Fotó: Boda L. Gergely
Ki elszántan védte, ki támadta Sütő Andrást múlt rendszerbeli hatalomközelsége miatt, eredmény azonban nem született – összegezhetjük a vitaest eredményét, amelyet azért szerveztek, hogy végre összeülhessen a képzeletbeli esküdtszék Sütő András „szentté avatási perében”.
2009. november 22., 17:492009. november 22., 17:49
2009. november 22., 17:542009. november 22., 17:54
Fotó: Boda L. Gergely
A rendkívüli irodalmi vitaestet a nemrég megjelent Purgatórium című könyv körül kialakult nézetkülönbségek indokolták. Az író, Kuszálik Péter, saját bevallása szerint az ördög ügyvédje Sütő András szentté avatási perében. „Aki a kommunizmus alatt majdnem végig mondta, hogy mi a teendő, az hiteltelen, ha \'89 után is megint ő mondja” – érvel Kuszálik, majd elmondja, három és fél éven keresztül egyfolytában kutatta Sütő életét és júniusban megírta monográfiáját róla. „Akit kiismerünk, azt elismerni nagyon nehéz” – teszi hozzá Kuszálik Péter.
Lehet utálni és szeretni, megtagadni azonban nem lehet
Körülbelül 80 ember volt kíváncsi a vitára, amely eleinte békülékenynek bizonyult. Stefano Bottoni történész, 1945-89 közötti időszak jó ismerőjeként az akkori korszakot jellemezte. „Kényszerhelyzet volt, pont ezért volt, aki elvándorolt, volt aki folytatta, volt, aki elvonult a világból. Sütő András folytatta, és kissé ambivalens, hogy mind a két rendszerben hatalomközbeli munkát folytatott”.
Kincses Elemér rendező Sütő András jó barátjaként arra hívta fel figyelmet, hogy az írót lehet szeretni vagy utálni, megtagadni azonban nem lehet. Mások arra hívták fel a figyelmet, hogy a kommunista rendszerben a mindennapi életben megalkudtunk, de a színházban Sütő darabjaival lázadni tudtunk. El is hangzott a vélemény, hogy Sütő András a drámáiban fogalmazta meg a hatalomhoz való ambivalens viszonyát.
Nem úgy hívják, hogy prostitúció?
A leghevesebb vitát Lőrinczi Zoltán hozzászólása váltotta ki, aki szerint „Sütő mester nem csak élni, hanem jól élni akart a múlt rendszerben”. „Hogy hívjuk azt, aki valamit tesz – elvből, vagy nem elvből – és motyót kap érte. Nem úgy hívják, hogy prostitúció?” – kérdezte ironikusan a felbőszült fiatalember. „Sütő András együtt ugatott Ceau kutyáival” – tette hozzá nem kis felháborodást keltve a jelenlévők egy részében – sőt Kincses Előd ügyvéd ott is hagyta az estet.
Az indulatok aztán lecsillapodtak, és a jelenlévők abban egyeztek meg, hogy nem csak vitaestet érdemes szervezni erről a témáról, de egy konferenciát is megérne az egész.
Alig néhány óra alatt hetven ezer lejnél is nagyobb pénzbírságot szabtak ki Maros megyében a közlekedésrendészek – adja hírül a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.
Tavaszi hulladékgyűjtést szerveznek Szászrégenben március 31. és április 18. között. A nagytakarítás alatt a nagy méretű hulladékoktól, valamint a növényi hulladéktól is meg lehet majd szabadulni.
Az autós forgalmat is egy sávon terelik a 15-ös országút Nagyernye és Sáromberke közötti szakaszán, ugyanis lángra kapott a száraz növényzet.
Több lőfegyvert is talált a rendőrség egy marosludasi férfinél, amelyek birtoklásához nem rendelkezett engedéllyel. A gyanúsítottat 24 órára őrizetbe vették – adja hírül a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság.
„Ne féljetek, magyarok, itt vannak a cigányok!” – ez a mondat mélyen beleivódott a marosvásárhelyi magyarság kollektív tudatába. A „fekete márciusról” szóló emlékezésen azokról a romákról is beszéltek, akiknek a nevét nem őrzik emléktáblák.
A magyar kormány támogatja a Bolyai Farkas Elméleti Líceum étkezőjének felújítását – derült ki pénteken Magyar Levente és Nacsa Lőrinc marosvásárhelyi látogatása alkalmával.
Polgármestere nélkül maradhat a Maros megyei Nyárádtő, miután a legfelsőbb bíróság elutasította Victor Prodan városvezető fellebbezését az összeférhetetlenségét megállapító ANI-döntés ellen.
Egy magyar és egy román vállalkozó együttműködésének, közös munkájának jó példája ez a modern hűtőcsarnok, amelyet a magyar kormány támogatásával valósítottak meg – mondta Tánczos Barna pénzügyminiszter pénteken a Maros megyei Kerelőszentpálon.
A változó világra, a kiszámíthatatlanságra és a közösségi összetartás fontosságára hívták fel a figyelmet pénteken Marosvásárhelyen, a IV. Erdélyi Gazdasági Fórumon.
Öt halottja és több száz sérültje volt a 35 évvel ezelőtti marosvásárhelyi etnikai konfliktusnak, amely „fekete márciusként” maradt meg a köztudatban, és máig nem történt felelősségre vonás az ügyben. Erre emlékeztek csütörtökön Marosvásárhelyen.