
Ismét a vásárló jár rosszul: kifizeti a plusz pénzt a visszaváltható italcsomagolásra, de visszakapnia már sokkal körülményesebb
Fotó: Borbély Fanni
Megterhelő a betétdíjas visszaváltási rendszer bevezetése a vidéki üzletek nagy részének, így annak ellenére, hogy a törvény szerint már januártól kötelesek lennének, a falusi kereskedelmi egységek többségében még mindig nem váltják vissza az 50 banis italcsomagolásokat. A közeljövőben büntetésre számíthat az az üzlettulajdonos, aki megtagadja a visszaváltást.
2024. március 07., 07:512024. március 07., 07:51
A kiskereskedők többségének fejfájást okozott a betétdíjas visszaváltási rendszer bevezetése, így a vidéki üzletek többségében még jelenleg sem működik a rendszer, aminek már januártól működnie kellene. Annak jártunk utána, hogy mi az oka ennek, így különböző községek polgármestereit kerestük a kérdéssel.
Tamás Ernő, Székelyvarság polgármestere kérdésünkre kifejtette, náluk sem lehet még visszaváltani az 50 banis italcsomagolásokat, mivel
Ugyan tudja, a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy az önkormányzatok saját forrásból is telepíthessenek automata-visszaváltó berendezéseket, de esetükben ez nem fér bele az önkormányzat költségvetésébe.
A községvezető azt is hozzátette, folyamatosan törik a fejüket, hogyan lehetne áthidalni ezt a problémát, de egyelőre még nem sikerült megoldást találniuk. Véleménye szerint
és időkeretet szabni, hogy az adott összegből mennyi időn belül kell készen állniuk a kisboltoknak a visszaváltásra.
Homoródszentmárton községben sincs még jól bejáratott rendszer a visszaváltásra, Jakab Attila községvezető azonban arról számolt be, tudomása szerint egy helyi bolt felvállalta, hogy több másikkal társulva létrehoz egy gyűjtőpontot – amire lehetőséget biztosít a törvény.
Az önkormányzatok saját forrásból nem tudnak automata-visszaváltó berendezéseket beszerezni
Fotó: Borbély Fanni
Székelykeresztúr kisváros ugyan, de mivel ott is számos kisbolt működik a nagyobb kereskedelmi egységek mellett, érdemesnek tartottuk feltérképezni az ottani helyzetet is.
Koncz János Hunor polgármester lapunknak elmondta, tapasztalata szerint városukban a nagy kereskedelmi egységeknél jól működik a visszaváltási rendszer. Kifejtette ugyanakkor, úgy látja, aki országos szinten komolyan vette a betétdíjas visszaváltási rendszerről hozott törvényt, az már működteti a gyűjtőpontokat. A polgármester bevallása szerint annak idején a kisüzletek tulajdonosaitól hallott olyan visszhangokat, hogy ez aztán végképp nem segíti őket. Ennek megfelelően is működik a rendszer jelenleg még:
Mircea Fechet környezetvédelmi minisztert kedden arról kérdezték, mi a teendő, ha a visszaváltó-automata nem fogadja be a megfelelő jelzéssel ellátott csomagolást. A miniszter azt felelte, hogy értesíteni kell a környezetőrséget, mert „mélységesen tisztességtelen” betétdíjat kérni a csomagolásért, amit aztán nem kap vissza a vásárló. „Ez törvényellenes, tisztességtelen, és azt hiszem, egy pórul járt vásárló másodszor már nem menne be a kérdéses boltba.”

A betétdíjas visszaváltási rendszer hónapról hónapra nő, jelenleg naponta körülbelül egymillió italcsomagolást gyűjt be – közölte kedden Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
Ezt olvasva, a vidéki helyzet felmérése után Balla Izabellához, a Hargita Megyei Környezetőrség főfelügyelőjéhez fordultunk. Az igazgató kérdésünkre elmondta, minden kereskedelmi egységet törvény kötelez a visszaváltásra, s
és több mint valószínű, hogy országos tematika szerint fognak történni. Tőle tudjuk, hogy a visszaváltási pontok kialakítását a környezetőrség fogja ellenőrizni, de sok olyan, a rendszerhez kapcsolódó pont van, amit a fogyasztóvédelem vagy a környezetvédelmi alap fog ellenőrizni, és
Közölte azt is, hogy az önkormányzatoknak is küldtek már körlevelet, hogy próbálják a kisüzleteket felkarolni, segíteni nekik. Itt kell újra megjegyeznünk – ahogy arra már egy korábbi cikkben is kitértünk –, hogy ezzel szakmai alapon az a gond, hogy a rendszert azoknak kellene működtetniük, akiknek ebben hasznuk van – az önkormányzatok azonban nem ilyenek. És jól tudjuk, hogy
Sőt, erre vonatkozott a székelyvarsági polgármester észrevétele is: az önkormányzatoknak sok esetben nincs lehetőségük saját költségvetésből finanszírozni a rendszer beüzemelését. Sok tehát még a megoldatlan kérdés, tisztázatlan probléma, mindennek pedig legfőbb elszenvedője ismét a vásárló, aki ugyan kifizeti a plusz pénzt a visszaváltható italcsomagolásra, de visszakapnia már sokkal körülményesebb.
Az OMV Petrom-hálózat kedden ismét drágított, így szerdától az összes romániai töltőállomáson emelkedett az üzemanyagok ára.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán három sárga jelzésű riasztást adott ki kánikula, erősödő szél és zivatarok miatt, amelyek az ország több régiójában érvényesek a nap folyamán.
Súlyos állapotban van a Brassó belvárosában kedd este történt gázolás egyik áldozata, a Brassó megyei sürgősségi klinikai kórház intenzív osztályán ápolják.
Öt ember meghalt kedden éjszaka egy Dâmbovița megyében bekövetkezett közúti baleset következtében: egy 20 éves, jogosítvány nélkül vezető fiatalember elütött három gyalogost, majd felborult az autóval – tájékoztatott szerdán a megyei rendőrség.
A júniusi 10,42 százalékról júliusban 8,16 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az idei nyári szezonban már ötödször támadt fürdőzőkre egy álcserepesteknős a horvátországi Kastelai-öbölben, Split közelében – közölte a Jutarnji List című zágrábi napilap az internetes oldalán.
Megsemmisített Románia két vízben sodródó, pilóta nélküli repülő szerkezetet a Fekete-tenger Romániához tartozó exkluzív gazdasági övezetében, a Neptun Deep gázmező közelében – közölte kedden Radu Miruţă ügyvivő védelmi miniszter.
A betegszabadságok 85 százalékát a magánszektorban dolgozók számára írták fel, de ez nem jelenti azt, hogy az állami szférában dolgozók sokkal ritkábban betegednek meg. Az viszont valós különbség, hogy a közszférában hosszabbak a betegszabadságok.
Két személy meghalt kedd este, miután egy személygépkocsi járdán tartózkodó gyalogosokba hajtott Brassóban – közölte a Brassó megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
A Richter-skála szerint 4,3-as erősségű földrengés történt kedden 20 óra 21 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
szóljon hozzá!