
Novák Levente, az RMDSZ Maros megyei szenátorjelöltje
Fotó: RMDSZ
2024. november 12., 09:002024. november 12., 09:00
Az RMDSZ a Józan ész programjában azt vállalja, hogy fogyókúrára küldi az államot, és megakadályozza a rossz közigazgatási átszervezést. Az erre vonatkozó törvénytervezetet már benyújtotta a parlamentnek az USR. A kezdőrúgást tehát már megtették, most rajtunk a sor, hogy visszarúgjuk a labdát. Ezt a focit a parlamentben és kormányon játsszák, tehát az RMDSZ-nek is oda kell visszakerülnie, hogy kellő erővel rúghasson labdába. Az RMDSZ Maros megyei szenátorjelöltjével, az újrázni készülő Novák Leventével beszélgettünk.
– Mit jelent pontosan az, hogy fogyókúrára kell fogni az államot? Hogyan tervezi ezt megvalósítani az RMDSZ?
– ez a három kulcsszó adja az állami fogyókúra alapját. Azaz újra kell gondolni és karcsúsítani kell a központi közigazgatást, biztosítani kell a munkaerő szakmai képzését és a hatékony munkavégzéshez szükséges digitális tudás átadását. Ugyanakkor egyes központi közigazgatási feladatokat a helyi vagy megyei önkormányzatokhoz kell utalni, hiszen ők közelebb vannak az emberekhez, tehát gyorsabban is tudják megoldani azokat. Ezzel egyidőben pedig növelni kellene a pénzügyi autonómiájukat is. A valós digitalizáció azt kellene jelentse, hogy pár kattintással elintézzük az engedélyeket, jóváhagyásokat. Vagyis nem az embereket küldözgetik egyik hivatalból a másikba különböző papírokért, hanem ezeket az állami intézmények megoldják egymás között. Így lehetne valóban könnyíteni az emberek dolgán.
– Ha karcsúsítják a központi közigazgatást annak helyi vonatkozású következményei is lennének? Azaz megszűnnének állami intézmények helyi, megyei kirendeltségei?
– Igen. Vannak olyan hivatalok, amelyek inkább bonyolítják az emberek dolgát, mintsem segítenék. Ilyen például az Állami Kincstár, a Prefektúrák vagy az Adóhivatal regionális kirendeltségei. Ha az ANAF működése hatékonyabbá válna, akkor javulna az adóbehajtás hatékonysága is, és ezzel elejét lehetne venni a fejetlen adóemeléseknek. Az online ügyintézéssel, online fizetéssel számos problémát le lehetne egyszerűsíteni. Szóval kevesebb hivatallal, fejlett digitalizációval sokkal hatékonyabb lenne az ügyintézés és az állam valóban segítené az embereket.
– Gyakran elhangzik a kampányban, hogy „nem a fővárosnak van országa, hanem az országnak fővárosa”? Kifejti ezt bővebben?
– Sajnos, ez az általános tapasztalat. A kormány nagyon sok intézkedése azt a célt szolgálja, hogy minden döntést Bukarestben hozzanak meg, minden kérdésben Bukarestben döntsenek és a befizetett adókból is csak bizonyos százalék kerül vissza az önkormányzatokhoz. Nem véletlenül Románia a legközpontosítottabb ország az Unióban, a legnagyobb bürokráciával.
– Milyen veszélyeket rejt magában a közigazgatási átszervezés?
– Ez gyakorlatilag felgyorsítja a magyar közösség beolvadását, eltűnését. Az átszervezés ugyanis azzal járna, hogy a magyar többségű megyéket felszámolják, és nagyobb, gazdagabb, erősebb, román többségű megyékhez csatolják.
Nem kell különösebben ecsetelni, hogy a magyar megyékhez képest milyen gazdasági szinten van a másik három megye.
Így a magyar intézményi hálózat nagyon hamar megszűnnek, kevesebb helyen használhatnánk az anyanyelvünket hivatalosan, nehezebbé válna az ügyintézés, kisvárosok szűnnének meg, településeket vonnának össze. A helyi közigazgatás átszervezése az országos képviseletre is hatással lenne, azaz megtörténhet, hogy az erdélyi magyarságnak nem lesz majd parlamenti képviselete. Szóval, számunkra ennek az átszervezésnek katasztrofális következményei lennének.
(X – fizetett hirdetés)
Készült az RMDSZ megbízásából, MFC-azonosító: 13240004.
Comandat de UDMR, cod MFC: 13240004.
A csíksomlyói búcsú előtt néhány nappal idén is hagyományos eseménynek adott otthont Harasztkerék: hétfő este a Maros megyei magyar közösségek képviselői átadták az imaszalagokat a lovas zarándoklatnak, hogy elvigyék az imákat Csíksomlyóra.
Ludwig van Beethoven hegedű és zongoraszonátáit játszák kedden délután Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatalának Szent István Termében.
Elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) azt a törvénytervezetét, amely szerint az egyesületeknek, alapítványoknak és szövetségeknek évente nyilatkozniuk kell a finanszírozási forrásaikról az Országos Adóhatóságnak.
Elfogadták a pénzügyminisztérium módosító indítványát, amely mentesíti az e-Factura rendszer kötelező használata alól a szerzői jogdíjból és mezőgazdasági tevékenységből jövedelmet szerző magánszemélyeket.
Május 1. és 18. között 60 lakossági bejelentés érkezett a Hargita megyei csendőr-felügyelőséghez lakott területek közelében megjelent medvékről, ami jelentős növekedést jelent az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest.
Kiengedték hétfőn a kórházból azt az ötéves Szeben megyei gyermeket, aki csaknem két napot töltött egyedül az erdőben, mielőtt megtalálták a keresésére indult hatóságok.
Az Arad megyei közegészségügyi igazgatóság (DSP) szakemberei a hantavírus-fertőzés hétfői bukaresti megerősítése után közölték, hogy a szerológiai vizsgálatok szerint régebbi, krónikussá vált fertőzésről van szó.
A sokéves átlagnak megfelelő, ugyanakkor változékony időjárás várható május második felében, csapadékra szinten naponta számíthatunk – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat május 18–31. közötti időszakra érvényes előrejelzéséből.
Az idei év első négy hónapjában 737 682 online iratot bocsátott ki ingyenesen az ingatlan- és telektulajdonosoknak az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Elindult a regisztráció a 34. Bolyai Nyári Akadémia pedagógus-továbbképzéseire, amelyek több helyszínen kínálnak szakmai fejlődési lehetőséget pedagógusok számára június 29. és július 24. között.