
Képünk illusztráció
Fotó: Beliczay László
Kevés a valószínűsége, hogy a turisták terjesztik az afrikai sertéspestis vírusát – mondta érdeklődésünkre Sikó-Barabási Sándor. A Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője Bojko Boriszov bolgár kormányfő kijelentésére reagált, miszerint a romániai turisták hurcolták be Bulgáriába az afrikai sertéspestist.
2019. augusztus 05., 20:092019. augusztus 05., 20:09
2019. augusztus 05., 21:332019. augusztus 05., 21:33
Sikó-Barabási Sándor kifejtette, a tengerpartra utazó turisták általában a teljes ellátással járó nyaralás-csomagokat vásárolják meg, nem visznek sok élelmet, esetleg csak néhány szendvicset az útra. Másrészt az ellenőrzött helyekről – szupermarketekből, boltokból – beszerzett élelmiszer nem lehet vírusfertőzött, tehát ha boltból vásárolt húskészítményeket visznek magukkal a nyaralók, nem hurcolják be egyik országból a másikba a sertéspestist. A szakértő hangsúlyozta,
„A Duna árterületén nagyon sok a vaddisznó és az elhullás, ott lehet a fertőzési góc. Romániába is valószínűleg a Duna Delta feletti ukrán részről Tulcea megyébe átúszó fertőzött vaddisznók hurcolták be az afrikai sertéspestist” – mondta a főállatorvos. Hangsúlyozta,
Különböző helyszíneken és időpontokban vizsgálódnak, hogy a mozgóárusok, a böllérek ne tudják kiszámítani. Folyamatosan ellenőrzik az esztenákat is, ott nem szabad sertést tartani, mert könnyen elkaphatják a vaddisznóktól a betegséget, majd bevihetik a falvakba. A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) által folyósított agrártámogatásokat is ebben az időszakban ellenőrzik, ez jó alkalom arra, hogy a sertésállományt újra „átfésüljék” – mondta az igazgató.
Romániában nem sikerült megfékezni a kór terjedését, a napokban pedig Bojko Boriszov bolgár kormányfő azt mondta, szerinte a romániai turisták hurcolták be Bulgáriába az afrikai sertéspestist.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
2 hozzászólás