
Fotó: Gergely Imre
Neves történészek osztották meg kutatásaik eredményeit a Gyergyószentmiklóson kedden megrendezett történészkonferencián. A dualizmus kora, a nagy háború és az azt követő évek személyiségeiről és eseményeiről adtak új ismereteket a hallgatóknak.
2024. november 05., 21:472024. november 05., 21:47
A gyergyói történészkonferenciák közül az elsőket már akkor megszervezte Garda Dezső, amikor a magyar történelemről beszélni nem kis bátorságot és kemény kiállást jelentett az akkori rendszerben. Miután ezeket betiltották,
Az utóbbi években – és most is – a Városi Könyvtár termében osztották meg tudományos kutatásaik eredményeit neves magyarországi és erdélyi történészek.
Az Erdélyi Múzeum Egyesület gyergyói fiókegyesülete és a Gyergyói Népfőiskola által a Magyar Tudomány napja tiszteletére szervezett konferencia vendégei voltak Szakály Sándor a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója, Nagy Róbert, a BBTE Magyar Történeti Intézet igazgatója, S. Király Béla politológus, Boér Hunor, művelődéstörténész, Nagy József hadtörténész, Tóth Szilárd a BBTE tanszékvezetője, Perczel Olivér a Budapesti Fővárosi Levéltár főlevéltárosa, Komán János, tanár és természetesen a konferenciák mindenkori fő szervezője, Garda Dezső történész.
A hallgatók új ismeretekkel gazdagodtak például Tisza István miniszterelnök életútjáról, hallhattak Erősdi Sándor Maros-Torda vármegyei főispán és Vázsonyi Vilmos századfordulós politikus tevékenységéről, terítékre került Orel Dezső, Gyergyószentmiklós 20. századi első polgármestere pályafutása is.
Az eseményen beszédet mondott Soós Zoltán, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja, kiemelve, hogy amikor gróf Széchenyi István birtokainak egyéves jövedelmének felajánlásával létrejöhetett a Tudós Társaság, a Magyar Tudományos Akadémia elődje, Magyarország sok tekintetben lemaradásban volt a nyugati országokhoz képest. Azonban
Nem véletlen, hogy magyar javaslatra ünnepli a világ a tudomány világnapját.
Fotó: Gergely Imre
„A történelmi tisztánlátás kulcstényezője a helyes nemzeti öntudatnak, segíti a közösségünket abban, hogy belőle kiindulva a jövőben helyes döntéseket tudjunk, tudjanak hozni.
– hangzott el Soós Zoltán konzul beszédében.
Nagy Zoltán polgármester pedig azt emelte ki, hogy sokan hajlamosak – tévesen – azt hinni, hogy a fontossági sorrendben ez a fajta munka valahol hátul van. A vállalkozás építése, vagy akár a településfejlesztés sokszor megelőzi a szellemi, tudományos munkát. Tudományos munka nélkül azonban mindez nem végezhető el érdemi eredménnyel – húzta alá.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!