
Napról napra nő a vadkárok száma
Fotó: Barabás Ákos
Meghaladta a vadkárok száma a tavalyit Hargita megyében. A vadak, elsősorban a medvék főleg a termőföldeken garázdálkodnak, de szinte minden napra jut kárfelmérés az elpusztított háziállatok miatt is. Van olyan gazda, aki nem mer bemenni saját kukoricásába a medvék miatt.
2017. szeptember 18., 09:532017. szeptember 18., 09:53
Az év eleje óta 295 vadkárt vett nyilvántartásba a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség, ezek közül mintegy 200-at medvék okoztak. Ez nagyjából ötvennel több eset, mint tavaly.
– tájékoztatott az ügynökség igazgatója. Domokos László József elmondta, a termőföldeken, de gazdaságokban, legelőkön is történnek károk. Főként teheneket pusztítanak el a medvék, és szinte mindennaposak a hasonló esetek.
A nagyobb értékű veszteségek közül az igazgató egy tusnádi esetről számolt be, ott egy tizenkét hektáros területen tették tönkre a termést a medvék. Jellemzően
a gazdák egy része emiatt még a kárfelmérésen sem merészkedik be a kukoricatáblába – közölte Domokos. Hozzátette, azáltal, hogy elterjedt a parcellák takarmánykukoricával való beültetése,
Meg lehetne védeni ezeket, de ahhoz az érintetteknek villanypásztort kellene használniuk, a vadásztársulatoknak pedig járőrözniük kellene és medveriasztókat telepíteni. Egyelőre mindenki kínlódik ezzel a jelenséggel – fogalmazott az ügynökség vezetője.
Nemcsak a vadkárok jelentenek problémát a vidéken élők számára, hanem az is, hogy a medvék bejárnak a településekre, az emberek pedig félnek.
– írta az Udvarhelyi Híradónak sms-véleményben a falu egyik lakója. Oroszhegy község polgármestere szerint ez csak egy abból a több mint húsz bejelentésből, amelyek arról szólnak, hogy a község különböző részeiben, a településeken vagy azok közelében felbukkant a nagyvad. Bálint Elemér Imre elmondta, jó viszonyban vannak a községhez tartozó területeken illetékes vadásztársulatokkal, segítséget is kapnak tőlük, de
A vadőr szerint úgy számolták, hogy Oroszhegy környékén tízszer több medve él, mint amennyit a terület el tud tartani. Ha valaki nem talál ki valami megoldást, tragédiák történhetnek – aggódik a polgármester. Úgy véli,
és attól tartanak, hogy a házból se fognak tudni kimenni a nagyvad miatt. Megtörténhet az is, hogy jobb híján a lakosság próbálja szabálytalanul megoldani a gondot, például hajtásokat szerveznek, ezzel azonban csak a szomszédos településen élők baját gyűjtenék meg, és néhány napon belül úgyis visszatérnének a medvék – magyarázta Bálint.
A bejelentett esetek szerint Homoródszentmárton községben megháromszorozódott a medvék által okozott károk száma tavalyhoz képest. A nagyvad gyakori felbukkanása miatt a vadászok két-három naponta járnak riasztani a társulat által ügykezelt területekre – tudtuk meg Jakab Attilától, aki a község polgármestereként és a Nagy-Küküllő Vadásztársulat elnökeként két nézőpontból is ismeri a problémát.
Elmondta, annak, hogy jelentősen megnőtt a feljegyzett vadkárok száma, az is a magyarázata, hogy győzködik a község lakóit, jelentsék be a károkat. A társulat elnökeként az a tapasztalata, hogy akár mindennap mehetnének riasztani a környékbeli településekre, olyan gyakori a medvék felbukkanása. Viszont el sem tudnak jutni mindenhova, ahonnan el kellene kergetni a medvéket.
– summázta a helyzetet Jakab. A Nagy-Küküllő Vadásztársulat területein kétszáz medvét kellene kilőni a több mint háromszázas állományból – magyarázta a terület eltartóképessége alapján a szakember. Hozzáfűzte, a környezetvédelmi minisztérium által meghatározott adatok szerint csak huszonnyolc medve élhetne optimális körülmények között a mintegy 110 ezer hektáros vadászterületen.
A valóságban viszont több mint tízszer annyi a medve a vadásztársulat által ügykezelt területen.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
szóljon hozzá!