
Fotó: Gergely Imre
Neves történészek osztották meg kutatásaik eredményeit a Gyergyószentmiklóson kedden megrendezett történészkonferencián. A dualizmus kora, a nagy háború és az azt követő évek személyiségeiről és eseményeiről adtak új ismereteket a hallgatóknak.
2024. november 05., 21:472024. november 05., 21:47
A gyergyói történészkonferenciák közül az elsőket már akkor megszervezte Garda Dezső, amikor a magyar történelemről beszélni nem kis bátorságot és kemény kiállást jelentett az akkori rendszerben. Miután ezeket betiltották,
Az utóbbi években – és most is – a Városi Könyvtár termében osztották meg tudományos kutatásaik eredményeit neves magyarországi és erdélyi történészek.
Az Erdélyi Múzeum Egyesület gyergyói fiókegyesülete és a Gyergyói Népfőiskola által a Magyar Tudomány napja tiszteletére szervezett konferencia vendégei voltak Szakály Sándor a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója, Nagy Róbert, a BBTE Magyar Történeti Intézet igazgatója, S. Király Béla politológus, Boér Hunor, művelődéstörténész, Nagy József hadtörténész, Tóth Szilárd a BBTE tanszékvezetője, Perczel Olivér a Budapesti Fővárosi Levéltár főlevéltárosa, Komán János, tanár és természetesen a konferenciák mindenkori fő szervezője, Garda Dezső történész.
A hallgatók új ismeretekkel gazdagodtak például Tisza István miniszterelnök életútjáról, hallhattak Erősdi Sándor Maros-Torda vármegyei főispán és Vázsonyi Vilmos századfordulós politikus tevékenységéről, terítékre került Orel Dezső, Gyergyószentmiklós 20. századi első polgármestere pályafutása is.
Az eseményen beszédet mondott Soós Zoltán, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja, kiemelve, hogy amikor gróf Széchenyi István birtokainak egyéves jövedelmének felajánlásával létrejöhetett a Tudós Társaság, a Magyar Tudományos Akadémia elődje, Magyarország sok tekintetben lemaradásban volt a nyugati országokhoz képest. Azonban
Nem véletlen, hogy magyar javaslatra ünnepli a világ a tudomány világnapját.
Fotó: Gergely Imre
„A történelmi tisztánlátás kulcstényezője a helyes nemzeti öntudatnak, segíti a közösségünket abban, hogy belőle kiindulva a jövőben helyes döntéseket tudjunk, tudjanak hozni.
– hangzott el Soós Zoltán konzul beszédében.
Nagy Zoltán polgármester pedig azt emelte ki, hogy sokan hajlamosak – tévesen – azt hinni, hogy a fontossági sorrendben ez a fajta munka valahol hátul van. A vállalkozás építése, vagy akár a településfejlesztés sokszor megelőzi a szellemi, tudományos munkát. Tudományos munka nélkül azonban mindez nem végezhető el érdemi eredménnyel – húzta alá.
Támogatásban részesül több Hargita, Maros és Kovászna megyei színház, néptáncegyüttes és kulturális intézmény a kormány döntése nyomán, amely az önkormányzati fenntartású előadó-művészeti intézmények működését segíti.
Erősödött pénteken a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,37 banival (0,07 százalékkal) 5,2353 lejre csökkent a csütörtöki 5,2390 lejről.
Tavaly a legalább tíz embert foglalkoztató európai uniós vállalkozások közel kétharmada (63,6 százaléka) használt valamilyen közösségi oldalt; Románia a sereghajtók közé tartozik e tekintetben.
Több mint háromszáz éves tölgy terebélyesedik a székelyudvarhelyi szovjet síremlék közelében, amely a város legidősebb élő fájának számít. Szakemberek vizsgálatokat végeznek, majd tervet dolgoznak ki a fa életének meghosszabbítására.
Megnyílt pénteken a forgalom előtt a Transzfogarasi út Piscul Negru és Bilea-vizesés közötti szakasza – jelentette be a brassói regionális útigazgatóság szóvivője, Elekes Róbert. A magashegyi úton 7 és 21 óra között lehet közlekedni.
A bukaresti ügyészség pénteken 60 napra hatósági felügyelet alá helyezte Makaveli néven ismert Alexandru Zidarut.
Az idei első negyedévben 11 876 lakást adtak használatba Romániában, 914-gyel kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
A Román Vasúti Személyszállító Vállalat (CFR Călători) péntektől szeptember elejéig közvetlen összeköttetést biztosít a tengerpart és az ország főbb régiói között.
Márciushoz képest áprilisban 95 lejjel (1,6 százalékkal) 5843 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!