Nem okozott károkat a mezőgazdaságban a szokatlanul meleg ősz

A szántást idén ősszel jó körülmények közt végezhették el a gazdák

Fotó: Barabás Ákos

Bár a szokatlanul meleg ősz végi időjárás miatt nem ritka, hogy virágzik az ibolya, lóhere vagy margaréta, az év ezen időszakában viszonylag magasnak mondható átlaghőmérsékletnek egyelőre nem volt negatív hatása a mezőgazdaságra. Hargita megyében most a csapadékhiány jelenti a fő gondot a földeken.

Széchely István

2019. december 02., 09:082019. december 02., 09:08

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Novemberben még éjszaka is csak elvétve süllyedt fagypont környékére a hőmérséklet, napközben pedig nem volt ritka a 15–18 fokos csúcshőmérséklet sem, a szokatlanul enyhe időjárásnak azonban ezúttal inkább örülhettek a gazdák. Az őszi vetésű búza rég nem nézett ki olyan jól, mint most, ez pedig a meleg időjárásnak köszönhető – tudtuk meg Török Jenőtől.

A Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője elmondta, az udvarán a száraz falevelek gereblyézése közben észrevette, hogy virágzik az ibolya, a lóhere és a margaréta is, de szerencsére ezt a haszonnövények esetében nem tapasztalta. A ribizlibokrokban nagyon korán beindul a nedvkeringés, de még nem tapasztalható a jelenség azok esetében sem, így feltételezése szerint

legfeljebb elvétve, néhány gyümölcsfára lehetett negatív hatással a meleg, ősz végi időjárás.

Ha enyhe lesz a tél is, az már nagyobb problémákat okozhat, több lesz a kártevő jövő évben, mert nem lesz elég hideg ahhoz, hogy elpusztuljanak. Ettől azonban nem igazán tart, ugyanis – mint fogalmazott – „a farkas nem szokta megenni a telet”, legalábbis Csíkszéken és Gyergyószéken nem.

A csapadékhiány azonban gondot jelent a földeken.

Októberben – noha a sokévi átlagnál mintegy tíz literrel több esett – még nem volt gond a csapadék mennyiségével, a szántást is jó körülmények között tudták elvégezni a gazdák.

Novemberben azonban lecsökkent a csapadék mennyisége, Csíkszéken mérték a legtöbbet, négyzetméterenként 20 litert, de még ez is csak kétharmada a 31,2 literes sokévi megyei átlagnak.

Gyergyószéken csak 11 literes mennyiséget mértek, a legkevesebbet, négyzetméterenként mintegy 7 litert viszont Udvarhelyszéken – „ez nagyon kevés”, summázott Török Jenő. A föld felső rétegében, húsz centiméteres mélységig még elfogadhatónak mondható a talaj nedvességtartalma – az udvarhelyi térségben már ez sem megfelelő –, a mélyebb rétegek azonban szárazak, amihez az augusztusi, szeptemberi csapadékhiány is hozzájárult – mondta a szakember.

Ez egyelőre nagy problémát nem jelent, a baj inkább azzal van, hogy egyre gyakrabban tapasztalhatók az időjárási szélsőségek a csapadékmennyiségben is. „Nagyon kevés a sokévi átlagot megközelítő csapadékmennyiség. Ez egész évben megfigyelhető, és egyre jobban érezhető, ahogy az idő telik. Egyre szélsőségesebb az időjárás, és egyre egyenlőtlenebb a csapadék eloszlása” – ismertette negatív tapasztalataikat a mezőgazdasági igazgatóság vezetője.