
Van mit bepótolni a következő hetekben. Országszerte mintegy 65 ezer diáknak kérdéses a félév végi tanulmányi lezárása. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Országszerte mintegy 65 ezer tanulónak lehetetlen lezárni a jegyeit az első félévre az osztályzatok hiánya miatt, az elmúlt években ez a szám tizenötezer körül mozgott. Ez még változni fog, hiszen a pedagógusoknak lehetőségük van a február 8-án kezdődő második félév első heteiben is felzárkóztatni és jegyet adni diákjaiknak. Az adatok arra is rávilágítanak, hogy a vidéki településeken szinte ötször több digitáliseszköz-hiánnyal küzdő kisdiák van, mint a városokban.
2021. január 14., 10:532021. január 14., 10:53
A megyei tanfelügyelőségek által továbbított adatok alapján országszerte mintegy 65 ezer diákot nem tudnak lezárni jelenleg az első félévre – derül ki az oktatási minisztérium közleményéből. Ennek legfőbb oka az, hogy
– írják a minisztérium közleményében. Megjegyzik, az elmúlt években körülbelül 15 ezer diák volt ilyen helyzetben a félév végén.
A tanügyminisztérium meghatározott néhány szükséges intézkedést is a helyzet orvoslására: felzárkóztató tevékenységek tartása a második félév során – a tanárok fizetésének finanszírozásával. Továbbá az iskolai tanulmányok lezárási időtartamának meghosszabbítása, azaz
Ugyanakkor lehetőséget kapnak arra is, hogy lezárhassák a diákok jegyeit tantárgyanként két osztályzattal is, függetlenül attól, hogy heti hány tanórájuk van az adott tantárgyból.
A Maros megyei tanfelügyelőség adataiból kiderül, hogy jelenleg összesen mintegy 1700 városi és 1800 vidéki diáknak kockázatos a tanulmányi helyzetlezárása első félévre. Több mint 13 ezer városi környezetben tanuló 0–4. osztályos közül
– jegyzik meg a tanfelügyelőség összesítésében.
A városokban tanuló tizenegyezer 5–8. osztályos közül 565 gyereket nem tudnak lezárni, és több mint ezer tanuló nem vett részt az online oktatásban – ebből 239 nem a digitális eszközök hiánya miatt, hanem más okokból. A 2547 szakiskolás közül 372 diáknak nem tudják lezárni a médiáját, és 250 tanuló nem vett részt más okokból kifolyólag. A több mint 14 ezer elméleti középiskolás közül 334 diáknak nem tudják lezárni a jegyeit, mindenkinek van digitális eszköze, de 11 tanulónak nincs internet-hozzáférése, és 196 tanuló más okokból nem vett részt az online oktatásban.
Az adatok arra is rávilágítanak, hogy a vidéki településeken szinte ötször több digitális eszköz-hiánnyal küzdő kis elemis van, mint a városokban.
Az 5–8. osztályosok közül – több mint kilencezer tanul vidéki iskolákban – 1010-nek nem tudták lezárni a jegyeit, 962-nek nincs eszköze, 1083-nak nincs internet-hozzáférése, 317 tanuló más okok miatt nem vett részt.
A 118 vidéki szakiskolás közül 14-nek nem tudják lezárni a tanulmányait, háromnak nincs eszköze és húsznak internet-hozzáférése, hét más okok miatt nem vett részt. Az 502 vidéki elméleti középiskolás tanuló közül 36-nak nem tudják lezárni az osztályzatait. Minden diáknak van digitális eszköze és internet-hozzáférése ezen az iskolai szinten, de 36 tanuló nem vett részt más okok miatt.
Hargita megyében összesen 22 795 diák tanul városi környezetben, és ezek közül 310 tanulónak nem tudják lezárni a jegyeit egyelőre. A legtöbb ilyen eset az 5–8. osztályosok között van – az 5748 diák közül 146-nak kérdéses a tanulmányi lezárása. A legkisebbek közül csupán 31 diáknak – a mintegy hétezer tanulóból – nem tudják egyelőre lezárni a jegyeit a városi iskolákban. Ellentétben a vidéki iskolákkal, ahol több mint nyolcezer kisdiák közül 235-nek kérdéses a tanulmányi helyzete – derül ki a Hargita megyei tanfelügyelőségtől kapott adatokból. A vidéki településeken tanuló 16 539 tanuló közül összesen 561 diáknak nincs megfelelő tanulmányi helyzete a félév végi lezárásokhoz.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az ország érdekét szolgálja és Bukarest megbízható szövetségesi szerepét bizonyítja az a javaslat, hogy az Egyesült Államok ideiglenesen katonai erőket telepíthessen Romániába.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön a Victoria-palotában fogadja a Romániába hivatalos látogatásra érkező Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
Az első gólya március 6-ai érkezését követően egyre több fészket vesznek birtokba a hazatérő vándormadarak Csíkszentsimonban. Fotókon és rövid videón mutatjuk.
Évente több mint 3,4 millió tonna, azaz percenként egy teherautónyi élelmiszer kerül a szemétbe Romániában, miközben a lakosság több mint 27 százaléka a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának van kitéve.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerdán megvitatta az Egyesült Államoknak azt a kérését, hogy ideiglenesen katonai erőket és felszereléseket telepítsen Romániába a közel-keleti válsággal összefüggésben.
Véget ért a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülése Bukarestben, a román sajtó pedig máris kiszivárogtatta, hogy mint kérhettek az amerikaiak a Konstanca megyei légibázissal kapcsolatban.
Huszonötezer lej értékben róttak ki pénzbírságot, és jelentős mennyiségű faanyagot koboztak el a Hargita megyei rendőrök egy keddi ellenőrzés alkalmával.
Gyergyószentmiklóson jogosítvány nélkül vezető, Székelykeresztúron pedig vezetéstől eltiltott sofőrt füleltek le kedden a rendőrök. Mindkettőjük ellen büntetőeljárás indult.
Noha csak egy-két banival, de szerdán is magasabb árakat függesztettek ki egyes székelyföldi kutaknál, mint ami volt kedden.
Traian Băsescu a közel-keleti események kapcsán kijelentette, hogy Nicușor Dan államfőnek és Romániának „gyorsan, halogatás és habozás nélkül kell cselekednie”, annál is inkább, mert a jelek szerint az USA-nak szüksége van a konstancai támaszpontra.
szóljon hozzá!