
Fotó: Gálna Zoltán
Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete a Bolyai téri unitárius templomban tartotta október 6.-i ünnepi rendezvényét vasárnap délután, az Aradi tizenhárom emléknapján.
2019. október 06., 19:532019. október 06., 19:53
2019. október 06., 20:082019. október 06., 20:08
Az emlékműsor Nagy László unitárius lelkész áhítatával kezdődött. aki a múlt és a hősök tiszteletéről beszélt.
Kilyén Ilka színművész, műsorvezető a gyásznapról szólva kiemelte, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leveréséhez az osztrák csapatoknak az orosz hadseregtől kellett segítséget kérniük, és végül túlerővel sikerült a magyarokat térdre kényszeríteniük.
– hangsúlyozta a műsorvezető.
Fotó: Gálna Zoltán
A Gecse utcai református egyházközség Evangélium kórusa énekelt, majd a 170 éve kivégzett vértanúkról, az azt megelőző eseményekről és a következményeiről Pál-Antal Sándor történész, akadémikus tartott előadást. Rámutatott, hogy nyugodtan kiegészíthetjük a tizenhárom gyertyát még jónéhánnyal, hiszen
A Világos melletti, 1849. augusztusi fegyverletétel a szabadságharc végét jelentette és annak ellenére, hogy a császáriak kegyelmet ígértek, nem tartották be a szavukat. Többen az emigrációt választották, sokan a bujdosást. Haynau bosszút forralt és bosszút állt. Akkoriban ilyen mondatok hagyták el az osztrák döntéshozók ajkát: „A kegyelem jó dolog, de előbb egy kicsit akasztunk”, vagy „Egy kis vérfürdőtől nem kell megijedni” – idézte a történész a császáriak kegyetlenkedését.
Fotó: Gálna Zoltán
Őket szintén Aradon végezték ki 1849. augusztusa és 1850. februárja között. A törvényszék elé idézettek száma azonban az ezret is meghaladta, – hangsúlyozta Pál-Antal Sándor, aki kitért a székely vértanúkra is, akiket néhány évvel később végeztek ki Marosvásárhelyen.
Bár a vértanúk kultusza néhány óra múlva a kivégzések után elkezdődött, emlékművet a vesztőhelyre csak a kiegyezést követően állíthattak. Egy eperfát ültettek kezdetben oda, ahol a bitófák álltak, majd emlékkövet helyeztek a kiszáradt eperfa helyére.
Fotó: Gálna Zoltán
Marosvásárhelyen utca viselte Kiss Ernő, Lenkey János, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly és Batthany Lajos nevét. Ám ezeket a hatalomváltáskor átnevezték.
Az ünnepi műsorban fellépett továbbá Berekméri Réka, Dávid Gergő, és Domahidi Sára a marosvásárhelyi Művészeti Líceum diákjai.
A 2025-2026-os tanév rendje szerint a pénteki tanórák után kezdődik és április 14-ig a tavaszi szünidő az iskolákban.
Huszonkét be nem töltött állást szüntettek meg a székelyudvarhelyi városházán egy kormányrendelet nyomán. Ugyanakkor módosítják a polgármesteri és alpolgármesteri kabinetben betölthető állások számát.
Összehangolt ellenőrzést tartottak a Hargita megyei rendőrök és csendőrök a székelykeresztúri tanintézményekben és környékükön. Az iskolákban megelőző jellegű foglalkozásokat tartottak, a szabálysértő járművezetőket pedig megbírságolták.
Románia hivatalos lakhely szerint nyilvántartott lakossága 2026. január elsején 21,646 millió fő volt, ami 0,5 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Húsvétvasárnap, reggel nyolc órától tartják a Kárpát-medence legnagyobbjaként nyilvántartott ételszentelését Csíkszereda központjában.
Csütörtök reggeltől szombat estig a szél erősödése és jelentősebb mennyiségű csapadék várható az ország minden régiójában, a magasabb hegyvidéken havazásra és hótakaró kialakulására is számítani lehet.
A vágott bárány átlagára 45 és 60 lej között mozog kilogrammonként Székelyföld piacain. Míg Gyergyószéken már 45 lejért is találni húst, Sepsiszentgyörgyön mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk a vásárlóknak a 60 lejes egységár miatt.
A Kolozs megyei törvényszék szerdán elrendelte a Román Közúti Hatóság (ARR) korrupcióval gyanúsított vezetője, Cristian Anton harmincnapos előzetes letartóztatását.
Súlyosan megsérült egy négyéves gyermek Bákó megyében, miután az édesanyja mellől az úttestre szaladt, ahol egy autó – amelynek a sofőrje már nem tudta elkerülni az ütközést – elütötte.
A Brassó megyei magyar közösségek kultúráját, népszokásait eleveníti fel a Néprajzi Múzeum legújabb tárlata. A farsangi alakoskodást és a húsvéti ünnepkört is bemutató kiállítás április elsején nyílt meg.
szóljon hozzá!