
Illusztráció
Munkaerőhiányra panaszkodnak a háromszéki gazdák, akik nem találnak napszámost a burgonyaszedésre – hívta fel a figyelmet Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője.
2017. szeptember 06., 21:172017. szeptember 06., 21:17
2017. szeptember 06., 21:182017. szeptember 06., 21:18
Rámutatott, kevesen vállalják a krumpliszedést, mert sokan teljesen alaptalanul
– magyarázta Könczei. A termelőknek az is gondot jelent, hogy megnövekedtek az idénymunkások elvárásai, a napi bér mellé ételt, cigarettát, kávét, sőt alkoholos italt is kérnek, ez pedig növeli a munkaadó kiadásait.
Ördög Lajos, a Kovászna Megyei Munkaügyi Felügyelőség vezetője leszögezte, aggodalomra nincs ok, hiszen
Ugyanakkor az is szabályozott, hogy napszámosokat csak jogi személyek foglalkoztathatnak, a magánszemélyként termelő gazdáknak erre nincs lehetőségük.
Támpa Ödön, a Kovászna Megyei Szociális és Kifizetési Ügynökség igazgatója is megerősítette: a napszámosmunkából befolyó bevételt nem tekintik olyan jövedelemnek, ami miatt levonnák a szociális segélyt vagy a családi pótlékot. Más a helyzet a munkanélküli segéllyel, erre egyéb szabályozás vonatkozik, tehát akik ezt kapják, csak bizonyos körülmények között vállalhatnak idénymunkát.
Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség vezetője úgy értelmezi a törvényt, hogy
A munkanélküliek által szerzett jövedelmeket egyébként nem tudják valós időben ellenőrizni, de a pénzügyi hatóság évente, névre szólóan közli a munkaerő-elhelyező ügynökséggel, hogy milyen jövedelmeket jelentettek, és ha kiderül, hogy a munkanélküliségi támogatás időszakában havi 500 lejnél nagyobb volt a bevételük, visszaigénylik a kifizetett támogatást.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!