
Számos tanintézetet kinevezett igazgatók vezetnek, mert ha nem vállalná senki, még a béreket sem tudnák kiadni
Fotó: Pál Árpád
Nem vonzók az iskolaigazgatói és aligazgatói állások az oktatási rendszerben, ami meg is látszik az állások betöltésére megszervezett két versenyvizsga eredményén. A második vizsga után még mindig közel száz állás maradt betöltetlenül Hargita megyében, az érintett tanintézeteket kinevezett igazgatók, aligazgatók vezetik, ugyanis ha ők nem vállalnák a feladatot, megbénulna ezeknek az iskoláknak a működése.
Az egyik fő oka annak, hogy nem vonzó a pedagógusok számára a tanintézetvezetői állás, hogy az igazgatók nincsenek megfizetve, alkalomadtán még rosszabbul keresnek, mint egy-egy pedagógus.
„Belülről nézve kevés a motiváció, például anyagi szempontból.
Az iskolákban legtöbb esetben nem az igazgató a legjobban megfizetett személy. Sokan azt mondják, hogy inkább maradnak a katedránál, és elvégzik a pedagógusi feladatokat, minthogy egy csomó pluszfeladatot a nyakukba vegyenek. Egy igazgató mindenért felel, de ez anyagi szempontból nem nagyon látszódik meg” – világított rá az iskolaigazgatói és aligazgatói állások népszerűtlenségének az egyik fő okára Demeter Levente Hargita megyei főtanfelügyelő.
A megyében az utóbbi időszakban két versenyvizsgát is szerveztek a tanintézetvezetői állások betöltésére, az első múlt év novemberében zajlott, a második pedig a napokban ért véget. Az utóbbin 110 állást hirdetett meg a tanfelügyelőség, de csak 41-re került jelentkező, 22-en tettek sikeres vizsgát, tehát 88 igazgatói és aligazgatói állást nem sikerült betölteni versenyvizsga által.
Az érintett tanintézeteket ideiglenes kinevezéssel vezetik az igazgatók, aligazgatók. Ezek a kinevezések a tanév végén lejárnak, és várhatóan újabb kinevezésekre lesz majd szükség, ugyanis valószínűleg nem szervez újabb versenyvizsgákat a következő tanévkezdés előtt az oktatási minisztérium.
A kinevezett igazgatók személye sem változik általában, hiszen nincs tolongás ezekért a tisztségekért. Általában ugyanaz az igazgató kapja a megbízást, mert ha nem ő lenne, akkor lehet, hogy nem kerülne senki a helyére.
Muszáj kerüljön valaki, különben fizetésképtelenné válik a tanintézet. Ha nem kerül senki, akkor nemhogy a fizetéseket nem lehet kiadni, hanem semmilyen kifizetést nem lehet végrehajtani” – magyarázta Demeter Levente, megjegyezve, örvendetesebb volna, ha konkurenciális helyzet alakulna ki ezekért az állásokért, hiszen az a fejlődést segítené.
Ahhoz, hogy vonzóbbak legyenek az igazgatói és aligazgatói állások, a bérek megemelésére lenne szükség, azonban ez önmagában nem lenne elég a főtanfelügyelő szerint.
Ez időnként konfliktushelyzeteket generál, és ezt bírni, menedzselni kell. A tanügyi rendszerben úgy van kitalálva – és szerintem így rendben is van –, hogy a pedagógusok közül kell kikerüljön az, aki vállalja ezeket a menedzseri feladatokat. Olyanok, akik ebben lehetőséget látnak, és nagyon fontos, hogy akarniuk is kell”. Ehhez viszont szükség lenne az igazgatói, aligazgatói bérek emelésére.
„Ezt a szakszervezetek kérték is, gondolom idővel megoldás születik erre. Volt a szakszervezeteknek egy olyan elképzelése, hogy a legjobban kereső tanárnál tíz százalékkal többet keressen az aligazgató és tizenöt százalékkal az igazgató” – reagált a bérezéssel kapcsolatos felvetésünkre Demeter Levente.
Harminchét vezetői tisztséget nem töltöttek be versenyvizsgával a háromszéki tanintézetekben
Két versenyvizsga után 37 tanintézet-igazgatói állás maradt betöltetlenül Kovászna megyében, ezekre a tisztségekre ideiglenesen neveznek ki igazgatókat. A második vizsgaszakasz március 16–25. között zajlott, ennek során újabb 14 jelölt vizsgázott sikeresen, közülük hárman aligazgatói tisztségre. Kiss Imre főtanfelügyelő úgy nyilatkozott, 37 tisztség maradt betöltetlenül, mert a jelöltek nem jelentek meg a vizsgán, vagy nem értek el megfelelő pontszámot. A háromszéki tanintézetekben összesen 112 igazgatói és aligazgatói tisztség van, ezekből harminchetet a tanév végéig szóló kinevezéssel töltenek be, a többit versenyvizsgával a következő négy évre nyerték el a tanintézetek vezetői – összegezte Kiss Imre.
Elutasította csütörtökön a Szeben megyei törvényszék a brassói regionális pénzügyi igazgatóság abbéli kérését, hogy zárolják Klaus Iohannis vagyonának egy részét.
Kimozdulni látszik a holtpontról a Lot 3-ként ismert, közel 50 kilométernyi útszakaszt magába foglaló útrendszer felújításának ügye Hargita megyében – számolt be erről Facebook-oldalán Bíró Barna Botond.
Alig több, mint egy hónap múlva alkalmazásba lép a gépjárműadózást szabályozó új törvény. Mi változik? Milyen tényezők alapján számítják ki az új gépjárműadót, kinek kedvez az új rendszer és milyen kategóriák esetében szűnik meg az adómentesség?
Európa újra mozizni megy! címmel, tizedik alkalommal rendezik meg az egyik legnagyobb összeurópai filmünnepet. A november 23-ára kitűzött 10. Európai Art Mozi Napon a sepsiszentgyörgyi Művész mozi is teret ad az idei filmtermésnek.
Állásfoglalást juttattak el a Székelyhonhoz az erdővidéki pedagógusok, akiket egy általunk is közölt szülői panasz háborított fel. ,,Elszomorító, hogy odáig jutottunk, hogy a szülők nem szövetségest látnak a pedagógusban, hanem ellenséget” – írják.
Jobb a Tega köztisztasági vállalat által ajánlott módon megszabadulni a kukákba nem férő hulladéktól, még ha fizetni is kell érte, mert a bírság sokkal borsosabb – hívja fel a figyelmet a háromszéki hulladékgazdálkodási cég.
Nem néz derűs jövő elé Hargita Megye Tanácsa, főleg ami a jövő évi beruházásokat illeti. Az európai uniós finanszírozású projektek mellé ugyanis legalább 80 millió lej önrészt kellene előteremteni. Egyelőre még kérdéses, hogy honnan.
Két személy sérülésével járó baleset történt Marosvásárhelyen, a segesvári úton. A balesetet követően a közlekedés félsávon, váltakozva haladt az érintett útszakaszon.
2 hozzászólás