
Novák Levente, az RMDSZ Maros megyei szenátorjelöltje
Fotó: RMDSZ
2024. november 12., 09:002024. november 12., 09:00
Az RMDSZ a Józan ész programjában azt vállalja, hogy fogyókúrára küldi az államot, és megakadályozza a rossz közigazgatási átszervezést. Az erre vonatkozó törvénytervezetet már benyújtotta a parlamentnek az USR. A kezdőrúgást tehát már megtették, most rajtunk a sor, hogy visszarúgjuk a labdát. Ezt a focit a parlamentben és kormányon játsszák, tehát az RMDSZ-nek is oda kell visszakerülnie, hogy kellő erővel rúghasson labdába. Az RMDSZ Maros megyei szenátorjelöltjével, az újrázni készülő Novák Leventével beszélgettünk.
– Mit jelent pontosan az, hogy fogyókúrára kell fogni az államot? Hogyan tervezi ezt megvalósítani az RMDSZ?
– ez a három kulcsszó adja az állami fogyókúra alapját. Azaz újra kell gondolni és karcsúsítani kell a központi közigazgatást, biztosítani kell a munkaerő szakmai képzését és a hatékony munkavégzéshez szükséges digitális tudás átadását. Ugyanakkor egyes központi közigazgatási feladatokat a helyi vagy megyei önkormányzatokhoz kell utalni, hiszen ők közelebb vannak az emberekhez, tehát gyorsabban is tudják megoldani azokat. Ezzel egyidőben pedig növelni kellene a pénzügyi autonómiájukat is. A valós digitalizáció azt kellene jelentse, hogy pár kattintással elintézzük az engedélyeket, jóváhagyásokat. Vagyis nem az embereket küldözgetik egyik hivatalból a másikba különböző papírokért, hanem ezeket az állami intézmények megoldják egymás között. Így lehetne valóban könnyíteni az emberek dolgán.
– Ha karcsúsítják a központi közigazgatást annak helyi vonatkozású következményei is lennének? Azaz megszűnnének állami intézmények helyi, megyei kirendeltségei?
– Igen. Vannak olyan hivatalok, amelyek inkább bonyolítják az emberek dolgát, mintsem segítenék. Ilyen például az Állami Kincstár, a Prefektúrák vagy az Adóhivatal regionális kirendeltségei. Ha az ANAF működése hatékonyabbá válna, akkor javulna az adóbehajtás hatékonysága is, és ezzel elejét lehetne venni a fejetlen adóemeléseknek. Az online ügyintézéssel, online fizetéssel számos problémát le lehetne egyszerűsíteni. Szóval kevesebb hivatallal, fejlett digitalizációval sokkal hatékonyabb lenne az ügyintézés és az állam valóban segítené az embereket.
– Gyakran elhangzik a kampányban, hogy „nem a fővárosnak van országa, hanem az országnak fővárosa”? Kifejti ezt bővebben?
– Sajnos, ez az általános tapasztalat. A kormány nagyon sok intézkedése azt a célt szolgálja, hogy minden döntést Bukarestben hozzanak meg, minden kérdésben Bukarestben döntsenek és a befizetett adókból is csak bizonyos százalék kerül vissza az önkormányzatokhoz. Nem véletlenül Románia a legközpontosítottabb ország az Unióban, a legnagyobb bürokráciával.
– Milyen veszélyeket rejt magában a közigazgatási átszervezés?
– Ez gyakorlatilag felgyorsítja a magyar közösség beolvadását, eltűnését. Az átszervezés ugyanis azzal járna, hogy a magyar többségű megyéket felszámolják, és nagyobb, gazdagabb, erősebb, román többségű megyékhez csatolják.
Nem kell különösebben ecsetelni, hogy a magyar megyékhez képest milyen gazdasági szinten van a másik három megye.
Így a magyar intézményi hálózat nagyon hamar megszűnnek, kevesebb helyen használhatnánk az anyanyelvünket hivatalosan, nehezebbé válna az ügyintézés, kisvárosok szűnnének meg, településeket vonnának össze. A helyi közigazgatás átszervezése az országos képviseletre is hatással lenne, azaz megtörténhet, hogy az erdélyi magyarságnak nem lesz majd parlamenti képviselete. Szóval, számunkra ennek az átszervezésnek katasztrofális következményei lennének.
(X – fizetett hirdetés)
Készült az RMDSZ megbízásából, MFC-azonosító: 13240004.
Comandat de UDMR, cod MFC: 13240004.
Hivatalos látogatást tesz Romániában március 12-én, csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amelynek során Nicușor Dan elnökkel találkozik – értesült a Digi24 hírportál.
A 2026-os állami költségvetés tervezete 127,7 milliárd lejes, GDP-arányosan 6,2 százalékos deficitre épít – derül ki a pénzügyminisztérium által kedden közzétett dokumentumból, amely szerint 2027-re a GDP 5,1 százalékára csökken a deficit.
Jelentős zavarokat okozhat az országos próba-képességvizsgák és a próbaérettségi lebonyolításában, hogy több mint 73 ezer tanügyi alkalmazott nem vesz részt a megszervezésükben.
Tűz ütött ki kedden egy lakóházban Libánfalván, a Fő utcában. Az épületből két gázpalackot hoztak ki a tűzoltók, és fennállt a veszélye annak, hogy a lángok két közeli lakóházra is átterjednek.
Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
Bemutatta új modelljét a Dacia: a Striker egyfajta átmenet a kompakt kombik és az SUV-ok között, tekintve, hogy formavilága mindkettőből ötvöz valamennyit.
Évről évre csökken a tarlótüzek száma a Hargita megyei Natura 2000-es területeken, ám az egy általános probléma, hogy éppen a védett területek felégetőit nehéz felelősségre vonni. A legtöbb ilyen tarlóégetési ügy eredménytelenül zárul.
A tanügyi szakszervezetek szerint bizonyos iskolaigazgatók és főtanfelügyelők nyomást gyakorolnak a tanárokra, hogy vegyenek részt az országos próbavizsgákon, miután egy belső referendumon ezek bojkottja mellett foglaltak állást a pedagógusok.
A közel-keleti konfliktusok miatt válságos irányba fordult energiapiaci helyzetre jelentik be válaszaikat a környező európai országok, de a polgárok is.