
Novák Levente, az RMDSZ Maros megyei szenátorjelöltje
Fotó: RMDSZ
2024. november 12., 09:002024. november 12., 09:00
Az RMDSZ a Józan ész programjában azt vállalja, hogy fogyókúrára küldi az államot, és megakadályozza a rossz közigazgatási átszervezést. Az erre vonatkozó törvénytervezetet már benyújtotta a parlamentnek az USR. A kezdőrúgást tehát már megtették, most rajtunk a sor, hogy visszarúgjuk a labdát. Ezt a focit a parlamentben és kormányon játsszák, tehát az RMDSZ-nek is oda kell visszakerülnie, hogy kellő erővel rúghasson labdába. Az RMDSZ Maros megyei szenátorjelöltjével, az újrázni készülő Novák Leventével beszélgettünk.
– Mit jelent pontosan az, hogy fogyókúrára kell fogni az államot? Hogyan tervezi ezt megvalósítani az RMDSZ?
– ez a három kulcsszó adja az állami fogyókúra alapját. Azaz újra kell gondolni és karcsúsítani kell a központi közigazgatást, biztosítani kell a munkaerő szakmai képzését és a hatékony munkavégzéshez szükséges digitális tudás átadását. Ugyanakkor egyes központi közigazgatási feladatokat a helyi vagy megyei önkormányzatokhoz kell utalni, hiszen ők közelebb vannak az emberekhez, tehát gyorsabban is tudják megoldani azokat. Ezzel egyidőben pedig növelni kellene a pénzügyi autonómiájukat is. A valós digitalizáció azt kellene jelentse, hogy pár kattintással elintézzük az engedélyeket, jóváhagyásokat. Vagyis nem az embereket küldözgetik egyik hivatalból a másikba különböző papírokért, hanem ezeket az állami intézmények megoldják egymás között. Így lehetne valóban könnyíteni az emberek dolgán.
– Ha karcsúsítják a központi közigazgatást annak helyi vonatkozású következményei is lennének? Azaz megszűnnének állami intézmények helyi, megyei kirendeltségei?
– Igen. Vannak olyan hivatalok, amelyek inkább bonyolítják az emberek dolgát, mintsem segítenék. Ilyen például az Állami Kincstár, a Prefektúrák vagy az Adóhivatal regionális kirendeltségei. Ha az ANAF működése hatékonyabbá válna, akkor javulna az adóbehajtás hatékonysága is, és ezzel elejét lehetne venni a fejetlen adóemeléseknek. Az online ügyintézéssel, online fizetéssel számos problémát le lehetne egyszerűsíteni. Szóval kevesebb hivatallal, fejlett digitalizációval sokkal hatékonyabb lenne az ügyintézés és az állam valóban segítené az embereket.
– Gyakran elhangzik a kampányban, hogy „nem a fővárosnak van országa, hanem az országnak fővárosa”? Kifejti ezt bővebben?
– Sajnos, ez az általános tapasztalat. A kormány nagyon sok intézkedése azt a célt szolgálja, hogy minden döntést Bukarestben hozzanak meg, minden kérdésben Bukarestben döntsenek és a befizetett adókból is csak bizonyos százalék kerül vissza az önkormányzatokhoz. Nem véletlenül Románia a legközpontosítottabb ország az Unióban, a legnagyobb bürokráciával.
– Milyen veszélyeket rejt magában a közigazgatási átszervezés?
– Ez gyakorlatilag felgyorsítja a magyar közösség beolvadását, eltűnését. Az átszervezés ugyanis azzal járna, hogy a magyar többségű megyéket felszámolják, és nagyobb, gazdagabb, erősebb, román többségű megyékhez csatolják.
Nem kell különösebben ecsetelni, hogy a magyar megyékhez képest milyen gazdasági szinten van a másik három megye.
Így a magyar intézményi hálózat nagyon hamar megszűnnek, kevesebb helyen használhatnánk az anyanyelvünket hivatalosan, nehezebbé válna az ügyintézés, kisvárosok szűnnének meg, településeket vonnának össze. A helyi közigazgatás átszervezése az országos képviseletre is hatással lenne, azaz megtörténhet, hogy az erdélyi magyarságnak nem lesz majd parlamenti képviselete. Szóval, számunkra ennek az átszervezésnek katasztrofális következményei lennének.
(X – fizetett hirdetés)
Készült az RMDSZ megbízásából, MFC-azonosító: 13240004.
Comandat de UDMR, cod MFC: 13240004.
A Romániai Városok Szövetsége (AMR) közleményben reagált a 2026-ra vonatkozó helyi adók és illetékek körül kialakult közvitára. A szervezet kiemeli: az önkormányzatok a hatályos jogszabályok alapján, kényszerűen jártak el, amikor módosították az adókat.
Feszült hangulatú felszólalások jellemezték a marosvásárhelyi önkormányzat januári ülését, ahol a fogyatékkal élőket gondozók érdemi segítséget követeltek a várostól. A tanács a buszmegállók modernizálásának elhalasztásáról is döntött.
Megkezdi hétfőn a parlament idei első rendes ülésszakát. A szenátus és a képviselőház elnöke hétfőn 16 órára hívta össze a plénumot.
A hét halálos áldozatot követelő keddi Temes megyei közúti balesetben nyaki gerinctörést szenvedett görög fiatalembert megműtötték a temesvári megyei kórházban, állapota stabil.
A marosvásárhelyi Stefánia napköziotthonos óvoda immár 13. alkalommal szervezte meg a megyei szintű óvodai sportnapot csütörtökön. Az eseményen mintegy nyolcvan óvodás vett részt, akik a verseny izgalma mellett a mozgás örömét is átélhették.
A korrupcióellenes ügyészség által szervezett titkos akció pillanatai – így tálalja a román sajtó azokat a felvételeket, amelyeket közlésük szerint akkor rögzítettek, amikor a gyanúsított nő nagy összegű pénzt vett át.
Új kulturális fesztivál indul útjára Gyergyószentmiklóson és a Gyergyói-medencében: március 16–29. között jönnek a Gyergyói Bábos Hetek. Ennek keretében óriásbábok is megjelennének a város utcáin, a közösség kreativitását tükrözve.
Az áfanövelés miatt mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk a városlakóknak a hulladékszállításért, miután a helyi tanács csütörtöki ülésén jóváhagyta az új díjszabásokat. A drágulás mellett azonban pozitív hírekről is beszámolt a városvezetés.
A romániai polgárok továbbra is az egyházban és a hadseregben bíznak a legnagyobb mértékben, miközben a parlament a bizalmi rangsor utolsó helyén áll – derül ki az INSCOP Research közvélemény-kutatásának csütörtökön közzétett adataiból.
Csapadék várható és időnként a szél is megerősödik az ország nagy részén vasárnap estig. Hétvégétől aztán jelentősen lehűl az idő, vasárnapra virradóan mínusz 14–10 Celsius-fokis is visszaeshet a hőmérséklet. A fagyos idő jövő hét szerdáig kitart.