
Novák Levente, az RMDSZ Maros megyei szenátorjelöltje
Fotó: RMDSZ
2024. november 12., 09:002024. november 12., 09:00
Az RMDSZ a Józan ész programjában azt vállalja, hogy fogyókúrára küldi az államot, és megakadályozza a rossz közigazgatási átszervezést. Az erre vonatkozó törvénytervezetet már benyújtotta a parlamentnek az USR. A kezdőrúgást tehát már megtették, most rajtunk a sor, hogy visszarúgjuk a labdát. Ezt a focit a parlamentben és kormányon játsszák, tehát az RMDSZ-nek is oda kell visszakerülnie, hogy kellő erővel rúghasson labdába. Az RMDSZ Maros megyei szenátorjelöltjével, az újrázni készülő Novák Leventével beszélgettünk.
– Mit jelent pontosan az, hogy fogyókúrára kell fogni az államot? Hogyan tervezi ezt megvalósítani az RMDSZ?
– ez a három kulcsszó adja az állami fogyókúra alapját. Azaz újra kell gondolni és karcsúsítani kell a központi közigazgatást, biztosítani kell a munkaerő szakmai képzését és a hatékony munkavégzéshez szükséges digitális tudás átadását. Ugyanakkor egyes központi közigazgatási feladatokat a helyi vagy megyei önkormányzatokhoz kell utalni, hiszen ők közelebb vannak az emberekhez, tehát gyorsabban is tudják megoldani azokat. Ezzel egyidőben pedig növelni kellene a pénzügyi autonómiájukat is. A valós digitalizáció azt kellene jelentse, hogy pár kattintással elintézzük az engedélyeket, jóváhagyásokat. Vagyis nem az embereket küldözgetik egyik hivatalból a másikba különböző papírokért, hanem ezeket az állami intézmények megoldják egymás között. Így lehetne valóban könnyíteni az emberek dolgán.
– Ha karcsúsítják a központi közigazgatást annak helyi vonatkozású következményei is lennének? Azaz megszűnnének állami intézmények helyi, megyei kirendeltségei?
– Igen. Vannak olyan hivatalok, amelyek inkább bonyolítják az emberek dolgát, mintsem segítenék. Ilyen például az Állami Kincstár, a Prefektúrák vagy az Adóhivatal regionális kirendeltségei. Ha az ANAF működése hatékonyabbá válna, akkor javulna az adóbehajtás hatékonysága is, és ezzel elejét lehetne venni a fejetlen adóemeléseknek. Az online ügyintézéssel, online fizetéssel számos problémát le lehetne egyszerűsíteni. Szóval kevesebb hivatallal, fejlett digitalizációval sokkal hatékonyabb lenne az ügyintézés és az állam valóban segítené az embereket.
– Gyakran elhangzik a kampányban, hogy „nem a fővárosnak van országa, hanem az országnak fővárosa”? Kifejti ezt bővebben?
– Sajnos, ez az általános tapasztalat. A kormány nagyon sok intézkedése azt a célt szolgálja, hogy minden döntést Bukarestben hozzanak meg, minden kérdésben Bukarestben döntsenek és a befizetett adókból is csak bizonyos százalék kerül vissza az önkormányzatokhoz. Nem véletlenül Románia a legközpontosítottabb ország az Unióban, a legnagyobb bürokráciával.
– Milyen veszélyeket rejt magában a közigazgatási átszervezés?
– Ez gyakorlatilag felgyorsítja a magyar közösség beolvadását, eltűnését. Az átszervezés ugyanis azzal járna, hogy a magyar többségű megyéket felszámolják, és nagyobb, gazdagabb, erősebb, román többségű megyékhez csatolják.
Nem kell különösebben ecsetelni, hogy a magyar megyékhez képest milyen gazdasági szinten van a másik három megye.
Így a magyar intézményi hálózat nagyon hamar megszűnnek, kevesebb helyen használhatnánk az anyanyelvünket hivatalosan, nehezebbé válna az ügyintézés, kisvárosok szűnnének meg, településeket vonnának össze. A helyi közigazgatás átszervezése az országos képviseletre is hatással lenne, azaz megtörténhet, hogy az erdélyi magyarságnak nem lesz majd parlamenti képviselete. Szóval, számunkra ennek az átszervezésnek katasztrofális következményei lennének.
(X – fizetett hirdetés)
Készült az RMDSZ megbízásából, MFC-azonosító: 13240004.
Comandat de UDMR, cod MFC: 13240004.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) csütörtök reggeli adatai szerint már 192 ezer levélszavazatot leadtak a választópolgárok az április 12-i parlamenti választásra, az eddig ellenőrzöttek közül több mint 102 ezerben volt érvényes az azonosító nyilatkozat.
Rendkívüli hidegre, megerősödő szélre, valamint esőre, havas esőre, a hegyekben pedig havazásra figyelmeztető előrejelzést adott ki az ország egész területére csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A lakossági igényekre reagálva 40 férőhelyes bölcsőde építése kezdődött meg Székelykeresztúr legnépesebb negyedeinek közelében. A 15 millió lejes, állami finanszírozású beruházás a környezetrendezést is magában foglalja.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy jelenleg nincsenek üzemanyag-ellátási zavarok a romániai piacon. Hangsúlyozta, hogy az állami beavatkozások célja a piac versenyképességének megőrzése.
Fokozatosan áll át Marosvásárhely az okos hulladékgyűjtésre: a megrendelt 200 ökoszigetből 180 megérkezett a lakónegyedekbe, a régi szeméttárolókat elkezdték felszámolni, április elsejétől pedig a szelektív szemétgyűjtés mindenki számára kötelező.
Az egészségügyi miniszter és a pénzügyi tárca vezetője jövő héten az Egyesült Államokba utazik elkezdeni a tárgyalásokat a Pfizer vállalat képviselőivel – jelentette ki szerda este Ilie Bolojan miniszterelnök.
A húsvéthétfői bántalmazás ügyében Béres Norbert részletesen ismertette a történteket a Székelyhonnal. Elmondása szerint több ütés érte, az incidensben a Sepsi OSK szakmai stábjának tagjai is érintettek. A fociklub sportigazgatója is megszólalt.
A kormány öt stratégiai irányt jelölt ki a villamosenergia-ágazat fejlesztésére az árak csökkentése és az energiabiztonság javítása érdekében – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Közlekedési baleset történt szerdán kora este Sepsiszentgyörgyön, két gépjármű ütközött, a baleset következtében pedig két személy kórházba került.
Nicușor Dan államfő szerdán közölte, hogy aláírta az ügyészségi vezetők kinevezéséről szóló dekrétumokat. Gill-Julien Grigore-Iacobici az egyetlen jelölt, akinek a kinevezését elutasította az elnök.