
Fotó: Gálna Zoltán
Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete a Bolyai téri unitárius templomban tartotta október 6.-i ünnepi rendezvényét vasárnap délután, az Aradi tizenhárom emléknapján.
2019. október 06., 19:532019. október 06., 19:53
2019. október 06., 20:082019. október 06., 20:08
Az emlékműsor Nagy László unitárius lelkész áhítatával kezdődött. aki a múlt és a hősök tiszteletéről beszélt.
Kilyén Ilka színművész, műsorvezető a gyásznapról szólva kiemelte, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leveréséhez az osztrák csapatoknak az orosz hadseregtől kellett segítséget kérniük, és végül túlerővel sikerült a magyarokat térdre kényszeríteniük.
– hangsúlyozta a műsorvezető.
Fotó: Gálna Zoltán
A Gecse utcai református egyházközség Evangélium kórusa énekelt, majd a 170 éve kivégzett vértanúkról, az azt megelőző eseményekről és a következményeiről Pál-Antal Sándor történész, akadémikus tartott előadást. Rámutatott, hogy nyugodtan kiegészíthetjük a tizenhárom gyertyát még jónéhánnyal, hiszen
A Világos melletti, 1849. augusztusi fegyverletétel a szabadságharc végét jelentette és annak ellenére, hogy a császáriak kegyelmet ígértek, nem tartották be a szavukat. Többen az emigrációt választották, sokan a bujdosást. Haynau bosszút forralt és bosszút állt. Akkoriban ilyen mondatok hagyták el az osztrák döntéshozók ajkát: „A kegyelem jó dolog, de előbb egy kicsit akasztunk”, vagy „Egy kis vérfürdőtől nem kell megijedni” – idézte a történész a császáriak kegyetlenkedését.
Fotó: Gálna Zoltán
Őket szintén Aradon végezték ki 1849. augusztusa és 1850. februárja között. A törvényszék elé idézettek száma azonban az ezret is meghaladta, – hangsúlyozta Pál-Antal Sándor, aki kitért a székely vértanúkra is, akiket néhány évvel később végeztek ki Marosvásárhelyen.
Bár a vértanúk kultusza néhány óra múlva a kivégzések után elkezdődött, emlékművet a vesztőhelyre csak a kiegyezést követően állíthattak. Egy eperfát ültettek kezdetben oda, ahol a bitófák álltak, majd emlékkövet helyeztek a kiszáradt eperfa helyére.
Fotó: Gálna Zoltán
Marosvásárhelyen utca viselte Kiss Ernő, Lenkey János, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly és Batthany Lajos nevét. Ám ezeket a hatalomváltáskor átnevezték.
Az ünnepi műsorban fellépett továbbá Berekméri Réka, Dávid Gergő, és Domahidi Sára a marosvásárhelyi Művészeti Líceum diákjai.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter szerint a keddi gazdatüntetést olyan személyek térítették el és változtatták vandál akcióvá, akik nem az állattenyésztők érdekeit képviselik.
A kormány kedden közölte, hogy tiszteletben tartja az állampolgárok törvényes jogát a békés tiltakozáshoz, de az állattartók keddi tüntetése túllépte ezt a határt, és sajnálatos erőszakba torkollott.
Elfogadta kedden a szenátus oktatási bizottsága az iskolai egyenruha kötelező viselését előíró törvénytervezetet.
Korábban gyakoriak voltak a problémák a tej–kifli programos termékek minőségével, de ez már nem jellemző. Manapság a fő gondot az iskolák környékén kapható egészségtelen ételek jelentik – véli az élelmiszer-biztonsági hatóság Hargita megyei vezetője.
A demonstráció kedd délelőtt elfajult: a hatóságok szerint a résztvevők áttörték a csendőrsorfalat, többen dulakodtak a rendfenntartókkal, akik könnygázspray-t vetettek be.
A pénzügyminisztérium szeptember 16. és 30. között is fenntartja a normál gázolaj jövedéki adójának 25 százalékos csökkentését – közölte kedden a tárca.
Szabályozzák keddtől a romániai bíróságokon az egy bíróra naponta kiosztható ügyek számát. Az új munkateher-szabályozást a bíróságokon, a törvényszékeken és az ítélőtábláknál egyaránt alkalmazzák.
A gazdák elsősorban a juhpestis- és juhhimlőgócok kezelését, valamint az állatok leölésével járó járványügyi intézkedéseket kifogásolják, illetve a kiskérődzők pestise miatt elrendelt juh- és kecskeexport-tilalom ellen is tiltakoznak kedden.
Több légi célpontot észlelt a hadsereg radarrendszere kedd hajnalban Ukrajna területén, a román határ közelében – közölte a védelmi minisztérium.
szóljon hozzá!