Ne bántsd a magyart! – marosvásárhelyi összefogás a jogainkért

A tiltakozó akció kezdetén Kilyén László színművész arra hívta fel a figyelmet, hogy a békés demonstráció azt fejezi ki, hogy „eddig s ne tovább”. 

– hangsúlyozta.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke arra hegyezte ki mondandóját, hogy 2020. májusáig kell összegyűlnie az Európai Unió hét államában a nemzeti régiók egyenlőségéért indított polgári kezdeményezéshez az egymillió aláírásnak.

Eddig csak 4700 aláírás gyűlt össze Erdélyben – mutatott rá –, ez pedig nagyon kevés. Mindenkit arra biztatott, hogy írja alá, és erre biztassa családtagjait, rokonait, szomszédjait is.

Online is aláírható a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés

Akárcsak a Minority Safepack esetében, a nemzeti régiók egyenlőségéért indított európai polgári kezdeményezést is alá lehet írni papíron és online.

Kürthy Jenő, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerész Képzésért Egyesület képviselője felszólalásában kiemelte,

a magyar emberek távol maradnak az ilyen rendezvényektől – vagy azért, mert kiábrándultak a politikából, vagy mert belefáradtak a jogi küzdelmekbe. 

Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke azt a kérdést fogalmazta meg, hogy vajon mikor jön el az az idő, amikor bármely erdélyi város vagy megye vezetője a tisztelet jegyében vezeti az adott várost vagy megyét, tekintettel az ott élő nemzeti kisebbségekre.

„Marosvásárhelyen, ahol a magyarság aránya 45 százalékos, harcolni kell az iskolákért, a szobrokért, az utcanevekért” – mondta. Mert létezik egy alattomos igyekezet – magyarázta, –, amelynek az a célja, hogy a magyarság ne érezze otthon magát Romániában és ne legyenek tervei sem. Vállalni kell a harcot, betartatni a törvényeket, mert van miért harcolni – hangsúlyozta. 

Végül Csomortányi István, a néppárt országos elnöke lépett a mikrofon elé. Azzal indította beszédét, hogy a 2019-es nyár olyan érzéseket hozott vissza, amelyről már azt hitték az erdélyi magyarok, hogy eltűntek az életükből. Az úzvölgyi temető elleni cselekedetet, a csíkszeredai Kájoni János Szakközépiskola magyar osztályainak megszüntetését, az anyanyelvhasználatnak a közigazgatásban való korlátozását emelte ki elsősorban. Elmondta, természetes, hogy ilyenkor közösségben, együtt, közterületen kell tiltakozni – bár az utóbbi harminc évben éppen erről próbálták folyamatosan leszoktatni az embereket. Csomortányi rámutatott, hogy gazdasági, erkölcsi válság jellemzi Romániát, a vezetői sem tudnak jövőképet adni, csak saját anyagi gyarapodásukkal vannak elfoglalva, a sikertelenségük leplezésére pedig a magyarellenességet használják eszköznek.

A néppárt elnöke az egységről beszélt, arról, hogy nem egypártrendszerben gondolkodik, hanem a politikai sokszínűségen belül az összefogást, az együttműködést tartja fontosnak. Az egység nem lehet a kiszorítás eszköze  – mutatott rá, majd hozzátette, hogy

a néppárt kész összefogni az RMDSZ-szel, és támogatni az általa megjelölt polgármesterjelöltet is, amennyiben Soós Zoltán függetlenként indul a jövő évi választásokon.

Legyen Marosvásárhely a kiindulópontja az egységnek – hangsúlyozta.