
Csütörtöktől egy hun harcos átmeneti lakóhelye lesz a Haáz Rezső Múzeum
Fotó: Erdély Bálint Előd
Vándornépek a Felső-Maros mentén címmel nyílik csütörtökön egy igen izgalmas és tartalmas kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban. A látogatók a gót, gepida, hun közösségekre jellemző leletanyagot láthatnak, sőt, egy hun harcos rekonstruált arcát is megnézhetik.
2021. október 12., 21:202021. október 12., 21:20
A tárlat anyaga a Maros Megyei Múzeum munkatársai által végzett 2015-ös feltáráskor előkerült leletanyagokból tevődik össze, tudtuk meg Gál Szilárd Sándortól, a Maros Megyei Múzeum történelmi osztályának vezetőjétől, a kiállítás kurátorától.
– magyarázta Gál. Látható lesz a Nagyernye közelében talált gepida kori temetkezés igen gazdag leletanyaga, valamint egy hun kori magányos harcos sírjában talált maradványok is, amelyre a feltárások során Marosszentgyörgy határában bukkantak.
A Szegedi Tudományegyetemmel közösen végzett archeogenetikai vizsgálatok bizonyították, hogy ez a harcos belső-ázsiai, tehát hun felmenőkkel rendelkezett, koponyája jellegzetesen torzított, mellette részleges lócsontvázat is találtak – mondta Gál Szilárd Sándor.
Hozzátette: igazi érdekesség, hogy látható lesz a hun kori harcos rekonstruált arca is, amelyet Kustár Ágnes antropológus, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa készített a koponyalelet alapján. A tárlatnak továbbá művészeti vonatkozása is lesz, kiállítanak ugyanis egy drótból készült, a népvándorlás korára jellemző elemeket bemutató harcos lovasszobrot is. A kiállítás csütörtökön 18 órakor nyílik, és a tervek szerint 2022. január 15-ig lesz látható – közölte lapunkkal Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!