
Számos tanintézetet kinevezett igazgatók vezetnek, mert ha nem vállalná senki, még a béreket sem tudnák kiadni
Fotó: Pál Árpád
Nem vonzók az iskolaigazgatói és aligazgatói állások az oktatási rendszerben, ami meg is látszik az állások betöltésére megszervezett két versenyvizsga eredményén. A második vizsga után még mindig közel száz állás maradt betöltetlenül Hargita megyében, az érintett tanintézeteket kinevezett igazgatók, aligazgatók vezetik, ugyanis ha ők nem vállalnák a feladatot, megbénulna ezeknek az iskoláknak a működése.
Az egyik fő oka annak, hogy nem vonzó a pedagógusok számára a tanintézetvezetői állás, hogy az igazgatók nincsenek megfizetve, alkalomadtán még rosszabbul keresnek, mint egy-egy pedagógus.
„Belülről nézve kevés a motiváció, például anyagi szempontból.
Az iskolákban legtöbb esetben nem az igazgató a legjobban megfizetett személy. Sokan azt mondják, hogy inkább maradnak a katedránál, és elvégzik a pedagógusi feladatokat, minthogy egy csomó pluszfeladatot a nyakukba vegyenek. Egy igazgató mindenért felel, de ez anyagi szempontból nem nagyon látszódik meg” – világított rá az iskolaigazgatói és aligazgatói állások népszerűtlenségének az egyik fő okára Demeter Levente Hargita megyei főtanfelügyelő.
A megyében az utóbbi időszakban két versenyvizsgát is szerveztek a tanintézetvezetői állások betöltésére, az első múlt év novemberében zajlott, a második pedig a napokban ért véget. Az utóbbin 110 állást hirdetett meg a tanfelügyelőség, de csak 41-re került jelentkező, 22-en tettek sikeres vizsgát, tehát 88 igazgatói és aligazgatói állást nem sikerült betölteni versenyvizsga által.
Az érintett tanintézeteket ideiglenes kinevezéssel vezetik az igazgatók, aligazgatók. Ezek a kinevezések a tanév végén lejárnak, és várhatóan újabb kinevezésekre lesz majd szükség, ugyanis valószínűleg nem szervez újabb versenyvizsgákat a következő tanévkezdés előtt az oktatási minisztérium.
A kinevezett igazgatók személye sem változik általában, hiszen nincs tolongás ezekért a tisztségekért. Általában ugyanaz az igazgató kapja a megbízást, mert ha nem ő lenne, akkor lehet, hogy nem kerülne senki a helyére.
Muszáj kerüljön valaki, különben fizetésképtelenné válik a tanintézet. Ha nem kerül senki, akkor nemhogy a fizetéseket nem lehet kiadni, hanem semmilyen kifizetést nem lehet végrehajtani” – magyarázta Demeter Levente, megjegyezve, örvendetesebb volna, ha konkurenciális helyzet alakulna ki ezekért az állásokért, hiszen az a fejlődést segítené.
Ahhoz, hogy vonzóbbak legyenek az igazgatói és aligazgatói állások, a bérek megemelésére lenne szükség, azonban ez önmagában nem lenne elég a főtanfelügyelő szerint.
Ez időnként konfliktushelyzeteket generál, és ezt bírni, menedzselni kell. A tanügyi rendszerben úgy van kitalálva – és szerintem így rendben is van –, hogy a pedagógusok közül kell kikerüljön az, aki vállalja ezeket a menedzseri feladatokat. Olyanok, akik ebben lehetőséget látnak, és nagyon fontos, hogy akarniuk is kell”. Ehhez viszont szükség lenne az igazgatói, aligazgatói bérek emelésére.
„Ezt a szakszervezetek kérték is, gondolom idővel megoldás születik erre. Volt a szakszervezeteknek egy olyan elképzelése, hogy a legjobban kereső tanárnál tíz százalékkal többet keressen az aligazgató és tizenöt százalékkal az igazgató” – reagált a bérezéssel kapcsolatos felvetésünkre Demeter Levente.
Harminchét vezetői tisztséget nem töltöttek be versenyvizsgával a háromszéki tanintézetekben
Két versenyvizsga után 37 tanintézet-igazgatói állás maradt betöltetlenül Kovászna megyében, ezekre a tisztségekre ideiglenesen neveznek ki igazgatókat. A második vizsgaszakasz március 16–25. között zajlott, ennek során újabb 14 jelölt vizsgázott sikeresen, közülük hárman aligazgatói tisztségre. Kiss Imre főtanfelügyelő úgy nyilatkozott, 37 tisztség maradt betöltetlenül, mert a jelöltek nem jelentek meg a vizsgán, vagy nem értek el megfelelő pontszámot. A háromszéki tanintézetekben összesen 112 igazgatói és aligazgatói tisztség van, ezekből harminchetet a tanév végéig szóló kinevezéssel töltenek be, a többit versenyvizsgával a következő négy évre nyerték el a tanintézetek vezetői – összegezte Kiss Imre.
A legfőbb ügyészség vádat emelt csütörtökön Diana Șoșoacă EP-képviselő ellen négy rendbéli jogellenes fogvatartás miatt, miután 2021 decemberében bezárt az irodájába egy olasz újságírónőt és televíziós stábját, akik interjút akartak készíteni vele.
Megrongálódott egy ingatlan kerítése, két közlekedési tábla, valamint egy gázvezeték a csütörtök reggel Lemhénynél történt balesetben – közölte a rendőrség.
Jóváhagyta Gyergyószentmiklós önkormányzata a Csíky-kert rendbetétléről szóló finanszírozási szerződést, és döntött a Virág negyed északi részének rendezéséhez szükséges telekkönyvi módosításról is.
A bukaresti nyugdíjpénztárnál és további 29 helyszínen egy nyugdíjcsalással kapcsolatos ügyben szerdán végrehajtott házkutatások nyomán hét személyt őrizetbe vettek, további 13-at hatósági felügyelet alá helyeztek – közölte csütörtökön rendőrség.
Ráduly János néprajzkutatótól, írótól, költőtől, műfordítótól, rovásírás-kutatótól, népmesegyűjtőtől búcsúzik közösségi oldalán Kibéd község önkormányzata.
Sétálni indult Sepsiszentgyörgy főterére, de nem tért vissza az elhelyezési központba az a két lány, akit most a rendőrséggel kerestetnek.
Felújítása után ismét látogatható a gernyeszegi Teleki-kastély, amelyet az elmúlt három évben restauráltak uniós forrásból. A csütörtöki bejáráson Teleki Kálmán gróf mutatta be az épületet, ahol a felújítás során az eredeti értékek megőrzésére törekedtek.
Marosvásárhelyen javában zajlik a városháza által megszervezett ingyenes ivartalanítás. Két rendelőben várják a kutyákat, cicákat.
Az alkotmánybíróság csütörtökön szeptember 23-ára halasztotta Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök július elején benyújtott beadványának tárgyalását.
Száz éve született meg báró Kemény János kezdeményezésére a legendás helikoni íróközösség, az első találkozót 1926 júliusában tartották a Kemény-kastélyban. A jubileum alkalmából háromnapos rendezvénysorozatot szerveznek.
2 hozzászólás