
Számos tanintézetet kinevezett igazgatók vezetnek, mert ha nem vállalná senki, még a béreket sem tudnák kiadni
Fotó: Pál Árpád
Nem vonzók az iskolaigazgatói és aligazgatói állások az oktatási rendszerben, ami meg is látszik az állások betöltésére megszervezett két versenyvizsga eredményén. A második vizsga után még mindig közel száz állás maradt betöltetlenül Hargita megyében, az érintett tanintézeteket kinevezett igazgatók, aligazgatók vezetik, ugyanis ha ők nem vállalnák a feladatot, megbénulna ezeknek az iskoláknak a működése.
Az egyik fő oka annak, hogy nem vonzó a pedagógusok számára a tanintézetvezetői állás, hogy az igazgatók nincsenek megfizetve, alkalomadtán még rosszabbul keresnek, mint egy-egy pedagógus.
„Belülről nézve kevés a motiváció, például anyagi szempontból.
Az iskolákban legtöbb esetben nem az igazgató a legjobban megfizetett személy. Sokan azt mondják, hogy inkább maradnak a katedránál, és elvégzik a pedagógusi feladatokat, minthogy egy csomó pluszfeladatot a nyakukba vegyenek. Egy igazgató mindenért felel, de ez anyagi szempontból nem nagyon látszódik meg” – világított rá az iskolaigazgatói és aligazgatói állások népszerűtlenségének az egyik fő okára Demeter Levente Hargita megyei főtanfelügyelő.
A megyében az utóbbi időszakban két versenyvizsgát is szerveztek a tanintézetvezetői állások betöltésére, az első múlt év novemberében zajlott, a második pedig a napokban ért véget. Az utóbbin 110 állást hirdetett meg a tanfelügyelőség, de csak 41-re került jelentkező, 22-en tettek sikeres vizsgát, tehát 88 igazgatói és aligazgatói állást nem sikerült betölteni versenyvizsga által.
Az érintett tanintézeteket ideiglenes kinevezéssel vezetik az igazgatók, aligazgatók. Ezek a kinevezések a tanév végén lejárnak, és várhatóan újabb kinevezésekre lesz majd szükség, ugyanis valószínűleg nem szervez újabb versenyvizsgákat a következő tanévkezdés előtt az oktatási minisztérium.
A kinevezett igazgatók személye sem változik általában, hiszen nincs tolongás ezekért a tisztségekért. Általában ugyanaz az igazgató kapja a megbízást, mert ha nem ő lenne, akkor lehet, hogy nem kerülne senki a helyére.
Muszáj kerüljön valaki, különben fizetésképtelenné válik a tanintézet. Ha nem kerül senki, akkor nemhogy a fizetéseket nem lehet kiadni, hanem semmilyen kifizetést nem lehet végrehajtani” – magyarázta Demeter Levente, megjegyezve, örvendetesebb volna, ha konkurenciális helyzet alakulna ki ezekért az állásokért, hiszen az a fejlődést segítené.
Ahhoz, hogy vonzóbbak legyenek az igazgatói és aligazgatói állások, a bérek megemelésére lenne szükség, azonban ez önmagában nem lenne elég a főtanfelügyelő szerint.
Ez időnként konfliktushelyzeteket generál, és ezt bírni, menedzselni kell. A tanügyi rendszerben úgy van kitalálva – és szerintem így rendben is van –, hogy a pedagógusok közül kell kikerüljön az, aki vállalja ezeket a menedzseri feladatokat. Olyanok, akik ebben lehetőséget látnak, és nagyon fontos, hogy akarniuk is kell”. Ehhez viszont szükség lenne az igazgatói, aligazgatói bérek emelésére.
„Ezt a szakszervezetek kérték is, gondolom idővel megoldás születik erre. Volt a szakszervezeteknek egy olyan elképzelése, hogy a legjobban kereső tanárnál tíz százalékkal többet keressen az aligazgató és tizenöt százalékkal az igazgató” – reagált a bérezéssel kapcsolatos felvetésünkre Demeter Levente.
Harminchét vezetői tisztséget nem töltöttek be versenyvizsgával a háromszéki tanintézetekben
Két versenyvizsga után 37 tanintézet-igazgatói állás maradt betöltetlenül Kovászna megyében, ezekre a tisztségekre ideiglenesen neveznek ki igazgatókat. A második vizsgaszakasz március 16–25. között zajlott, ennek során újabb 14 jelölt vizsgázott sikeresen, közülük hárman aligazgatói tisztségre. Kiss Imre főtanfelügyelő úgy nyilatkozott, 37 tisztség maradt betöltetlenül, mert a jelöltek nem jelentek meg a vizsgán, vagy nem értek el megfelelő pontszámot. A háromszéki tanintézetekben összesen 112 igazgatói és aligazgatói tisztség van, ezekből harminchetet a tanév végéig szóló kinevezéssel töltenek be, a többit versenyvizsgával a következő négy évre nyerték el a tanintézetek vezetői – összegezte Kiss Imre.
Cáfolta hétfőn az oktatási minisztérium azokat a nyilvánosságban megjelent információkat, amelyek szerint a 2025–2026-os tanévben az előző tanévhez képest mintegy 30 ezerrel csökken a tanári állások száma.
Gyergyószentmiklósra hazatérve nagyszabású koncerttel zárta a 2025-ös évet a 4S Street zenekar szombaton.
Nehéz hetek előtt áll a torjai férfi, akinek házában december 27-én tűz keletkezett. A baj pillanatok alatt bekövetkezett: előbb az áram ment el, röviddel ezután robbanást hallott, ekkor gyúlt meg otthonának tetőtere.
Január első napjaiban érkezik a Quadrantidák meteorraj, továbbá egy látványos négyes együttállás is megfigyelhető lesz az éjszakai égbolton – közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló hétfőn az MTI-vel.
Románia nagy részén az év végéig hideg marad az időjárás, de 2026 első napjaiban melegedni kezd, a legmagasabb nappali hőmérséklet el fogja érni a 11 Celsius-fokot, majd újabb lehűlés következik.
Közös közleményt adott ki hétfőn az alkotmánybíróság legutóbbi üléseit bojkottáló négy alkotmánybíró a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó tervezettel kapcsolatos beadvány tárgyalásának sorozatos elhalasztásáról.
Több mint egymillió euró értékű vagyont akart megszerezni az a nő, akit azzal gyanúsítanak, hogy a nagydisznódi városi kórház egyik ápolónőjének segítségével megölte az anyját.
Ittas sofőrök, felfüggesztett jogosítványok, valamint súlyos közlekedési baleset is szerepel a Hargita megyei rendőrség karácsonyi mérlegében.
Súlyos közlekedési baleset történt vasárnap hajnalban a bukaresti Egyesülés (Unirii) aluljáróban: egy személygépkocsi nekiütközött az elválasztófalnak, majd felborult. A becsapódás nyomán az autó vezetője megsérült, kórházi ellátásra szorult.
Erős szélre figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Székelyföld egy része is érintett.
2 hozzászólás