
Fotó: Barabás Ákos
Számos székelyudvarhelyi vendéglátóipari egység vezetője jelezte, hogy magyar nyelvű szakácsképzésre lenne igény, így a héten két napos intenzív oktatást szervezett a PanGastRo Egyesület. Mint kiderült, szükség van a hasonló tanfolyamokra, ugyanis Erdély-szerte gyakori, hogy sok ételalapanyagot nem ismernek a szakácsok, így nem is használják azokat.
2017. április 20., 19:462017. április 20., 19:46
Váradi János, a PanGastRo Egyesület elnöke arról tájékoztatott, hogy több udvarhelyi vendéglátóegység képviselője kérésének eleget téve, két napos intenzív szakácsképzést tartott Garaczi Zoltán, a szovátai Pacsirta szálloda séfje, aki a Magyar Nemzeti Szakács és Cukrász Válogatott tagja is.
Két nap alatt is sokat tanulhat egy profi, szakmában dolgozó szakács arról, hogy hogyan kell az alapanyagokat úgy feldolgozni, hogy az tökéletes legyen – magyarázta Garaczi Zoltán, aki azt tapasztalja, hogy sok alapanyagot nem is ismernek az erdélyi szakácsok, így nem is tud vele, amit kezdeni.
„Ha az étel jó, akkor minden jó” – állítja Garaczi Zoltán
Fotó: Barabás Ákos
– véli.
Garaczi szerint egy jól működő étteremben, ami bejáratott, a vendég nem idegenkedik az új ételektől, alapanyagoktól, bízik a konyhában, a séfben.
Fotó: Barabás Ákos
A környék majd’ minden éttermét kipróbálta a séf, számos helyen szembesült alapvető higiéniai problémákkal, és azzal, hogy nem dolgoznak elég fegyelmezetten, környezetüket folyamatosan rendben tartva a szakácsok. Ezt vagy otthonról hozza az ember, vagy a képzések alatt sajátítja el. Ugyanakkor tudni kell, hogy mi megy végbe a különböző élelmiszerek sütéskor, főzéskor, pároláskor, reszeléskor, pácoláskor – a séf szerint e téren is van még mit tanulni. Gyakran az alapoktatásból is hiányzik az ilyen jellegű elmélyített ismeret – magyarázta. A szakácstanoncok sokszor a szakoktatóktól sem kapnak elegendő információt, hiszen gyakran ők maguk sem fejlesztik tudásukat.
– fogalmazott. A két napos képzés alatt ez utóbbira volt lehetőségük a szakácsoknak.
Fotó: Barabás Ákos
Erdélynek gazdag ételkultúrája, alapanyagkincstára van, maga az erdélyi konyha olyan autentikus sajátosságokkal bír, amit megváltoztatni nem kell és nem is szabad – fogalmazott a szakember.
Annak, aki ezt nem tudja jól csinálni, fejlődnie kell, hiszen ha nem értenek hozzá, saját hazájukban rombolják a gasztronómiát, amire a séf szerint számos példa van Magyarországon is.
De az erdélyiek vendégszeretete világszerte lekörözhetetlen, természetesen ott, ahol még azok az emberek dolgoznak, akik értik ezt a szakmát, és érzik ennek a felelősségét – állapította meg Garaczi.
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte szerdán a Prahova megyei törvényszék azt a férfit, aki fejszével végzett várandós élettársával.
Kovászna megyében tavaly 518 pénzbírságot róttak ki azokra, akik ok nélkül tárcsázták az 112-es sürgősségi hívószámot.
Egy napra beszüntették a munkát az észt hátterű vállalat fuvarozói Románia számos városában, közöttük Sepsiszentgyörgyön is. A Bolt egyik fuvarozója szerint a megemelt jutalék, a megszorítások és a kommunikációhiány okozza a felháborodást.
Újabb, ideiglenes célállomást jelentettek be szerdán, ahová a marosvásárhelyi reptérről utazhatunk majd.
Raluca Turcan nemzeti PNL-s képviselő szerdán bejelentette, módosító indítványt nyújt be egy általa kezdeményezett törvénytervezethez, amely lehetővé tenné az alkotmánybírák egyénenkénti anyagi felelősségre vonását az államnak okozott kár esetén.
Járdára írt verssorok jelentek meg a napokban a sepsiszentgyörgyi Olt-utcában: a tettes ismeretlen, de az ott dolgozók egy érzelmes, szerelmes ismeretlennek tulajdonítják az akciót.
Az utolsó simításokat végzi a kormány a közigazgatási reformról szóló tervezeten, amelyet sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni – nyilatkozta szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A legfelsőbb bíróság „trükközése” miatt Románia valószínűleg el fog veszíteni 231 millió euró uniós támogatást.
Márton Áron születésének 130. évfordulója alkalmából 2026-ot emlékévvé nyilvánította szerdán a Szenátus, elfogadva az erről szóló törvénytervezetet.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett K. Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
szóljon hozzá!