Nem lesz egyszerű alkalmazni a kötelező óvodai oktatást

Először a nagycsoportot szeretnék kötelezővé tenni. Képünk illusztráció •  Fotó: Barabás Ákos

Először a nagycsoportot szeretnék kötelezővé tenni. Képünk illusztráció

Fotó: Barabás Ákos

Nem csak a politikusok szerint hasznos, ha kötelező az óvodai oktatás, a pedagógusok is látják az előnyét annak, ha minden gyermek megmássza az iskoláslét előkészítésének tartott lépcsőfokokat. A kezdeményezés tehát mindenki szerint jó, a kérdés csak az, hogy miként lesz gyakorlatba ültetve.

Szász Cs. Emese

2019. március 31., 13:462019. március 31., 13:46

Elfogadta a szenátus azt a törvényjavaslatot, amelynek alapján az óvodai oktatás minden szintje kötelezővé válik legkésőbb 2030-ig: a tervek szerint 2020-ig a nagycsoportot, 2023-ig a középcsoportot és 2030-ig a kiscsoportot teszik kötelezővé. A tervezetről döntő házként szavazott múlt héten a szenátus, és a jogszabály az államelnöki kihirdetést követően léphet érvénybe.

Érvek a kötelező óvoda mellett

Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő, a törvénytervezet kezdeményezője a Székelyhonnak elmondta, azért tartják fontosnak az óvodai oktatás kötelezővé tételét, mert az összes oktatáskutatási tanulmány azt mutatja, hogy a korai, vagyis

a hatéves kor előtti oktatás nagyon fontos szerepet játszik a gyermek fejlődésében.

A kisgyerekek az óvodában tanulnak meg aktívan bekapcsolódni a társas tevékenységekbe, közösségben lenni, szabályokhoz alkalmazkodni: azoknak a gyerekeknek, akik óvodában szakemberek segítségével alakítottak ki társas kapcsolatokat, a későbbiekben is könnyebben megy majd ez. Továbbá ez az az időszak, amikor a gyermek megtanul tanulni is, amiben szintén szakemberek segítik az óvodai keretek közt – mutatott rá a Bihar megyei képviselő.

„Az UNICEF (Egyesült Nemzetek Gyermekalapja) egyik jelentése szerint

Idézet
minden egy dollárnyi befektetés a korai oktatásba utólag hét dollárnyi hasznot hoz”

– fejtette ki a politikus. Hozzátette, a gyerekek fejlődésében az óvodai oktatás olyan alapkészségek elsajátítását segíti, amelyek elengedhetetlenek az iskolai képzés során: az elemiben egyértelműen jobban fognak teljesíteni azok a diákok, akik óvodába jártak.

A képviselőtől megtudtuk, hogy jelenleg a nagyvárososokban sokkal magasabb az óvodába kerülő gyermekek aránya, 95–97 százalék, vannak viszont az országban olyan régiók – főleg az elszigetelt, hegyvidéki területeken, illetve ott, ahol mélyszegénység van –, ahol csak a gyerekek 50 százaléka jár óvodába, de az átlag vidéki gyerekeknek is csak 73–74 százaléka lesz óvodás.

Szabó Ödön szerint a számadatok is bizonyítják, hogy egyre jobban szétnyílik az olló a vidéki és városi oktatás között, így a kötelező óvodai oktatás egyik fontos szerepe lehet az esélyteremtés azáltal, hogy ösztönzi a vidéki gyerekek felzárkóztatását.

Hargita megye: nincs statisztika, de gond se

A kötelező óvodai oktatásról Márton Adél, Hargita Megye Tanfelügyelőségének óvodapedagógusokért felelős szaktanfelügyelője kérdésünkre kifejtette, egyetért a kezdeményezéssel, de úgy érzi, Hargita megyében nincsenek olyan nagy gondok az óvodába járással. Noha pontos statisztikai adatuk nincs erről, úgy gondolja, hogy 95 százalék fölötti lehet az óvodába járó gyerekek aránya.

„A szülők egyrészt, mivel dolgoznak, kényszerűségből is intézményesített keretek közé adják a gyereket, és már rég nem megőrzésre, hiszen az óvoda sokkal többről szól. Ott viszont, ahol egy-két gyerek mégsem kerül oviba, óriási lemaradás lehet, és általában épp azok a gyerekek kerülnek ebbe a helyzetbe, akiknek leginkább szükségük volna az ott szerzett tudásra, a ceruzafogástól az alapismeretekig.

Idézet
Aki az óvodát kihagyva kerül előkészítőbe, nagy gondot jelent majd a tanítónak”

– vélekedett a szaktanfelügyelő. Márton Adél rámutatott, a városokban elvétve marad ki egy-két gyerek az óvodai oktatásból, és vidéken is inkább azok a falvak érintettek, ahol nagyobb a hátrányos helyzetű, roma közösség aránya.

Marosvásárhelyen több óvodára lenne szükség

Pontos statisztikai adatokkal Illés Ildikó, a Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes sem tudott szolgálni a gyerekek óvodába járásáról, de hangot adott annak a véleményének, hogy bizony jó lenne, ha minden gyerek járna óvodába, és ha törvény kötelezi erre a szülőt, akkor az talán ösztönzőleg hat.

„Inkább a hátrányos helyzetű családoknál probléma, hogy a gyerekek nem járnak óvodába. Vidéken jellemzőbb, de azért városon is akad erre példa: Marosvásárhelyen például a Hidegvölgyben van sok ilyen gyerek, de a Băneasa utcában is

Idézet
vannak sátorban, kartonházakban lakó gyermekek, őket nem is tudom, hogyan lehetne kötelezni az óvodára.

Ugye az iskola is kötelező, de oda se jár mindenki. Amíg nincs valami büntetés, hiába lesz kötelező az oktatás” – fogalmazta meg véleményét a főtanfelügyelő-helyettes. Hozzátette, óvodai szempontból egyébként Marosvásárhelyen jelenleg nagy a zsúfoltság,

egyes csoportok 20–30-nál is több gyerekkel működnek, miközben legoptimálisabban 15 gyerekkel lehet dolgozni.

Nemrég Ioan Macarie Maros megyei főtanfelügyelő is abbéli véleményének adott hangot, hogy a kötelező óvodai oktatáshoz több óvodára, óvodai csoportra is szükség lenne.

A gyerekek nagy többsége jár óvodába, de vannak, akik kimaradnak. Képünk illusztráció •  Fotó: Veres Nándor Galéria

A gyerekek nagy többsége jár óvodába, de vannak, akik kimaradnak. Képünk illusztráció

Fotó: Veres Nándor

Meglátszik az óvodai évek hiánya

A témával kapcsolatban a tizenhat éve vidéki iskolákban tanító Cseke Erzsébetet is megkérdeztük. A pedagógus a Székelyhonnak elmondta, olyan gyereket még nem tanított, aki egyáltalán ne járt volna óvodába, olyanokat viszont már igen, akik mondjuk csak egy évet jártak oda az iskola előtt. A tanítónő szerint az persze kevés.

„A szocializációban is meglátszik az óvodai évek hiánya, öt-hat évesen már késő, hogy közösségbe kerüljön a gyerek, és akkor alakuljanak ki a viselkedési szabályok. Persze ez családfüggő, ha a gyerek olyan családból jön, amelyben szociális életet élnek, tanítják, vigyáznak rá, vannak szociális események az életében, akkor nincs épp akkora gond. De ha egy olyan gyerek kerül be – akár utolsó évben – egy ovis csoportba, aki életében nem volt mással, csak a családjával, ceruzát sem látott, azt sem tudja, mi a könyv, füzet, az már gond a pedagógusnak. Az óvodában megtanulják, hogyan kell kifújniuk az orrukat, felhúzniuk a nadrágjukat, és sok olyan alapvető dolgot, amit egymástól is ellesnek a gyerekek, hiszen

Idézet
önállóságra is nevel az óvoda”

– magyarázta Cseke Erzsébet, aki jelenleg a marosszéki Iszlóban tanít öt összevont osztályt. Úgy véli, jó, hogy kötelezővé teszik az óvodát, de nagyon kíváncsi arra, miként tudják majd elérni, hogy aki eddig nem tartotta fontosnak intézménybe íratni a gyerekét, ezután annak tartsa.

Hogyan lehet kötelezni a kötelezőre?

Ezt a kérdést a törvény kezdeményezőjének is feltettük. Szabó Ödön képviselő rámutatott, az iskola is kötelező, és bizonyos szempontból lehet a jelenleginél akár nagyobb kötelezettséget bevezetni.

„Romániában volt olyan, hogy a különböző szociális juttatásokat összekötötték az iskolába járás kötelezettségével, vagyis csak az kapta meg a támogatásokat, például a gyermekpénzt is, aki járt iskolába, és hiányzásai sem haladtak meg egy bizonyos százalékot. Ez most már megszűnt, de látszik, hogy vannak módszerek a kötelezővé tételre. Azonban talán nem is a kötelezettség fontos, hanem az, hogy vonzó is legyen az oktatás.

Idézet
Ha a kötelező oktatással együtt jár például egy melegebéd-program, akkor az lehet olyan vonzó, hogy egyetlen szülő se akarjon kimaradni belőle”

– hangsúlyozta Szabó Ödön, hozzátéve, hogy az RMDSZ törvénytervezetében ez az elképzelés is szerepel. Megtudtuk, a melegebéd-program kísérleti jelleggel az ország ötven iskolájában már működik, és az idei költségvetésben elkülönítettek összeget arra, hogy az ország további több száz iskolájában ebédelhessenek a gyerekek. „Ha az óvoda nagycsoportja kötelezővé válik, akkor a kötelezettség mellé az ebéd is járna” – szögezte le a képviselő.

2 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 07., hétfő

Az állam a kismamákon spórolna: egészségbiztosítást fizettetnének a gyermeknevelési szabadságon lévő szülőkkel

Ilie Bolojan miniszterelnök megszorító csomagja értelmében ezentúl a gyermeknevelési szabadságon lévő szülőknek is éves 2430 lejes hozzájárulás ellenében kellene fenntartaniuk biztosítotti státuszukat. Az RMDSZ felháborítónak tartja az intézkedést.

Az állam a kismamákon spórolna: egészségbiztosítást fizettetnének a gyermeknevelési szabadságon lévő szülőkkel
2025. július 07., hétfő

Bolojan: a végleges állású tanárok nem veszítik el a munkahelyüket, az ösztöndíjak nem szűnnek meg

Ilie Bolojan kijelentette, hogy a deficitcsökkentő intézkedések hatálybalépése után a végleges állású tanárok nem veszítik el a munkahelyüket, nem csökken a fizetésük, és nem szűnnek meg az ösztöndíjak sem, csupán átszervezik a

Bolojan: a végleges állású tanárok nem veszítik el a munkahelyüket, az ösztöndíjak nem szűnnek meg
2025. július 07., hétfő

Mintha nekimenne: autójával heccelte az útszéli medvét – videó

A Transzfogarason történt halálos medvetámadást követően számtalan reakció érkezett a közösségi oldalakat használók részéről.

Mintha nekimenne: autójával heccelte az útszéli medvét – videó
2025. július 07., hétfő

Különnyugdíj, kisebb államapparátus – részleteket osztott meg a miniszterelnök a második deficitcsökkentő csomagról

Ilie Bolojan miniszterlenök a képviselőház és a szenátus hétfő délutáni együttes ülésén kijelentette, hogy július végéig a második deficitcsökkentő csomaggal is a parlament elé járul, és ezek az intézkedések már a méltányosságra helyezik hangsúlyt.

Különnyugdíj, kisebb államapparátus – részleteket osztott meg a miniszterelnök a második deficitcsökkentő csomagról
2025. július 07., hétfő

Ez a kezdet – így értékelte Bolojan az első deficitcsökkentő csomagot

Vészhelyzetben hozott felelősségteljes döntésnek nevezte hétfőn délután a parlamentben Ilie Bolojan az első deficitcsökkentő csomagról szóló törvénytervezet beterjesztését.

Ez a kezdet – így értékelte Bolojan az első deficitcsökkentő csomagot
2025. július 07., hétfő

Csonka épület az óriáslepel mögött – eltűnőben a Bodok szálló

Napról napra kevesebb marad a sepsiszentgyörgyi városközpont egyik meghatározó épületéből. A valamikori Bodok szálló bontásával járó zaj és por az épület közelében levő vendéglátóegységek számára is megnehezíti a nyári szezont.

Csonka épület az óriáslepel mögött – eltűnőben a Bodok szálló
2025. július 07., hétfő

Általános sztrájk körvonalazódik az egészségügyben

A megszorító intézkedések ellen tiltakoztak hétfőn a parlament melletti Izvor parkban a tanügyi és az egészségügyi alkalmazottak szakszervezetei.

Általános sztrájk körvonalazódik az egészségügyben
2025. július 07., hétfő

Károkat okozott a szélvihar Csíkszéken

Egy fa dőlt ki Csíkszeredában, valamint több mint 2500 felhasználó maradt áram nélkül Csíkszéken a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt hétfőn délután – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelem.

Károkat okozott a szélvihar Csíkszéken
Károkat okozott a szélvihar Csíkszéken
2025. július 07., hétfő

Károkat okozott a szélvihar Csíkszéken

2025. július 07., hétfő

Fát döntött ki a viharos szél a csíkszeredai Márton Áron utcában

Kidőlt fáról küldött fotót csíkszeredai olvasónk hétfő délután, amelyet már a helyszínre kiszállt tűzoltók daraboltak fel.

Fát döntött ki a viharos szél a csíkszeredai Márton Áron utcában
2025. július 07., hétfő

Miután megértettük, hasznosítanunk kell a mesterséges intelligenciát Székelyföldön is

A mezőgazdaságban nagy hasznát lehet venni a mesterségesintelligencia-alkalmazásoknak, de számos más területen is kiaknázható az új technológia. Az MI lehetőségeiről tartottak konferenciát hétfőn Csíkszeredában.

Miután megértettük, hasznosítanunk kell a mesterséges intelligenciát Székelyföldön is