
A bűnbánók előtt ki kell nyitni az egyház kapuját – vallotta Kornél pápa. Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
Ugyanazon a napon, hétfőn emlékezik a katolikus egyház Szent Kornélra és Szent Cipriánra. Felelős egyházi vezetőkként a hit tisztaságát, az egyház egységét védték.
2019. szeptember 16., 10:052019. szeptember 16., 10:05
2019. szeptember 16., 10:062019. szeptember 16., 10:06
A néphit szerint Kornél megvéd az epilepszia ellen, ezt Kornél-betegségnek is hívják. Az idegekkel kapcsolatos betegségekben is hozzá fordulnak. A Ciprián-áldás pedig segít a megbabonázott embereken.
A Decius-féle keresztényüldözést követően Kornél pápa amellett, hogy Szent Péter székével nehéz örökséget kapott, az egyház bűnbánati gyakorlatának kérdésében
Ráadásul Róma hívő népe is megosztott volt az üldözés során hitehagyott keresztények újrafelvételével kapcsolatban. Kornél hitt abban, hogy a bűnbánók előtt ki kell nyitni az egyház kapuját. A kérdést végül zsinaton tisztázták.
Karthágó püspökével, Cipriánnal gyakran váltott levelet Kornél pápa, amelyekből kiviláglik, hogy mennyire aggódtak mindketten az egyház egységéért. A Gallus császár alatt föllángoló üldözéskor száműzték, 253. szeptember 14-én vagy 15-én szenvedett vértanúságot.
Ciprián, Ágoston előtt az egyik legjelentősebb teológus volt. Az észak-afrikai egyház vezetőjeként a kathágói zsinaton elrendelte, hogy az üldözés során elbukottaknak szigorú bűnbánatot kell tartaniuk, de ha ebben az időszakban újabb üldözés tör ki, megerősítésként magukhoz vehessék az Oltáriszentséget. 258. szeptember 14-én mártírként hunyt el. Ránk maradt írásainak üzenete, hogy az egyház lényegi jegye az egység.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!