
Fotó: Bodor Tünde
Az aradi vértanúk véráldozata nem volt hiábavaló, mert a fegyverletételt követő, „nem engedünk” a 48-ból” érzése tovább hatott – hangzott el vasárnap Sepsiszentgyörgyön, ahol ezúttal is megemlékeztek az aradi tizenháromról.
2024. október 06., 17:462024. október 06., 17:46
A magyar szabadságharc leverése után, 1849. október 6-án 13 honvédtábornok adta életét meggyőződéséért, esküjét tiszteletben tartva, a hazáért: Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Láhner György, gróf Leinigen-Westerburg Károly, Nagy Sándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác, Lázár Vilmos, Vécsey Károly. Ugyanezen a napon Pesten kivégezték az első felelős magyar kormány miniszterelnökét, gróf Batthyány Lajost.
„Az aradi vértanúk példája a nemzeti identitás, az erkölcsi felelősségvállalás és a szabadságba vetett hit erejéről szól, amely ma is éppoly fontos üzenetet hordoz, mint 1848-ban” – mutatott rá beszédében Jakab István Barna, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke. Az a magyarság elleni kultúrharc, amely október 6-a után felváltotta a magyarság elleni fegyveres harcot, változó eszközökkel és módszerekkel azóta is tart – folytatta.
Az intézmények képviselői is koszorúztak
Fotó: Bodor Tünde
Percze László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja arra a jelenségre hívta fel a figyelmet, hogy
Az aradiak közül csak négyen voltak magyar származásúak, és csak egyikük, Török Ignác született az akkori Magyarország területén, de az eszme, az ügy mellett – időnkénti elbizonytalanodásaik ellenére is – a végsőkig, egységesen kitartottak.
Véráldozatuk nem volt hiábavaló, mert a fegyverletételt követő, „nem engedünk” a 48-ból” érzése tovább hatott, jelképes értelemben mártírhaláluk vitte tovább az országot az 1967-es kiegyezésig. A látszólagos kudarcnál fontosabb, hogy mindig tehetünk valamit a hazáért és annak-előbb utóbb beérik a gyümölcse – aktualizálta a vértanúság mának szóló üzenetét a konzul.
Az aradi tizenhármakról való megemlékezésen az emlékpark kopjafáinak felállításától, 2011-től kezdődően mindig a Székely Mikó Kollégium diákjai vállalták, hogy ünnepi műsorral működnek közre, ez idén is így történt.
Balázs Antal nyugdíjas tanító faragta az aradi vértanúk kopjafáit. Mindegyikben egy dióhéjnyi aradi föld is el van rejtve.
Fotó: Bodor Tünde
Az emelkedett momentum után Balázs Antal nyugdíjas tanító, a kopjafák faragója lépett a mikrofonhoz, aki dióhéjba zárva mindegyik alkotásában elrejtett egy kis aradi földet. Úgy érezte, talán aggódhatna is az emlékpark sorsáért, de
– reménykedett.
Az emlékpark létesítésétől máig mindig a mikós diákok működtek közre a megemlékezésen
Fotó: Bodor Tünde
Bucsi Zsolt református lelkész azt a figyelemreméltó tényt emelte ki, milyen lelkierővel néztek szembe a halállal a kivégzésükre váró vértanúk: könyvet olvastak, imádkoztak, tiszta lelkiismerettel aludni is tudtak, fuvolán zenéltek – erről a diákok beszéltek korábban. Ezt a lelkierőt csakis Isten adhatta a honvédeknek, meg a családra való gondolás – nyomatékosította a lelkipásztor, majd megáldotta a gyülekezetet, azután a jelenlevők együtt mondták el az Úr imáját.
Bartha Mihály, a 100. évét betöltött úzvölgyi veteránnak fontos volt lerónia tiszteletét az aradi vértanúk előtt
Fotó: Bodor Tünde
Miután a diákok és az intézmények képviselői elhelyezték a koszorúkat a kopjafáknál, a nemzeti himnusszal zárult a könyvtár mögötti ünnepség. Ennek folytatásaként azonban az emlékezők az Erzsébet parkban levő 1848-as emlékműnél is tisztelegtek, ahol a férfidalárda lépett fel, majd az ünnepélyes percek után felhangzott a székely himnusz, és ezzel lezárult a szentgyörgyi tiszteletadás.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!