
Van mit bepótolni a következő hetekben. Országszerte mintegy 65 ezer diáknak kérdéses a félév végi tanulmányi lezárása. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Országszerte mintegy 65 ezer tanulónak lehetetlen lezárni a jegyeit az első félévre az osztályzatok hiánya miatt, az elmúlt években ez a szám tizenötezer körül mozgott. Ez még változni fog, hiszen a pedagógusoknak lehetőségük van a február 8-án kezdődő második félév első heteiben is felzárkóztatni és jegyet adni diákjaiknak. Az adatok arra is rávilágítanak, hogy a vidéki településeken szinte ötször több digitáliseszköz-hiánnyal küzdő kisdiák van, mint a városokban.
2021. január 14., 10:532021. január 14., 10:53
A megyei tanfelügyelőségek által továbbított adatok alapján országszerte mintegy 65 ezer diákot nem tudnak lezárni jelenleg az első félévre – derül ki az oktatási minisztérium közleményéből. Ennek legfőbb oka az, hogy
– írják a minisztérium közleményében. Megjegyzik, az elmúlt években körülbelül 15 ezer diák volt ilyen helyzetben a félév végén.
A tanügyminisztérium meghatározott néhány szükséges intézkedést is a helyzet orvoslására: felzárkóztató tevékenységek tartása a második félév során – a tanárok fizetésének finanszírozásával. Továbbá az iskolai tanulmányok lezárási időtartamának meghosszabbítása, azaz
Ugyanakkor lehetőséget kapnak arra is, hogy lezárhassák a diákok jegyeit tantárgyanként két osztályzattal is, függetlenül attól, hogy heti hány tanórájuk van az adott tantárgyból.
A Maros megyei tanfelügyelőség adataiból kiderül, hogy jelenleg összesen mintegy 1700 városi és 1800 vidéki diáknak kockázatos a tanulmányi helyzetlezárása első félévre. Több mint 13 ezer városi környezetben tanuló 0–4. osztályos közül
– jegyzik meg a tanfelügyelőség összesítésében.
A városokban tanuló tizenegyezer 5–8. osztályos közül 565 gyereket nem tudnak lezárni, és több mint ezer tanuló nem vett részt az online oktatásban – ebből 239 nem a digitális eszközök hiánya miatt, hanem más okokból. A 2547 szakiskolás közül 372 diáknak nem tudják lezárni a médiáját, és 250 tanuló nem vett részt más okokból kifolyólag. A több mint 14 ezer elméleti középiskolás közül 334 diáknak nem tudják lezárni a jegyeit, mindenkinek van digitális eszköze, de 11 tanulónak nincs internet-hozzáférése, és 196 tanuló más okokból nem vett részt az online oktatásban.
Az adatok arra is rávilágítanak, hogy a vidéki településeken szinte ötször több digitális eszköz-hiánnyal küzdő kis elemis van, mint a városokban.
Az 5–8. osztályosok közül – több mint kilencezer tanul vidéki iskolákban – 1010-nek nem tudták lezárni a jegyeit, 962-nek nincs eszköze, 1083-nak nincs internet-hozzáférése, 317 tanuló más okok miatt nem vett részt.
A 118 vidéki szakiskolás közül 14-nek nem tudják lezárni a tanulmányait, háromnak nincs eszköze és húsznak internet-hozzáférése, hét más okok miatt nem vett részt. Az 502 vidéki elméleti középiskolás tanuló közül 36-nak nem tudják lezárni az osztályzatait. Minden diáknak van digitális eszköze és internet-hozzáférése ezen az iskolai szinten, de 36 tanuló nem vett részt más okok miatt.
Hargita megyében összesen 22 795 diák tanul városi környezetben, és ezek közül 310 tanulónak nem tudják lezárni a jegyeit egyelőre. A legtöbb ilyen eset az 5–8. osztályosok között van – az 5748 diák közül 146-nak kérdéses a tanulmányi lezárása. A legkisebbek közül csupán 31 diáknak – a mintegy hétezer tanulóból – nem tudják egyelőre lezárni a jegyeit a városi iskolákban. Ellentétben a vidéki iskolákkal, ahol több mint nyolcezer kisdiák közül 235-nek kérdéses a tanulmányi helyzete – derül ki a Hargita megyei tanfelügyelőségtől kapott adatokból. A vidéki településeken tanuló 16 539 tanuló közül összesen 561 diáknak nincs megfelelő tanulmányi helyzete a félév végi lezárásokhoz.
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
Románia határozottan elítéli az Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata által irányított csoportok által végrehajtott ellenséges kibertevékenységeket – jelentette ki hétfőn Nicușor Dan államelnök.
Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a látogatóknak napijegyet kell váltaniuk, amely magában foglalja a látogatóközpont belépőjét és három óra ingyenes parkolást, míg a Mohos-tőzegláp ezentúl kötelező idegenvezető nélkül is látogatható lesz.
szóljon hozzá!