A vonatkozó jogszabályok szerint az orvosok egyaránt dolgozhatnak a szakképesítésüknek megfelelő kórházi osztályokon, illetve a járóbeteg-rendelésben is. Ezt a hétórás napi munkaprogramjuk alatt tehetik meg, azaz például

Utóbbi után nem jár a kórházi alkalmazásban dolgozó szakorvosoknak többletjövedelem, így ha az illető szakorvos az ágyhoz kötött betegek ellátása mellett a járóbeteg-ellátásban is dolgozik, nem kap szükségszerűen nagyobb fizetést – mutatott rá érdeklődésünkre Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója.

Duda kifejtette, a pénztár a kórházak menedzsmentjével köt szerződéseket a járóbeteg-szakellátás finanszírozását illetően, ez pedig a következőképpen történik: az illető kórház tesz egy ajánlatot a pénztár felé annak függvényében, hogy az intézmény mekkora orvoslétszámmal rendelkezik bizonyos szakokon, illetve, hogy ezek az orvosok hány munkaórát tudnak vagy akarnak egy héten teljesíteni a járóbeteg-rendelésben.

Magyarán, ha egy kórházi szakon több szakorvos dolgozik, akkor a betegek optimális ellátása és a várólisták elkerülése érdekében az a cél, hogy ők teljesítsék a heti 35 órás normát a járóbeteg-rendelőben. Azokon az osztályokon, ahol kevés szakember tevékenykedik, természetesen ez nehezen kivitelezhető.

A járóbeteg-szakellátás finanszírozásában nincs leszerződött keret, amelybe bele kell férni. A biztosítási pénztár az elvégzett konzultációk és orvosi szolgáltatások értéke és mennyisége szerint fizet. Tehát ha minél nagyobb óraszámban dolgoznak az orvosok a járóbeteg-rendelésben, annál több pénzt fizet a biztosítási pénztár a kórháznak. Így

Ez azt jelenti, hogy minél több órát dolgoznak a szakorvosok a járóbeteg-szakellátásban, annál több páciens kezelésére jut támogatás, így csökkenek a járóbeteg-rendelőben a várólisták. Ezek időtartama akár egy hónap is lehet manapság bizonyos szakok esetében – mutatott rá Duda Tihamér.

A megyei egészségbiztosítási pénztár vezérigazgatója tájékoztatott, az általa vezetett intézmény és a biztosítottak érdeke az, hogy a kórházak minél nagyobb óraszámra szerződjenek a járóbeteg-rendelést illetően, így az egészségbiztosítással rendelkezőknek rövidebb idő alatt több ingyenes szolgáltatást tudnának elvégezni. Viszont az orvosoknak lehet egy olyan érdekük is, hogy inkább a szakuknak megfelelő kórházi osztályon dolgoznának a járóbeteg-ellátás helyett. Ezért

Tulajdonképpen így jönnek létre a hosszabb várólisták is, mivel kevesebb heti óraszámban, kevesebb páciens kezelése fér bele – magyarázta Duda.

– fejtette ki Duda. Ugyanakkor hozzátette, a jelenségnek van egy olyan vetülete is, hogy azokon a szakterületeken, ahol nem működik kórházi járóbeteg rendelő, a szakorvos nyithat magánrendelőt – a kórházi munkaidején kívül –, amely szintén szerződésben áll az egészségbiztosítási pénztárral. Így ott is kezelheti az oda forduló betegeket. A pénztár szerkesztőségünkhöz eljuttatott kimutatása szerint

Ők vagy a kórház járóbeteg-rendelőjében vagy magánpraxisokban tevékenykednek.

A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház osztályain dolgozó szakorvosok joga és egyben kötelessége is, hogy a járóbeteg-szakellátásban is rendeljenek – közölte érdeklődésünkre Konrád Judit orvosigazgató. Elmondta, a heti 35 munkaórás normát nem minden szakon tudják teljesíteni, főleg azokon, ahol kevés az orvos. Viszont, amely részlegeken több szakorvos is tevékenykedik, ott nagyrészt lefedik a kívánt munkaidőt. Arra törekednek – folytatta –, hogy minél több orvos, minél több időt dolgozhasson az járóbeteg-rendelőben, ezzel is biztosítva a betegeknek a jogot, hogy ingyen és bérmentve, időben jelentkezhessenek konzultációkra.

Megemlítette azt is, hogy az orvoslétszám növekedése is segít kiküszöbölni a szóban forgó problémát, így arra törekednek, hogy ez a szám közelítse meg a normatívákat.