Hirdetés
Hirdetés

Növekvő lakossági feszültség a hálózati áramkiesések miatt

Nem csak a háztartásokban, az ott élők körében is egyre gyakrabban veri ki a biztosítékot egy-egy áramszünet •  Fotó: Barabás Ákos

Nem csak a háztartásokban, az ott élők körében is egyre gyakrabban veri ki a biztosítékot egy-egy áramszünet

Fotó: Barabás Ákos

Gyakori bosszúságot okoznak az utóbbi időben a szinte mindennapossá vált áramkiesések a Székelyudvarhelyen élők számára, de Udvarhelyszék más településeiről is érkeznek hasonló panaszok. Az áramkiesések gyakran egy másodpercnél is rövidebbek, de a túlfeszültség ilyenkor is kárt tehet a háztartási berendezésekben. Mi a gyakori áramkiesések oka, van-e remény arra, hogy megoldódik a probléma, és kit terhel a felelősség a szolgáltatáskiesés során keletkező károkért? – ennek próbáltunk utánajárni.

Széchely István

2024. július 04., 21:182024. július 04., 21:18

„Ha meleg van azért, ha esik az eső, akkor azért maradunk áram nélkül” – kommentálta a napokban a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal egyik, áramkiesésről szóló bejegyzését egy városlakó a közösségi hálón. Az utóbbi napokban több alkalommal is a város különböző részeiben bekövetkezett áramszünetekre hívta fel a figyelmet a városháza a Facebookon, és a hozzászólások alapján ilyenkor gyakran a környező települések egy része is áram nélkül maradt.

Az elmúlt két hétben sok bosszúságot okoztak az áramszünetek, amelyek alkalmanként órákig tartanak, de sokkal gyakoribb, szinte mindennapos az, hogy csak egy pillanatra szakad meg a szolgáltatás, de gyakran túlfeszültséggel tér vissza.

Mivel a város több pontján is fejlesztési munkálatok zajlanak, a székelyudvarhelyi városházán is érdeklődtünk a szolgáltatáskiesések okáról, de amint azt Zörgő Noémi szóvivő közölte, az áramkieséseknek nincs köze a munkálatokhoz. A Gábor Áron utcában – amire kiterjed a város nagy mobilitási pályázata – kicseréli a villamossági vezetékeket az Electrica Rt., a közelben, a Bethlen Gábor utca Lidl előtti szakaszán pedig a város saját beruházásaként közvilágítás-fejlesztési munkálatok zajlanak, és földbe helyezik a villamossági vezetékek mellett az összes távközlési szolgáltató kábelét, de az áramszünetekhez nincs köze ezeknek a munkálatoknak – nyomatékosította Zörgő Noémi.

A városban évtizedek óta fennálló probléma az, hogy elavult és túlterhelt a villamossági hálózat,

ezért arról is érdeklődtünk, hogy a probléma magoldására milyen kilátások vannak. A városvezetés és az áramszolgáltató vállalat képviselői között voltak egyeztetések az elmúlt időszakban és korábban is – válaszolta a városháza szóvivője –, amelyeken fejlesztéseket kért az Electricától a városvezetés, de ennél többet nem tehetnek, lévén, hogy az áramszolgáltató nem a városi közigazgatási struktúrához tartozó vállalat vagy alegység. Hozzáfűzte viszont azt is, hogy elkezdett egy ilyen jellegű fejlesztéseket tartalmazó munkálatot az Electrica Székelyudvarhelyen.

A városnak is vannak az Electricával közös fejlesztései is, igaz, ezek nem a már meglévő hálózatot érintik.

Az új városrendezési terv elfogadásakor megnőtt a város belterülete. A környező dombokon építkezések zajlanak, ám nincs még sehol megfelelő infrastruktúra. De ott, „ahol a területtulajdonosok megfelelően leadják a területeikből a rájuk eső részt a közút kialakításához, elkezdődhet a villanyhálózat-fejlesztés”, amelynek a költségét fele-fele arányban a város és az Electrica fizeti – közölte Zörgő Noémi.

Vissza a szolgáltatáskiesésekhez

Hogy mi az oka a gyakori áramkieséseknek? „Hát a sárga és narancssárga jelzésű időjárás” – válaszolta határozottan kérdésünkre Bíró Árpád, a hálózat üzemeltetését végző Electrica Rt. Hargita megyei kirendeltségének igazgatója.

Gyakori, hogy a viharos szél miatt fák dőlnek a vezetékekre, a pillanatnyi áramkieséseket pedig villámcsapások okozzák

– ilyenkor az automatizált rendszer pár tizedmásodpercen vagy néhány másodpercen belül visszakapcsolja az áramot – magyarázta. Arra a felvetésünkre, hogy napos időben is előfordulnak ilyen rövid áramkiesések azt mondta, ezek a hálózatok túlterjednek a városon, olyan is van, amelyik Székelyudvarhelytől egészen Székelykeresztúrig húzódik, így a villámcsapás jóval távolabb is történhet, mint ahol áramszünetet tapasztalnak.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Az is gond – folytatta Bíró Árpád –, hogy ötven évvel ezelőtt úgy építették ki a meglévő léghálózatokat a városok környékén, hogy azok falvakat láttak el árammal.

Idézet
Most minden nagyvárosnak a külváros részét beépítették, szinte egyik napról a másikra város lett ott is. De más vonal nincs, ahonnan táplálni lehetne ezeket, csak az úgymond falusi vonalakról. Tehát a külvárosi részek falusi vonalakról vannak ellátva árammal

– tudtuk meg, ahogyan azt is, hogy helyenként túlterhelt és elavult a rendszer.

Történnek azonban kedvező változások is. „Az utóbbi időben például aránytalanul sokkal több pénzt költöttünk Udvarhelyre, mint máshova. Látszik is a városban, hogy 5 vagy 6 helyen dolgozunk, pont azért, mert éveken keresztül mindenki panaszkodott, hogy túl gyakoriak a meghibásodások. Egy kilométer hosszan kábelcseréket végeztünk, a trafóházakat feljavítottuk és betettünk új trafóházakat is” – tájékoztatott a vállalat megyei kirendeltségének igazgatója, kérdésünkre válaszolva azt is kijelentve, hogy biztosan javulni fog az áramszolgáltatás a városban.

A több tízmillió lejes nagyságrendű hálózatfejlesztés még folyamatban van, a munkálatsorozat során több kilométernyi vezetéket cserélnek ki a városban.

Ezek között van olyan, amit már idén be tudnak fejezni, de olyan is, amely több évig eltart majd a munkálat volumene miatt – közölte Bíró Árpád.

Idézet
Ott, ahol az önkormányzat is hajlandó egy adott zónát modernizálni, ha útban van a meglévő hálózatunk, mi is beszállunk a fejlesztésbe. Ilyen például Székelyudvarhelyen a II. Rákóczi Ferenc utca. Igaz, hogy a villanyoszlopok még ott vannak, azért, mert amelyik kábeltévé és internetszolgáltató nem hajlandó együttműködni, annak a kábeleit muszáj otthagyjuk, de nekünk ott már teljesen funkcionális kábelhálózatunk van a föld alatt

– fogalmazott.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Azt is elmondta, gyakoribb egyeztetésekre lenne szükség ahhoz, hogy mindenki számára megfelelően haladjanak az ilyen jellegű fejlesztések, és időben kell ezeknek megtörténnie ahhoz, hogy ők is bele tudják foglalni a beruházási tervekbe a szükséges munkálatokat.

Arra, hogy időnként mennyire kibogozhatatlanul összekuszálódhat egy fejlesztési elképzelés szintén van egy székelyudvarhelyi példa. A Tábor-negyedben régen lefektettek egy villamossági vezetéket egy mezős területen, amit azonban már nem tudott rácsatlakoztatni az áramszolgáltató vállalat a hálózatra, mert a mező azóta lakóparkká vált, így új nyomvonalat kellett kijelöljenek és lefektessenek egy új vezetéket. Ilyen esetekben a lakókkal sem mindig tudnak megegyezni arról, hogy a hálózatüzemeltetés érdekében engedjék be a területükre a vállalat munkatársait.

Néha viszont engedély nélkül is kénytelenek bemenni magánterületekre. Például Szentegyházán történt ilyen, ahol nem csak a viharos időjárás okozott szolgáltatáskieséseket.

Vannak olyan magánterületek, amelyek fölött áthalad a magasfeszültségű hálózat, de nem lehet tudni, hogy ki a terület tulajdonosa.

„Sajnos volt olyan eset, hogy muszáj volt kivágjunk egy fát, mert tűzveszélyes volt – most is vannak ilyen akcióink –, de nem tudjuk, hogy ki a terület tulajdonosa, sőt, még a közbirtokosságnál, az erdészetnél sem tudják. Mi viszont muszáj kivágjuk a fát, különben táplálás nélkül marad a hálózat. És akkor utólag beperelnek és az embereink járják a törvényszéket. Az nem érdekel senkit, hogy nincs is villany annál a területtulajdonosnál, de az igen, hogy mi vágtuk ki a fáját, amit egyébként nem is szabadott volna elültessen ott” – vázolta a problémás helyzeteket Bíró Árpád.

Vissza a szolgáltatáskiesésekhez – ismét

Két rossz és két jó hírünk van azok számára, akik bosszankodnak a gyakori áramkiesések miatt, netán károkat is okozott a túlfeszültség háztartási berendezéseikben. Az egyik rossz hír az, hogy az időjárási jelenségek következtében létrejövő túlfeszültség okozta károkat nem téríti meg a hálózatüzemeltető vállalat.

Idézet
Ha atmoszferikus túlfeszültség jelenik meg a hálózaton az időjárás miatt, akkor nem tudunk kártérítést fizetni

– mondta a vállat megyei vezetője.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

A másik rossz hír, hogy az ilyen, pillanatokig tartó áramkiesések a teljesen felújított hálózatokon sem fognak megszűnni, a villámcsapások azokon is okozhatnak olyan, néhány tizedmásodpercig tartó kieséseket, amilyenek egyre gyakoribbak az utóbbi időben.

Az ilyenkor előforduló túlfeszültségektől azonban meg lehet óvni a háztartási berendezéseket. Nem véletlenül túlfeszültségvédelem az erre szolgáló eszköz neve, alig nagyobb egy automata biztosítéknál és a főbiztosíték mellé szokták felszerelni a szakcégek. Neki is volt hasonló kára, és akkor ő maga is ilyen eszközt szereltetett otthonába saját költségén – mondta Bíró Árpád.

Jó hír, hogy

az Electrica által modernizált hálózatok már rendelkeznek ezzel a védelemmel, és a lépcsőházi villanyóratáblák főbiztosítékán is lennie kell túlfeszültségvédelemnek

– tudtuk meg a vállalat megyei vezetőjétől.

Hirdetés

A szakemberek szerint egyébként az elkövetkező években még gyakoribbá válhatnak az áramszolgáltatási zavarok a villamossági hálózatokon, aminek részben a szélsőséges időjárási jelenségek lesznek az okai.

Nemcsak viharok, hanem kánikula idején, derült időben is előfordulhatnak majd kiesések, ugyanis a hőségben megnő a fogyasztás és túlterheltté válhatnak a hálózatok.

Egyébként az elmúlt hónapban mindkét időjárási jelenségből kijutott az országban: egyrészt – az Országos Meteorológiai Intézet adatai alapján – ez volt a legforróbb június a mérések történetében, másrészt, különböző szélsőséges időjárási jelenségek miatt összesen 43 vörös kódjelzésű riasztást adtak ki a hatóságok az elmúlt hónapban.

2 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 29., szerda

RMDSZ-es javaslat: csökkenne a gyermekpénz, de iskolalátogatás esetén összességében többet kapnának a családok

Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.

RMDSZ-es javaslat: csökkenne a gyermekpénz, de iskolalátogatás esetén összességében többet kapnának a családok
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Máris átlépte a pszichológiai küszöböt a lejjel szemben az euró

A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.

Máris átlépte a pszichológiai küszöböt a lejjel szemben az euró
2026. április 29., szerda

Magyar Péter: hamarosan érkeznek az uniós források Magyarországra

Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.

Magyar Péter: hamarosan érkeznek az uniós források Magyarországra
2026. április 29., szerda

Betilthatják a mobilokat az iskolákban – a szenátus rábólintott a tervezetre

Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.

Betilthatják a mobilokat az iskolákban – a szenátus rábólintott a tervezetre
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Dán kiskereskedelmi üzletlánc lép be a román piacra

Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.

Dán kiskereskedelmi üzletlánc lép be a román piacra
2026. április 29., szerda

Megkapta az utolsó döfést a Novák-törvény

Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.

Megkapta az utolsó döfést a Novák-törvény
2026. április 29., szerda

Elhunyt Czegő Zoltán költő, író, újságíró

Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.

Elhunyt Czegő Zoltán költő, író, újságíró
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Igazat adott az AUR-nak az alkotmánybíróság: több helyre jogosultak a közmédia vezetőségében

Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.

Igazat adott az AUR-nak az alkotmánybíróság: több helyre jogosultak a közmédia vezetőségében
2026. április 29., szerda

Ötvenezer lejébe került egy cégnek az illegális szemétlerakás

Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.

Ötvenezer lejébe került egy cégnek az illegális szemétlerakás
2026. április 29., szerda

Szülőföld utáni sóvárgás levelekbe öntve

A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.

Szülőföld utáni sóvárgás levelekbe öntve
Hirdetés