Az Ugron család egy képviselője volt jelen a Székely Kálvária és kápolnájuk közös ünnepén

A Székelyföldhöz sok szálon kötődő abránfalvi Ugron család és az általuk Székelyudvarhelyen működtetett, a nevüket viselő alapítvány kuratóriuma 2009-ben határozta el, hogy a gyulafehérvári (erdélyi) főegyházmegye megalapításának ezredik évfordulója alkalmából szabadtéri keresztutat állíttat. 2010 nagypéntekén került sor a Szejkefürdő melletti Ugron-kápolna, a történelmi család ősi temetkezési helye felé vezető régi szekérút mentén felállított Székely Kálvária első ünnepélyes bejárására.

Évente két alkalommal, pünkösd másodnapján és Kisboldogasszony ünnepén együtt járják végig a keresztutat, majd szentmisén ünnepelnek a szombatfalviak, az Ugron-kápolnához ragaszkodók az Ugron család hazalátogató tagjaival.

Az egyik legszebb őszi Mária-ünnepen, Kisasszony napján immár

Noha, pünkösdkor szerették volna megülni a tízéves évfordulót, akkor a koronavírus-járvány elháríthatatlan akadályt képezett. Az Ugron családot egyedül Béla képviselhette a határátlépési nehézségek miatt a keddi jeles napon. A legkisebbik Ugron-fiú, Zoltán személyes üzenetében, hétfőn így fogalmazott: „Hosszú idő óta az első év, hogy nem megyünk. (…)

Hagyománya van, hogy a népes család rangidős fiaként, Ugron Béla szólaltatja meg a szentmise kezdetét jelző kápolnai kisharangot, a csengettyűt. Most tette ezt azzal a belső békességgel, hogy az imádság hullámhosszán fizikai családja mégis ott lehetett szüleik földi nyughelye körül, és hogy Istennek hála, a nagyobbik, egyházközösségi fogadott családjukkal sikerült megünnepelniük a Székely Kálvária első kerek jubileumát. Családjainkért, a város és a környék lakóiért, hitünk megerősödéséért szólt az ima.

A szentmise főcelebránsa, Mátyás Károly székelyudvarhelyi főesperes-plébános bevezető gondolatában emlékeztetett: a szentek halála napját, azaz égi születésük napját ünnepli a katolikus egyház – azt a napot, amikor már tudjuk róluk, hogy révbe értek, Istenhez érkeztek. „Két esetben viszont kivételt tesz az egyház, illetve két szentünk földi születésnapját is megünnepeljük. Az egyik Keresztelő János (…), a másik kivétel a ma ünnepelt Kisboldogasszony, az Egyház ősmintájának, Jézus Krisztus édesanyjának, a Boldogságos Szűz Máriának a születése napja.”

Az ünnep szónoka kifejtette: a Szűzanya Isten kezéből fogadta sorsát. Lelkére ezek a szavak engednek bepillantani: „Az Úr szolgálója vagyok, telesedjenek hát be rajtam szavaid.” (Lk 1,37–38)