
Számos tanintézetet kinevezett igazgatók vezetnek, mert ha nem vállalná senki, még a béreket sem tudnák kiadni
Fotó: Pál Árpád
Nem vonzók az iskolaigazgatói és aligazgatói állások az oktatási rendszerben, ami meg is látszik az állások betöltésére megszervezett két versenyvizsga eredményén. A második vizsga után még mindig közel száz állás maradt betöltetlenül Hargita megyében, az érintett tanintézeteket kinevezett igazgatók, aligazgatók vezetik, ugyanis ha ők nem vállalnák a feladatot, megbénulna ezeknek az iskoláknak a működése.
Az egyik fő oka annak, hogy nem vonzó a pedagógusok számára a tanintézetvezetői állás, hogy az igazgatók nincsenek megfizetve, alkalomadtán még rosszabbul keresnek, mint egy-egy pedagógus.
„Belülről nézve kevés a motiváció, például anyagi szempontból.
Az iskolákban legtöbb esetben nem az igazgató a legjobban megfizetett személy. Sokan azt mondják, hogy inkább maradnak a katedránál, és elvégzik a pedagógusi feladatokat, minthogy egy csomó pluszfeladatot a nyakukba vegyenek. Egy igazgató mindenért felel, de ez anyagi szempontból nem nagyon látszódik meg” – világított rá az iskolaigazgatói és aligazgatói állások népszerűtlenségének az egyik fő okára Demeter Levente Hargita megyei főtanfelügyelő.
A megyében az utóbbi időszakban két versenyvizsgát is szerveztek a tanintézetvezetői állások betöltésére, az első múlt év novemberében zajlott, a második pedig a napokban ért véget. Az utóbbin 110 állást hirdetett meg a tanfelügyelőség, de csak 41-re került jelentkező, 22-en tettek sikeres vizsgát, tehát 88 igazgatói és aligazgatói állást nem sikerült betölteni versenyvizsga által.
Az érintett tanintézeteket ideiglenes kinevezéssel vezetik az igazgatók, aligazgatók. Ezek a kinevezések a tanév végén lejárnak, és várhatóan újabb kinevezésekre lesz majd szükség, ugyanis valószínűleg nem szervez újabb versenyvizsgákat a következő tanévkezdés előtt az oktatási minisztérium.
A kinevezett igazgatók személye sem változik általában, hiszen nincs tolongás ezekért a tisztségekért. Általában ugyanaz az igazgató kapja a megbízást, mert ha nem ő lenne, akkor lehet, hogy nem kerülne senki a helyére.
Muszáj kerüljön valaki, különben fizetésképtelenné válik a tanintézet. Ha nem kerül senki, akkor nemhogy a fizetéseket nem lehet kiadni, hanem semmilyen kifizetést nem lehet végrehajtani” – magyarázta Demeter Levente, megjegyezve, örvendetesebb volna, ha konkurenciális helyzet alakulna ki ezekért az állásokért, hiszen az a fejlődést segítené.
Ahhoz, hogy vonzóbbak legyenek az igazgatói és aligazgatói állások, a bérek megemelésére lenne szükség, azonban ez önmagában nem lenne elég a főtanfelügyelő szerint.
Ez időnként konfliktushelyzeteket generál, és ezt bírni, menedzselni kell. A tanügyi rendszerben úgy van kitalálva – és szerintem így rendben is van –, hogy a pedagógusok közül kell kikerüljön az, aki vállalja ezeket a menedzseri feladatokat. Olyanok, akik ebben lehetőséget látnak, és nagyon fontos, hogy akarniuk is kell”. Ehhez viszont szükség lenne az igazgatói, aligazgatói bérek emelésére.
„Ezt a szakszervezetek kérték is, gondolom idővel megoldás születik erre. Volt a szakszervezeteknek egy olyan elképzelése, hogy a legjobban kereső tanárnál tíz százalékkal többet keressen az aligazgató és tizenöt százalékkal az igazgató” – reagált a bérezéssel kapcsolatos felvetésünkre Demeter Levente.
Harminchét vezetői tisztséget nem töltöttek be versenyvizsgával a háromszéki tanintézetekben
Két versenyvizsga után 37 tanintézet-igazgatói állás maradt betöltetlenül Kovászna megyében, ezekre a tisztségekre ideiglenesen neveznek ki igazgatókat. A második vizsgaszakasz március 16–25. között zajlott, ennek során újabb 14 jelölt vizsgázott sikeresen, közülük hárman aligazgatói tisztségre. Kiss Imre főtanfelügyelő úgy nyilatkozott, 37 tisztség maradt betöltetlenül, mert a jelöltek nem jelentek meg a vizsgán, vagy nem értek el megfelelő pontszámot. A háromszéki tanintézetekben összesen 112 igazgatói és aligazgatói tisztség van, ezekből harminchetet a tanév végéig szóló kinevezéssel töltenek be, a többit versenyvizsgával a következő négy évre nyerték el a tanintézetek vezetői – összegezte Kiss Imre.
Hat személy kapott elismerést értékteremtő és példamutató közösségépítő munkájáért kedden este Székelyudvarhelyen a Legprímább Polgárok díjátadóján. A felszólalók szerint a város ereje a hasonló kiváló emberekben rejlik.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul a Láros-Ozsdola Közbirtokosság a Kovászna Megyei Törvényszék ítélete miatt, amely 2500 hektár erdőbirtoktól fosztotta meg. A közbirtokosság szerint a tulajdonelvonás a diktatúra idején történt meg.
Ferenc pápa olyan időben vezette az egyházat, amely korszakváltást képviselt, és ő tudatában is volt a változásnak – írta XIV. Leó pápa elődje halála első évfordulójára küldött üzenetében.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) keddi egyeztetésén megállapodás született arról, hogy ha a PSD miniszterei kilépnek a kormányból, a hivatalban maradó tárcavezetők ideiglenesen átveszik a helyüket.
Május 9-én 10 órára hívta össze az új Országgyűlés alakuló ülését Sulyok Tamás köztársasági elnök.
Havazásba váltott át az esőzés kedd délután Hargita megye magasabban fekvő régióiban, így többek között a Hargitán és Szentegyháza környékén is. A térségünkbe érkező lehűlés következtében hóréteg is kialakult.
Őrizetbe vették Szék község polgármesterét, S. J.-t sikkasztás és hivatali visszaélés gyanújával – jelentette be kedden a Kolozs megyei rendőrség.
Romániába hozták kedden a hollandiai Drents múzeumból tavaly elrabolt, majd megtalált coțofenești-i aranysisakot és dák arany karpereceket.
Tizenhét személy ellen indított büntetőeljárást csempészet gyanújával a bukaresti katonai ügyészség egy Nagy-Britanniából beszerzett helikopter ügyében.
Előrehaladott szakaszba léptek a tárgyalások a Romgaz és az Azomureș között, miután a Romgaz már konkrét ajánlatot tett a műtrágyagyár részvényeseinek – jelentette ki Cristian-Silviu Bușoi, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára.
2 hozzászólás