Hirdetés
Hirdetés

Nem lesz egyszerű alkalmazni a kötelező óvodai oktatást

Először a nagycsoportot szeretnék kötelezővé tenni. Képünk illusztráció •  Fotó: Barabás Ákos

Először a nagycsoportot szeretnék kötelezővé tenni. Képünk illusztráció

Fotó: Barabás Ákos

Nem csak a politikusok szerint hasznos, ha kötelező az óvodai oktatás, a pedagógusok is látják az előnyét annak, ha minden gyermek megmássza az iskoláslét előkészítésének tartott lépcsőfokokat. A kezdeményezés tehát mindenki szerint jó, a kérdés csak az, hogy miként lesz gyakorlatba ültetve.

Szász Cs. Emese

2019. március 31., 13:462019. március 31., 13:46

Elfogadta a szenátus azt a törvényjavaslatot, amelynek alapján az óvodai oktatás minden szintje kötelezővé válik legkésőbb 2030-ig: a tervek szerint 2020-ig a nagycsoportot, 2023-ig a középcsoportot és 2030-ig a kiscsoportot teszik kötelezővé. A tervezetről döntő házként szavazott múlt héten a szenátus, és a jogszabály az államelnöki kihirdetést követően léphet érvénybe.

Érvek a kötelező óvoda mellett

Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő, a törvénytervezet kezdeményezője a Székelyhonnak elmondta, azért tartják fontosnak az óvodai oktatás kötelezővé tételét, mert az összes oktatáskutatási tanulmány azt mutatja, hogy a korai, vagyis

a hatéves kor előtti oktatás nagyon fontos szerepet játszik a gyermek fejlődésében.

A kisgyerekek az óvodában tanulnak meg aktívan bekapcsolódni a társas tevékenységekbe, közösségben lenni, szabályokhoz alkalmazkodni: azoknak a gyerekeknek, akik óvodában szakemberek segítségével alakítottak ki társas kapcsolatokat, a későbbiekben is könnyebben megy majd ez. Továbbá ez az az időszak, amikor a gyermek megtanul tanulni is, amiben szintén szakemberek segítik az óvodai keretek közt – mutatott rá a Bihar megyei képviselő.

„Az UNICEF (Egyesült Nemzetek Gyermekalapja) egyik jelentése szerint

Idézet
minden egy dollárnyi befektetés a korai oktatásba utólag hét dollárnyi hasznot hoz”

– fejtette ki a politikus. Hozzátette, a gyerekek fejlődésében az óvodai oktatás olyan alapkészségek elsajátítását segíti, amelyek elengedhetetlenek az iskolai képzés során: az elemiben egyértelműen jobban fognak teljesíteni azok a diákok, akik óvodába jártak.

Hirdetés

A képviselőtől megtudtuk, hogy jelenleg a nagyvárososokban sokkal magasabb az óvodába kerülő gyermekek aránya, 95–97 százalék, vannak viszont az országban olyan régiók – főleg az elszigetelt, hegyvidéki területeken, illetve ott, ahol mélyszegénység van –, ahol csak a gyerekek 50 százaléka jár óvodába, de az átlag vidéki gyerekeknek is csak 73–74 százaléka lesz óvodás.

Szabó Ödön szerint a számadatok is bizonyítják, hogy egyre jobban szétnyílik az olló a vidéki és városi oktatás között, így a kötelező óvodai oktatás egyik fontos szerepe lehet az esélyteremtés azáltal, hogy ösztönzi a vidéki gyerekek felzárkóztatását.

Hargita megye: nincs statisztika, de gond se

A kötelező óvodai oktatásról Márton Adél, Hargita Megye Tanfelügyelőségének óvodapedagógusokért felelős szaktanfelügyelője kérdésünkre kifejtette, egyetért a kezdeményezéssel, de úgy érzi, Hargita megyében nincsenek olyan nagy gondok az óvodába járással. Noha pontos statisztikai adatuk nincs erről, úgy gondolja, hogy 95 százalék fölötti lehet az óvodába járó gyerekek aránya.

„A szülők egyrészt, mivel dolgoznak, kényszerűségből is intézményesített keretek közé adják a gyereket, és már rég nem megőrzésre, hiszen az óvoda sokkal többről szól. Ott viszont, ahol egy-két gyerek mégsem kerül oviba, óriási lemaradás lehet, és általában épp azok a gyerekek kerülnek ebbe a helyzetbe, akiknek leginkább szükségük volna az ott szerzett tudásra, a ceruzafogástól az alapismeretekig.

Idézet
Aki az óvodát kihagyva kerül előkészítőbe, nagy gondot jelent majd a tanítónak”

– vélekedett a szaktanfelügyelő. Márton Adél rámutatott, a városokban elvétve marad ki egy-két gyerek az óvodai oktatásból, és vidéken is inkább azok a falvak érintettek, ahol nagyobb a hátrányos helyzetű, roma közösség aránya.

Marosvásárhelyen több óvodára lenne szükség

Pontos statisztikai adatokkal Illés Ildikó, a Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes sem tudott szolgálni a gyerekek óvodába járásáról, de hangot adott annak a véleményének, hogy bizony jó lenne, ha minden gyerek járna óvodába, és ha törvény kötelezi erre a szülőt, akkor az talán ösztönzőleg hat.

„Inkább a hátrányos helyzetű családoknál probléma, hogy a gyerekek nem járnak óvodába. Vidéken jellemzőbb, de azért városon is akad erre példa: Marosvásárhelyen például a Hidegvölgyben van sok ilyen gyerek, de a Băneasa utcában is

Idézet
vannak sátorban, kartonházakban lakó gyermekek, őket nem is tudom, hogyan lehetne kötelezni az óvodára.

Ugye az iskola is kötelező, de oda se jár mindenki. Amíg nincs valami büntetés, hiába lesz kötelező az oktatás” – fogalmazta meg véleményét a főtanfelügyelő-helyettes. Hozzátette, óvodai szempontból egyébként Marosvásárhelyen jelenleg nagy a zsúfoltság,

egyes csoportok 20–30-nál is több gyerekkel működnek, miközben legoptimálisabban 15 gyerekkel lehet dolgozni.

Nemrég Ioan Macarie Maros megyei főtanfelügyelő is abbéli véleményének adott hangot, hogy a kötelező óvodai oktatáshoz több óvodára, óvodai csoportra is szükség lenne.

A gyerekek nagy többsége jár óvodába, de vannak, akik kimaradnak. Képünk illusztráció •  Fotó: Veres Nándor Galéria

A gyerekek nagy többsége jár óvodába, de vannak, akik kimaradnak. Képünk illusztráció

Fotó: Veres Nándor

Meglátszik az óvodai évek hiánya

A témával kapcsolatban a tizenhat éve vidéki iskolákban tanító Cseke Erzsébetet is megkérdeztük. A pedagógus a Székelyhonnak elmondta, olyan gyereket még nem tanított, aki egyáltalán ne járt volna óvodába, olyanokat viszont már igen, akik mondjuk csak egy évet jártak oda az iskola előtt. A tanítónő szerint az persze kevés.

„A szocializációban is meglátszik az óvodai évek hiánya, öt-hat évesen már késő, hogy közösségbe kerüljön a gyerek, és akkor alakuljanak ki a viselkedési szabályok. Persze ez családfüggő, ha a gyerek olyan családból jön, amelyben szociális életet élnek, tanítják, vigyáznak rá, vannak szociális események az életében, akkor nincs épp akkora gond. De ha egy olyan gyerek kerül be – akár utolsó évben – egy ovis csoportba, aki életében nem volt mással, csak a családjával, ceruzát sem látott, azt sem tudja, mi a könyv, füzet, az már gond a pedagógusnak. Az óvodában megtanulják, hogyan kell kifújniuk az orrukat, felhúzniuk a nadrágjukat, és sok olyan alapvető dolgot, amit egymástól is ellesnek a gyerekek, hiszen

Idézet
önállóságra is nevel az óvoda”

– magyarázta Cseke Erzsébet, aki jelenleg a marosszéki Iszlóban tanít öt összevont osztályt. Úgy véli, jó, hogy kötelezővé teszik az óvodát, de nagyon kíváncsi arra, miként tudják majd elérni, hogy aki eddig nem tartotta fontosnak intézménybe íratni a gyerekét, ezután annak tartsa.

Hogyan lehet kötelezni a kötelezőre?

Ezt a kérdést a törvény kezdeményezőjének is feltettük. Szabó Ödön képviselő rámutatott, az iskola is kötelező, és bizonyos szempontból lehet a jelenleginél akár nagyobb kötelezettséget bevezetni.

„Romániában volt olyan, hogy a különböző szociális juttatásokat összekötötték az iskolába járás kötelezettségével, vagyis csak az kapta meg a támogatásokat, például a gyermekpénzt is, aki járt iskolába, és hiányzásai sem haladtak meg egy bizonyos százalékot. Ez most már megszűnt, de látszik, hogy vannak módszerek a kötelezővé tételre. Azonban talán nem is a kötelezettség fontos, hanem az, hogy vonzó is legyen az oktatás.

Idézet
Ha a kötelező oktatással együtt jár például egy melegebéd-program, akkor az lehet olyan vonzó, hogy egyetlen szülő se akarjon kimaradni belőle”

– hangsúlyozta Szabó Ödön, hozzátéve, hogy az RMDSZ törvénytervezetében ez az elképzelés is szerepel. Megtudtuk, a melegebéd-program kísérleti jelleggel az ország ötven iskolájában már működik, és az idei költségvetésben elkülönítettek összeget arra, hogy az ország további több száz iskolájában ebédelhessenek a gyerekek. „Ha az óvoda nagycsoportja kötelezővé válik, akkor a kötelezettség mellé az ebéd is járna” – szögezte le a képviselő.

Hirdetés
2 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 07., szombat

Szombat estére ismét rátelepedett a köd a Csíki-medencére

Kétszáz, elszigeteltebb helyeken pedig akár ötven méter alá is csökkent a látótávolság a köd miatt a Csíki-medencében – közli a Hargita megyei katasztrófavédelem.

Szombat estére ismét rátelepedett a köd a Csíki-medencére
Hirdetés
2026. február 07., szombat

Részegen, jogosítvány nélkül vezette az autót, majd megpróbált elmenekülni a rendőrök elől

Ittas volt és gépjárművezetői engedéllyel sem rendelkezett az 51 éves férfi, akit csütörtökön rövid üldözés után tartóztattak fel a hatóságok Körvélyfáján – közli a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság. A férfi azóta előzetes letartóztatásba került.

Részegen, jogosítvány nélkül vezette az autót, majd megpróbált elmenekülni a rendőrök elől
2026. február 07., szombat

Kolbászkészítés: ahány ház, annyi szokás – videó

A kolbászkészítésre is igaz, hogy ahány ház, annyi szokás – kinek sósabban, kinek paprikásabban ízlik jobban a termék.

Kolbászkészítés: ahány ház, annyi szokás – videó
2026. február 07., szombat

Mindent előre kiterveltek a Szeben megyei anyagyilkosság ügyében

A Szeben megyei törvényszék szombaton elrendelte az anyját a vagyonáért megölő Szeben megyei nő másik tettestársának harminc napos előzetes letartóztatását.

Mindent előre kiterveltek a Szeben megyei anyagyilkosság ügyében
Hirdetés
2026. február 07., szombat

Fúrják, robbantják a hegyet, hogy autópálya haladhasson át rajta

A Déli-Kárpátokat átszelő Nagyszeben-Pitești autópálya egyik legnehezebb szakaszán, a Vâlcea megyei Robești alagútpárnál látványos ütemben halad a hegy átfúrása.

Fúrják, robbantják a hegyet, hogy autópálya haladhasson át rajta
2026. február 07., szombat

Ilyen volt Gyergyószentmiklóson az adóemelés elleni tiltakozás

Több tucatnyian vonultak utcára szombaton Gyergyószentmiklóson egy héttel a csíkszeredai és székelyudvarhelyi adóemelés elleni megmozdulások után. A demonstráción a polgármester is felszólalt. Fotókon mutatjuk.

Ilyen volt Gyergyószentmiklóson az adóemelés elleni tiltakozás
2026. február 07., szombat

Lakodalomnak indult, temetés lett belőle – ilyen volt a farsangolás Kézdivásárhelyen

Behúzták a farsangot szombat délben Kézdivásárhelyen. Az alakoskodás lakodalmi mentként indult, medveébresztésbe csapott át, végül temetésbe torkollott a céhes város főterén.

Lakodalomnak indult, temetés lett belőle – ilyen volt a farsangolás Kézdivásárhelyen
Hirdetés
2026. február 07., szombat

Kulturális minisztérium: gyorsuló állagromlás előzte meg a szilágycsehi református templom tornyának összeomlását

A szilágycsehi református templom tornyának kedd esti összeomlása előtt négy napon át egyre súlyosbodó szerkezeti károsodások jelezték az épület gyorsuló állagromlását – tájékoztatott szombaton a kulturális minisztérium.

Kulturális minisztérium: gyorsuló állagromlás előzte meg a szilágycsehi református templom tornyának összeomlását
2026. február 07., szombat

Gyergyószentmiklóson is utcára vonultak az adóemelés ellen

Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Csíkszereda és Székelyudvarhely után Gyergyószentmiklóson is utcára vonultak a kormány adóemelési intézkedései ellen tiltakozva szombaton.

Gyergyószentmiklóson is utcára vonultak az adóemelés ellen
2026. február 07., szombat

Továbbra is sokan hívják indokolatlanul a 112-őt

Az indokolatlan segélyhívások száma az elmúlt években csökkent, de továbbra is magas – tájékoztatott szombaton a Különleges Távközlési Szolgálat.

Továbbra is sokan hívják indokolatlanul a 112-őt
Hirdetés