Nem kell félni, nem tűnik el a kecskesajt és juhtúró

Ezek értelmében csak akkor forgalmazható a juh- és kecsketej és az abból készült élelmiszertermékek, ha azok pH-értéke (a savasságot, lúgosságot mutató szám) igazoltan 7 alatt van és átmentek egy minimum 72 Celsius-fokos hőkezelésen két alkalommal, egyenként legalább 15 másodpercig. Ezeknek

– áll az átiratban.

– kezdett bele a helyzet ismertetésébe a megyei főállatorvos.

István Róbert: az átirat csak a kollégáiknak szólt

Kedden megjelent az Európai Bizottság 1910-es számú határozata, amely a Romániában előforduló kiskérődzők pestisével kapcsolatos vírusfertőzésekkel kapcsolatos bizonyos vészhelyzeti intézkedésekről szóló (EU) 2025/638 végrehajtási határozat módosításáról szól. Ebben egy Brassó megyei, szászfehéregyházi kiskérődzőpestis-góc miatt

Szeben megyével egyetemben. A dokumentum hivatkozik az EU 2020/687-es rendeletére is, amely az ilyen esetekre vonatkozó intézkedésekről rendelkezik. A megyei szakhatóságnak a megye minden térségében van élelmiszerbiztonságért felelős munkatársa, az udvarhelyi, keresztúri, gyergyói, maroshévízi zónában is, őket, ahogyan máskor is, belsős levelezésben tájékoztatta az élelmiszerbiztonsági osztály vezetője az új rendelkezésről, mellékelve az említett dokumentumokat.

Ebből a levélből szivárgott ki az átirat, ami riadalomhoz és indulatokhoz vezetett.

Mi vonatkozik és mi nem Hargita megyére?

Az új helyzet azonban még a megyei szakhatóság munkatársai számára sem volt egyértelmű, és amint azt István Róberttől megtudtuk,

de csütörtökön már minden a megszokott rendben működött e tekintetben is. Időközben a főhatóság képviselőivel és az érintett megyék szakhatóságainak a vezetőivel közösen tisztázták a szükséges intézkedések részleteit.

addig, amíg kioltják a gócpontot Brassó megyében. A többi része, ami a tejről és a sajtokról szól: igen, van egy ilyen korlátozás, hogy ezekben a zónákban, tehát a védőzónákban a tejet pasztörizálni kéne, mielőtt feldolgozzák. Na most, mivel nálunk nincsenek gócpontok, és nem vagyunk effektív egy ilyen gócpontos zónában, hanem egy kiegészítő korlátozási zóna vagyunk, helyben, például a helyi vásárokban, úgy, mint eddig is,

Az egyedüli tilalom, ismétlem, ami sújtja a gazdáinkat, juhászainkat, az az élőállat-eladásra vonatkozik” – magyarázta a megyei főállatorvos, megnyugtatva a vásárlókat is arról, hogy a szokásos helyeken továbbra is beszerezhetik a juh- és kecsketej-készítményeket.

A rövid ellátási lánc haszna

A juhoktól, kecskéktől származó tejtermékeket azért nem érinti a korlátozás, mert azok Hargita megyében jellemzően rövid ellátási láncban kerülnek értékesítésre, tehát a termelők helyben, közvetlenül a fogyasztóknak adják el a termékeket, vagy környékbeli panzióknak, illetve a megyében megszervezett vásárokban, valamint a piaccsarnokokban adják el portékájukat.

mindössze 2–3 termelő van a megyében, akik alkalmanként el szokták vinni termékeiket más megyékbe is, de őket már tájékoztatták, tájékoztatják arról, hogy ezt az elkövetkező időszakban csak a szigorított feltételek betartásával tehetik meg – mondta el a megyei állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóság vezetője.

ugyanis – amint az István Róberttől megtudtuk –, a Tulcea megyei begyűjtőpontokra is rendszeresen vitték a bárányokat Hargita megyéből, a juhokat is szállították vágásra más megyékbe, és a nyugati megyék begyűjtőpontjai is szerették felvásárolni a Hargita megyei bárányokat.

A juh és kecsketartó gazdaságok számára a legnagyobb terhet, az ágazat fennmaradása számára pedig a legnagyobb kételyeket országszerte a kiskérődző-pestis jelenléte miatt elrendelt exporttilalom jelenti.

korábban írtuk

„Gyepre fejnek” idén a juhtartók

Nő a feszültség a juhtartók körében, ugyanis nincsenek még hivatalos válaszok a Romániát sújtó exporttilalom enyhítésére vonatkozó kérdésekre. Az exportra nevelt bárányok kényszertartása növeli a költségeket, értékük viszont lassan csökkeni kezd.