlődésért; nemzetközi ifjúsági világnap
• 11.: katonai felderítők napja; az első világháború végének emléknapja; szinglik napja (anti-Valentin-nap)
• 12.: minőségügyi világnap; a szociális munka világnapja
• 13.: magyar szentek emléknapja; a magyar nyelv napja; a kedvesség világnapja
• 14.: a cukorbetegek világnapja
• 16.: a tolerancia nemzetközi napja
• 17.: nemzetközi diáknap
• 18.: a koraszülöttek világnapja
• 19.: nemzetközi férfinap; a vállalkozó nők világnapja
• 20.: a gyermekek jogainak világnapja
• 20. (harmadik szerda): térinformatikai világnap
• 21.: a televíziózás nemzetközi napja; a filozófia napja; halászati világnap
• 21. (harmadik csütörtök): dohányzásmentes nap
• 22.: a magyar közoktatás napja
• 25.: a magyar labdarúgás napja; a nők elleni erőszak megszüntetéséért-világnap
• 26.: a szerelmi vallomás napja
• 27.: a magyar véradók emléknapja
• 29.: „Ne vásárolj semmit!”-nap
• 30.: számítógépbiztonság-nap
• harmadik hét: a magyar népdal hete
Egy gyalogátjárón átkelő idős férfit ütöttek el csütörtökön délután Gernyeszegen. Az ügyben vizsgálódik a rendőrség.
Fel nem robbant lövedéket talált a kertjében egy újtusnádi férfi, segítséget kért a szakértőktől.
A tiltás ellenére építkezésből származó hulladékot, háztartási szemetet és bezsákolt ágnyesedékeket, leveleket is kidobnak a marosvásárhelyiek azokba a tárolókba, amelyeket a nagy volumenű hulladéknak helyeztek ki.
Fiataloknak utaltak ki telket házépítésre, megoldották a teremhiánnyal küzdő őrkői óvoda gondját, és kinevezték a város tanintézményeinek vezetőtanácsaiba a képviselőiket – erről szólt a csütörtöki, rendes havi tanácsülés Sepsiszentgyörgyön.
Módosították az önkormányzat beruházási listáját, hogy új projektek indulhassanak el, levegőhöz jut a VSK, továbbá út-és járdajavításról is döntöttek a gyergyószentmiklósi képviselő-testület csütörtöki ülésén.
Két, forgalomba be nem íratott gépkocsit azonosítottak egy nap alatt Maros megyében a közlekedésügyi rendőrök, akik ittas sofőrt is igazoltattak.
Természetvédelmi területen halmozott fel kőbányászatból származó föld- és kőzetanyagot egy kőbánya Csíkcsicsó külterületén, ezért több tízezer lejes pénzbírságot rótt ki rá a környezetőrség. A cég környezetvédelmi engedélyét is felfüggeszthetik.
A közönség szavazatán is múlik, hogy elnyeri-e a rangos elismerést a VIBE fesztivál az European Festival Awards-on.
Helyesnek bizonyultak a városvezetés előzetes becslései arra vonatkozóan, hogy mekkora autós forgalomtól mentesíti Sepsiszentgyörgyöt a nemrég átadott elkerülőút. Antal Árpád polgármester részleteket is elárult ezzel kapcsolatban.
szóljon hozzá!