
Van mit bepótolni a következő hetekben. Országszerte mintegy 65 ezer diáknak kérdéses a félév végi tanulmányi lezárása. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Országszerte mintegy 65 ezer tanulónak lehetetlen lezárni a jegyeit az első félévre az osztályzatok hiánya miatt, az elmúlt években ez a szám tizenötezer körül mozgott. Ez még változni fog, hiszen a pedagógusoknak lehetőségük van a február 8-án kezdődő második félév első heteiben is felzárkóztatni és jegyet adni diákjaiknak. Az adatok arra is rávilágítanak, hogy a vidéki településeken szinte ötször több digitáliseszköz-hiánnyal küzdő kisdiák van, mint a városokban.
2021. január 14., 10:532021. január 14., 10:53
A megyei tanfelügyelőségek által továbbított adatok alapján országszerte mintegy 65 ezer diákot nem tudnak lezárni jelenleg az első félévre – derül ki az oktatási minisztérium közleményéből. Ennek legfőbb oka az, hogy
– írják a minisztérium közleményében. Megjegyzik, az elmúlt években körülbelül 15 ezer diák volt ilyen helyzetben a félév végén.
A tanügyminisztérium meghatározott néhány szükséges intézkedést is a helyzet orvoslására: felzárkóztató tevékenységek tartása a második félév során – a tanárok fizetésének finanszírozásával. Továbbá az iskolai tanulmányok lezárási időtartamának meghosszabbítása, azaz
Ugyanakkor lehetőséget kapnak arra is, hogy lezárhassák a diákok jegyeit tantárgyanként két osztályzattal is, függetlenül attól, hogy heti hány tanórájuk van az adott tantárgyból.
A Maros megyei tanfelügyelőség adataiból kiderül, hogy jelenleg összesen mintegy 1700 városi és 1800 vidéki diáknak kockázatos a tanulmányi helyzetlezárása első félévre. Több mint 13 ezer városi környezetben tanuló 0–4. osztályos közül
– jegyzik meg a tanfelügyelőség összesítésében.
A városokban tanuló tizenegyezer 5–8. osztályos közül 565 gyereket nem tudnak lezárni, és több mint ezer tanuló nem vett részt az online oktatásban – ebből 239 nem a digitális eszközök hiánya miatt, hanem más okokból. A 2547 szakiskolás közül 372 diáknak nem tudják lezárni a médiáját, és 250 tanuló nem vett részt más okokból kifolyólag. A több mint 14 ezer elméleti középiskolás közül 334 diáknak nem tudják lezárni a jegyeit, mindenkinek van digitális eszköze, de 11 tanulónak nincs internet-hozzáférése, és 196 tanuló más okokból nem vett részt az online oktatásban.
Az adatok arra is rávilágítanak, hogy a vidéki településeken szinte ötször több digitális eszköz-hiánnyal küzdő kis elemis van, mint a városokban.
Az 5–8. osztályosok közül – több mint kilencezer tanul vidéki iskolákban – 1010-nek nem tudták lezárni a jegyeit, 962-nek nincs eszköze, 1083-nak nincs internet-hozzáférése, 317 tanuló más okok miatt nem vett részt.
A 118 vidéki szakiskolás közül 14-nek nem tudják lezárni a tanulmányait, háromnak nincs eszköze és húsznak internet-hozzáférése, hét más okok miatt nem vett részt. Az 502 vidéki elméleti középiskolás tanuló közül 36-nak nem tudják lezárni az osztályzatait. Minden diáknak van digitális eszköze és internet-hozzáférése ezen az iskolai szinten, de 36 tanuló nem vett részt más okok miatt.
Hargita megyében összesen 22 795 diák tanul városi környezetben, és ezek közül 310 tanulónak nem tudják lezárni a jegyeit egyelőre. A legtöbb ilyen eset az 5–8. osztályosok között van – az 5748 diák közül 146-nak kérdéses a tanulmányi lezárása. A legkisebbek közül csupán 31 diáknak – a mintegy hétezer tanulóból – nem tudják egyelőre lezárni a jegyeit a városi iskolákban. Ellentétben a vidéki iskolákkal, ahol több mint nyolcezer kisdiák közül 235-nek kérdéses a tanulmányi helyzete – derül ki a Hargita megyei tanfelügyelőségtől kapott adatokból. A vidéki településeken tanuló 16 539 tanuló közül összesen 561 diáknak nincs megfelelő tanulmányi helyzete a félév végi lezárásokhoz.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!