
Aki ezentúl 30 lejes étkezési utalványt kap majd, az 660 lejt vihet haza egy 22 munkanapos hónap végén
Fotó: Székelyhon
A jelenlegi 20,17 lejről 30 lejre emelik az egy munkanapra adható étkezési utalványok értékét július elsejétől – az intézkedés több millió alkalmazottat érinthet, ugyanis az úgynevezett „kajabonok” a legnépszerűbb fizetéskiegészítő módszernek számítanak az országban. Igaz, a törvény csak lehetőséget ad az emelésre, a munkaadó pedig eldöntheti, hogy él-e majd vele.
2022. június 20., 22:012022. június 20., 22:01
Döntő házként szavazta meg a képviselőház azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében az étkezési utalványok értékét 20,17 lejről 30 lejre emelik meg. A döntés része a Támogatás Romániának intézkedéscsomagnak, amellyel Csép Éva Andrea, Maros megyei képviselő szerint kissé kompenzálni szeretnék az elmúlt időszak élelmiszerárainak rohamos emelkedését.
„Rég volt amikor 12–13 lejért lehetett megvenni egy napi menüt, ma már leginkább 23 lejt kell fizetni egy ebédért, de az elmúlt időszakban minden alapélelmiszer drágább lett. Ezért is jön ez a kompenzálás.
Ha eddig 20 lejt kapott napjára, az 443 lejt jelentett az étkezési utalványos kártyára a hó végén, ha ezentúl 30 lejt kap majd, az 660 lejt jelent. Jó pár kenyérrel többet lehet vásárolni belőle” – magyarázza a változást számokban Csép Éva Andrea.
Az RMDSZ munkaügyekért felelős Maros megyei szakpolitikusa elmondta, az étkezési jegy, vagy a régi papírformáról még most is használatos megnevezéssel élve „kajabon”, az egyik legszimpatikusabb és legkedveltebb fizetés-kiegészítő eszköz a munkaadók körében: aki motiválni akarja az alkalmazottakat, lojalizálni vagy valamilyen formában a fizetésük mellé kiegészítést adni, az legtöbbször ezt alkalmazza, pedig lehetősége lenne a munkaadónak utazási utalványt vagy kulturális utalványt adni is.
„Nem csupán a másfélmillió állami alkalmazott jó része kap étkezési utalványt, de egy év elején végzett felmérés alapján 1,85 millió magánszektorban dolgozó is. Ha mindenütt megemelik majd tíz lejjel az értékét, az jól fog majd. A munkaadók azért is szeretik ezt a fajta juttatást, mert
nem kell fizetni társadalombiztosítást, egészségügyi biztosítást, míg a bruttó fizetésből legalább 37,1 százalék levonódik” – mutatott rá a képviselő. Hozzátette, ellenben a munkavállalónak tudnia kell, hogy ez nem számít bele a régiségbe, tehát
Üröm az örömben azonban, hogy a jelenlegi jogszabályok nem kötelezik a vállalatokat arra, hogy az étkezési jegy maximális összegét ajánlják fel. Alapvetően a munkáltatón múlik, hogy dönt: bőkezűbb juttatásokat ad majd az alkalmazottaknak, vagy megtartja jelenlegieket. A 30 lej egy plafonérték – fogalmaz Csép Éva Andrea is. Jelen pillanatban is
Az étkezési utalvány nem jár beteg- és pihenőszabadságra, illetve delegációban töltött munkanapokra sem, maximum 22 napra adható.
Dróndaraboknak tűnő tárgyakat találtak szombaton Eforie Sudon és Eforie Nordon – közölték az Eforie Nord-i vízimentők.
Összesen 1679 közúti baleset történt az év első hat hónapjában az országban, ezekben 492-en meghaltak, 1384-en pedig súlyosan megsérültek – tájékoztatott szombaton a Román Rendőrség.
Meleg időre, hőségre és zivatarokra figyelmeztető előrejelzést adtak ki szombaton a meteorológusok Románia nagy részére.
Csak felvételről megmosolyogtató, élesben azért ennél durvább volt a helyzet, amikor egy fiatalember egy krosszmotorral menekült a rendőrök elől Ilfov megyében.
Kereken három Celsius-fokig esett vissza a hőmérséklet szombatra virradóan Csíkszeredában, ez volt az országos minimum augusztus 29-én a lakott települések sorában.
Mekkora sereggel indult Szapolyai János erdélyi vajda a török ellen, hány székely tartott vele, szándékosan maradtak-e távol a csatából? Íme, néhány azon kérdések közül, amelyekre ötszáz évvel a mohácsi tragédia után sem találunk egybehangzó választ.
Másfél tonna 6 kilogramm és több mint 20 kilogramm közötti méretű ponty, amur és más ragadozó hal pusztult el a napokban az egyik homoródszentpáli horgásztónál. A jelentős kárt gázmérgezés okozta, a haltetemeket már elszállították.
Nyolcvankilenc éves korában meghalt V. Harald norvég király, Európa legidősebb uralkodója. A király péntek reggel, az oslói Rikshospitalet kórházban hunyt el – jelentette be a norvég királyi palota.
Közleményében az államelnök leszögezte, a parlament által elfogadott alakban hirdette ki a törvényt, de továbbra is fenntartja a korábban benyújtott alkotmányellenességi beadványban felsorolt érveit.
szóljon hozzá!