Számos tanintézetet kinevezett igazgatók vezetnek, mert ha nem vállalná senki, még a béreket sem tudnák kiadni
Fotó: Pál Árpád
Nem vonzók az iskolaigazgatói és aligazgatói állások az oktatási rendszerben, ami meg is látszik az állások betöltésére megszervezett két versenyvizsga eredményén. A második vizsga után még mindig közel száz állás maradt betöltetlenül Hargita megyében, az érintett tanintézeteket kinevezett igazgatók, aligazgatók vezetik, ugyanis ha ők nem vállalnák a feladatot, megbénulna ezeknek az iskoláknak a működése.
Az egyik fő oka annak, hogy nem vonzó a pedagógusok számára a tanintézetvezetői állás, hogy az igazgatók nincsenek megfizetve, alkalomadtán még rosszabbul keresnek, mint egy-egy pedagógus.
„Belülről nézve kevés a motiváció, például anyagi szempontból.
Az iskolákban legtöbb esetben nem az igazgató a legjobban megfizetett személy. Sokan azt mondják, hogy inkább maradnak a katedránál, és elvégzik a pedagógusi feladatokat, minthogy egy csomó pluszfeladatot a nyakukba vegyenek. Egy igazgató mindenért felel, de ez anyagi szempontból nem nagyon látszódik meg” – világított rá az iskolaigazgatói és aligazgatói állások népszerűtlenségének az egyik fő okára Demeter Levente Hargita megyei főtanfelügyelő.
A megyében az utóbbi időszakban két versenyvizsgát is szerveztek a tanintézetvezetői állások betöltésére, az első múlt év novemberében zajlott, a második pedig a napokban ért véget. Az utóbbin 110 állást hirdetett meg a tanfelügyelőség, de csak 41-re került jelentkező, 22-en tettek sikeres vizsgát, tehát 88 igazgatói és aligazgatói állást nem sikerült betölteni versenyvizsga által.
Az érintett tanintézeteket ideiglenes kinevezéssel vezetik az igazgatók, aligazgatók. Ezek a kinevezések a tanév végén lejárnak, és várhatóan újabb kinevezésekre lesz majd szükség, ugyanis valószínűleg nem szervez újabb versenyvizsgákat a következő tanévkezdés előtt az oktatási minisztérium.
A kinevezett igazgatók személye sem változik általában, hiszen nincs tolongás ezekért a tisztségekért. Általában ugyanaz az igazgató kapja a megbízást, mert ha nem ő lenne, akkor lehet, hogy nem kerülne senki a helyére.
Muszáj kerüljön valaki, különben fizetésképtelenné válik a tanintézet. Ha nem kerül senki, akkor nemhogy a fizetéseket nem lehet kiadni, hanem semmilyen kifizetést nem lehet végrehajtani” – magyarázta Demeter Levente, megjegyezve, örvendetesebb volna, ha konkurenciális helyzet alakulna ki ezekért az állásokért, hiszen az a fejlődést segítené.
Ahhoz, hogy vonzóbbak legyenek az igazgatói és aligazgatói állások, a bérek megemelésére lenne szükség, azonban ez önmagában nem lenne elég a főtanfelügyelő szerint.
Ez időnként konfliktushelyzeteket generál, és ezt bírni, menedzselni kell. A tanügyi rendszerben úgy van kitalálva – és szerintem így rendben is van –, hogy a pedagógusok közül kell kikerüljön az, aki vállalja ezeket a menedzseri feladatokat. Olyanok, akik ebben lehetőséget látnak, és nagyon fontos, hogy akarniuk is kell”. Ehhez viszont szükség lenne az igazgatói, aligazgatói bérek emelésére.
„Ezt a szakszervezetek kérték is, gondolom idővel megoldás születik erre. Volt a szakszervezeteknek egy olyan elképzelése, hogy a legjobban kereső tanárnál tíz százalékkal többet keressen az aligazgató és tizenöt százalékkal az igazgató” – reagált a bérezéssel kapcsolatos felvetésünkre Demeter Levente.
Harminchét vezetői tisztséget nem töltöttek be versenyvizsgával a háromszéki tanintézetekben
Két versenyvizsga után 37 tanintézet-igazgatói állás maradt betöltetlenül Kovászna megyében, ezekre a tisztségekre ideiglenesen neveznek ki igazgatókat. A második vizsgaszakasz március 16–25. között zajlott, ennek során újabb 14 jelölt vizsgázott sikeresen, közülük hárman aligazgatói tisztségre. Kiss Imre főtanfelügyelő úgy nyilatkozott, 37 tisztség maradt betöltetlenül, mert a jelöltek nem jelentek meg a vizsgán, vagy nem értek el megfelelő pontszámot. A háromszéki tanintézetekben összesen 112 igazgatói és aligazgatói tisztség van, ezekből harminchetet a tanév végéig szóló kinevezéssel töltenek be, a többit versenyvizsgával a következő négy évre nyerték el a tanintézetek vezetői – összegezte Kiss Imre.
Létfontosságúnak tartják a romániai magyar történelmi egyházak, hogy híveik „hiánytalanul” részt vegyenek az elnökválasztás második fordulóján, és arra a jelöltre szavazzanak, aki alkalmas a szélsőséges politikai erők ellensúlyozására.
Érvényesítette pénteken az alkotmánybíróság az elnökválasztás május 4-i első fordulójának eredményeit. Közleménye szerint döntését egyhangúlag hozta meg a testület.
Romániai középiskolásoknak és egyetemistáknak kínál lehetőséget az ING Hubs Romania és a Bukaresti Közösségi Alapítvány ösztöndíjprogramja, hogy pénzügyi támogatással vehessenek részt nemzetközi vagy országos versenyeken, illetve szakmai táborokban.
Ismét megszervezik a civil szervezetek vásárát Marosvásárhelyen május 10-én a város központjában. A 22. alkalommal megrendezendő esemény az évtizedek alatt fontos találkozóhellyé nőtte ki magát, ahol Maros megye civil szervezetei mutatkoznak be.
Jelentős lehűlés várható csütörtökig Románia nagy részében az Országos Meteorológiai Szolgálat pénteki előrejelzése szerint.
Április végén, május elején nagy májusi cserebogár-rajzásnak lehettünk szemtanúi. Jó tudni azonban, hogy nem ártalmatlan rovarokról beszélünk: nagy károkat okoznak a mező- és erdőgazdaságokban egyaránt.
Románia a nemzeti kisebbségekkel szembeni bánásmód „jó gyakorlatának modellje” – jelentette ki az elnökválasztás második fordulóba jutott két jelölt csütörtök esti tévévitáján Nicușor Dan.
Egyre gyakoribbak a forgalmi dugók Székelyudvarhelyen, amelyek az elmúlt napokban tovább fokozódtak. A kora reggeli és délutáni órákban rendre csúcsosodó forgalmi nehézségeket több, párhuzamosan zajló infrastrukturális fejlesztés okozza.
A Gyulafehérvári Caritas katolikus segélyszervezet számára május az ápolók hónapja, amikor kiemelt figyelem irányul azokra, akik nap mint nap mások testi-lelki jólétéért dolgoznak. Ennek keretében rendezték meg az Ápolók konferenciáját.
2 hozzászólás