
Fotó: Gálna Zoltán
Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete a Bolyai téri unitárius templomban tartotta október 6.-i ünnepi rendezvényét vasárnap délután, az Aradi tizenhárom emléknapján.
2019. október 06., 19:532019. október 06., 19:53
2019. október 06., 20:082019. október 06., 20:08
Az emlékműsor Nagy László unitárius lelkész áhítatával kezdődött. aki a múlt és a hősök tiszteletéről beszélt.
Kilyén Ilka színművész, műsorvezető a gyásznapról szólva kiemelte, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leveréséhez az osztrák csapatoknak az orosz hadseregtől kellett segítséget kérniük, és végül túlerővel sikerült a magyarokat térdre kényszeríteniük.
– hangsúlyozta a műsorvezető.
Fotó: Gálna Zoltán
A Gecse utcai református egyházközség Evangélium kórusa énekelt, majd a 170 éve kivégzett vértanúkról, az azt megelőző eseményekről és a következményeiről Pál-Antal Sándor történész, akadémikus tartott előadást. Rámutatott, hogy nyugodtan kiegészíthetjük a tizenhárom gyertyát még jónéhánnyal, hiszen
A Világos melletti, 1849. augusztusi fegyverletétel a szabadságharc végét jelentette és annak ellenére, hogy a császáriak kegyelmet ígértek, nem tartották be a szavukat. Többen az emigrációt választották, sokan a bujdosást. Haynau bosszút forralt és bosszút állt. Akkoriban ilyen mondatok hagyták el az osztrák döntéshozók ajkát: „A kegyelem jó dolog, de előbb egy kicsit akasztunk”, vagy „Egy kis vérfürdőtől nem kell megijedni” – idézte a történész a császáriak kegyetlenkedését.
Fotó: Gálna Zoltán
Őket szintén Aradon végezték ki 1849. augusztusa és 1850. februárja között. A törvényszék elé idézettek száma azonban az ezret is meghaladta, – hangsúlyozta Pál-Antal Sándor, aki kitért a székely vértanúkra is, akiket néhány évvel később végeztek ki Marosvásárhelyen.
Bár a vértanúk kultusza néhány óra múlva a kivégzések után elkezdődött, emlékművet a vesztőhelyre csak a kiegyezést követően állíthattak. Egy eperfát ültettek kezdetben oda, ahol a bitófák álltak, majd emlékkövet helyeztek a kiszáradt eperfa helyére.
Fotó: Gálna Zoltán
Marosvásárhelyen utca viselte Kiss Ernő, Lenkey János, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly és Batthany Lajos nevét. Ám ezeket a hatalomváltáskor átnevezték.
Az ünnepi műsorban fellépett továbbá Berekméri Réka, Dávid Gergő, és Domahidi Sára a marosvásárhelyi Művészeti Líceum diákjai.
Lehűlés és csapadék érkezik március második felére, felváltva az eddigi igazán száraz és szokatlanul meleg időszakot – jelzik előre a meteorológusok.
Egyes töltőállomásoknál 9 banival drágult csütörtökön a standard benzin, elérve a 8 lej 40 banis literenkénti árat. De ezúttal nem önmagában a drágulás a meglepő, azt ugyanis megszokhattuk már.
A Székelyföldről utazók által leggyakrabban használt repülőterek egy részén már enyhítették a kézipoggyászban szállítható folyadékokra vonatkozó szabályokat: bizonyos feltételek mellett akár kétliteres kiszerelésben is vihető folyadék a fedélzetre.
Más megyékhez képest ugyan hátrányból indulnak a Hargita megyei gazdák a zöldségtermesztést támogató de minimis programban, de számukra is tartogat lehetőségeket ez a csomag. Az érdekeltek még egy hónapig igényelhetnek támogatást az idei programban.
Belép a román piacra a malajziai kiskereskedelmi vállalat, a Mr. DIY – írja az MTI a Profit.ro nyomán, amely vállalat közleményéből értesült.
Korszerű vonatok, a mostaninál jóval sűrűbben közlekedő szerelvények – a romániai vasúti személyszállítás megújítása nemsokára eléri Székelyföldet is, megváltozott körülményeket, minőséget biztosítva az utazóknak.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az ország érdekét szolgálja és Bukarest megbízható szövetségesi szerepét bizonyítja az a javaslat, hogy az Egyesült Államok ideiglenesen katonai erőket telepíthessen Romániába.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön a Victoria-palotában fogadja a Romániába hivatalos látogatásra érkező Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
Az első gólya március 6-ai érkezését követően egyre több fészket vesznek birtokba a hazatérő vándormadarak Csíkszentsimonban. Fotókon és rövid videón mutatjuk.
Évente több mint 3,4 millió tonna, azaz percenként egy teherautónyi élelmiszer kerül a szemétbe Romániában, miközben a lakosság több mint 27 százaléka a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának van kitéve.
szóljon hozzá!