
Számos tanintézetet kinevezett igazgatók vezetnek, mert ha nem vállalná senki, még a béreket sem tudnák kiadni
Fotó: Pál Árpád
Nem vonzók az iskolaigazgatói és aligazgatói állások az oktatási rendszerben, ami meg is látszik az állások betöltésére megszervezett két versenyvizsga eredményén. A második vizsga után még mindig közel száz állás maradt betöltetlenül Hargita megyében, az érintett tanintézeteket kinevezett igazgatók, aligazgatók vezetik, ugyanis ha ők nem vállalnák a feladatot, megbénulna ezeknek az iskoláknak a működése.
Az egyik fő oka annak, hogy nem vonzó a pedagógusok számára a tanintézetvezetői állás, hogy az igazgatók nincsenek megfizetve, alkalomadtán még rosszabbul keresnek, mint egy-egy pedagógus.
„Belülről nézve kevés a motiváció, például anyagi szempontból.
Az iskolákban legtöbb esetben nem az igazgató a legjobban megfizetett személy. Sokan azt mondják, hogy inkább maradnak a katedránál, és elvégzik a pedagógusi feladatokat, minthogy egy csomó pluszfeladatot a nyakukba vegyenek. Egy igazgató mindenért felel, de ez anyagi szempontból nem nagyon látszódik meg” – világított rá az iskolaigazgatói és aligazgatói állások népszerűtlenségének az egyik fő okára Demeter Levente Hargita megyei főtanfelügyelő.
A megyében az utóbbi időszakban két versenyvizsgát is szerveztek a tanintézetvezetői állások betöltésére, az első múlt év novemberében zajlott, a második pedig a napokban ért véget. Az utóbbin 110 állást hirdetett meg a tanfelügyelőség, de csak 41-re került jelentkező, 22-en tettek sikeres vizsgát, tehát 88 igazgatói és aligazgatói állást nem sikerült betölteni versenyvizsga által.
Az érintett tanintézeteket ideiglenes kinevezéssel vezetik az igazgatók, aligazgatók. Ezek a kinevezések a tanév végén lejárnak, és várhatóan újabb kinevezésekre lesz majd szükség, ugyanis valószínűleg nem szervez újabb versenyvizsgákat a következő tanévkezdés előtt az oktatási minisztérium.
A kinevezett igazgatók személye sem változik általában, hiszen nincs tolongás ezekért a tisztségekért. Általában ugyanaz az igazgató kapja a megbízást, mert ha nem ő lenne, akkor lehet, hogy nem kerülne senki a helyére.
Muszáj kerüljön valaki, különben fizetésképtelenné válik a tanintézet. Ha nem kerül senki, akkor nemhogy a fizetéseket nem lehet kiadni, hanem semmilyen kifizetést nem lehet végrehajtani” – magyarázta Demeter Levente, megjegyezve, örvendetesebb volna, ha konkurenciális helyzet alakulna ki ezekért az állásokért, hiszen az a fejlődést segítené.
Ahhoz, hogy vonzóbbak legyenek az igazgatói és aligazgatói állások, a bérek megemelésére lenne szükség, azonban ez önmagában nem lenne elég a főtanfelügyelő szerint.
Ez időnként konfliktushelyzeteket generál, és ezt bírni, menedzselni kell. A tanügyi rendszerben úgy van kitalálva – és szerintem így rendben is van –, hogy a pedagógusok közül kell kikerüljön az, aki vállalja ezeket a menedzseri feladatokat. Olyanok, akik ebben lehetőséget látnak, és nagyon fontos, hogy akarniuk is kell”. Ehhez viszont szükség lenne az igazgatói, aligazgatói bérek emelésére.
„Ezt a szakszervezetek kérték is, gondolom idővel megoldás születik erre. Volt a szakszervezeteknek egy olyan elképzelése, hogy a legjobban kereső tanárnál tíz százalékkal többet keressen az aligazgató és tizenöt százalékkal az igazgató” – reagált a bérezéssel kapcsolatos felvetésünkre Demeter Levente.
Harminchét vezetői tisztséget nem töltöttek be versenyvizsgával a háromszéki tanintézetekben
Két versenyvizsga után 37 tanintézet-igazgatói állás maradt betöltetlenül Kovászna megyében, ezekre a tisztségekre ideiglenesen neveznek ki igazgatókat. A második vizsgaszakasz március 16–25. között zajlott, ennek során újabb 14 jelölt vizsgázott sikeresen, közülük hárman aligazgatói tisztségre. Kiss Imre főtanfelügyelő úgy nyilatkozott, 37 tisztség maradt betöltetlenül, mert a jelöltek nem jelentek meg a vizsgán, vagy nem értek el megfelelő pontszámot. A háromszéki tanintézetekben összesen 112 igazgatói és aligazgatói tisztség van, ezekből harminchetet a tanév végéig szóló kinevezéssel töltenek be, a többit versenyvizsgával a következő négy évre nyerték el a tanintézetek vezetői – összegezte Kiss Imre.
A városi autóbuszokon tapasztalt reggeli zsúfoltság elkerülése érdekében hétköznapokon 6.30 és 8.30 között ne lehessen használni az ingyenes nyugdíjas bérleteket – áll abban a határozat-tervezetben, amit a marosvásárhelyi tanácsosoknak kell megszavazniuk.
A sepsiszentgyörgyi mozi közelébe költözött a sepsiszentgyörgyi rendőrség, az új székházban fogadják a lakosságot is.
Adománygyűjtést szerveznek vasárnap a gyergyóalfalui Baricz Alfonz részére, aki munkavégzés közben szenvedett balesetet.
Vonatbaleset történt csütörtökön délután Szászrégenben, amelyben egy 43 éves nő életét vesztette.
Közbiztonsági fejlesztések indulnak Gyergyószentmiklóson, miközben a frissen bevezetett fizetéses parkolás első tapasztalatai alapján több szabályozást is módosított a képviselő-testület.
Letette csütörtökön a hűségesküt és román állampolgár lett Dominic Fritz temesvári polgármester, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke.
A kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta, hogy az érettségin és a nyolcadikosok képességfelmérő vizsgáján 10-es átlagot elérő diákok pénzjutalomban részesüljenek.
Négy személyautó ütközött a Kovászna megyei Maksánál csütörtök délután. A mentés és a helyszínelés idejére forgalomkorlátozást vezettek be.
A befagyasztott orosz vagyon ügye halott – jelentette ki a magyar miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben az EU-csúcsra érkezve, hangsúlyozva: nem a háborút kell finanszírozni, hanem a békét.
Kisebb tömeg gyűlt össze csütörtökön a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásának Patkó felőli bejáratánál, hogy a két éve történt épületomlás áldozataira emlékezzenek. Néma gyertyagyújtással és főhajtással idézték fel a történteket.
2 hozzászólás