Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:38

A DVTK és a BJAHC is pályaelőnyt szerzett

21:46

Díjak és pályázati lehetőségek a Hargita megyei Lovasgálán

20:58

Erdőt is fenyeget a tarlótűz Maroshévízen

20:39

Ha tizenkét embert összezárnak

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Szokatlan helyzet állt elő a székelyföldi benzinkutaknál csütörtök reggel

Lángba borult egy autó a nagy erejű ütközés után, egy áldozat bennégett

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér

Éles fordulat várható az időjárásban március második felében

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Nemzetközi ötletpályázatot hirdetnek a csíkszeredai Művészetek Házának felújítására

Ha a szomszéd kutyája túl hangosan ugat: jogok és kötelességek

Bukarestbe érkezett Volodimir Zelenszkij, elsőként az államfő fogadta – videóval

Coliform baktériumokat találtak a csíksomlyói borvízben, egyelőre nem ajánlott inni belőle

Román-ukrán stratégiai partnerségi megállapodást írt alá Nicușor Dan és Volodimir Zelenszkij

Nagyjából háromezer éves, a Kárpát-medencében is egyedi leleteket fedeztek fel Sepsiszentgyörgyön

A város északi kijáratánál tartogat kincseket az ún. Hosszú lelőhely

Fotó: Tuchiluș Alex

Az időszámításunk előtti 1200-800 közötti időszakból származó leleteket tártak fel a Sepsiszentgyörgy kijáratánál fekvő régészeti lelőhelyen az elmúlt hetekben. Közöttük különleges, vélhetően egy építményhez tartozó agyagtárgyat is felfedeztek, a részletekről Puskás Józsefet, a kutatás tudományos projektvezetőjét kérdeztük.

Farkas Orsolya

2024. június 02., 21:072024. június 02., 21:07

Újabb feltárásoknak értek a végére a Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeumának régészei a napokban a Sepsiszentgyörgy északi kijáratánál fekvő, a futballstadion és az aréna környéki területen.

Az úgynevezett Hosszú lelőhelyre már korábban felfigyeltek a régészek, a mintegy 80-90 hektáros területen ezért csak előzetes feltárást követően épülhetnek újabb lakóházak, vagy egyéb építmények.

Két lakóhelyet tártak fel

A mostani eredményekről egy kéthetes ásatást követően számoltak be a kutatók.

Puskás József régész elmondta, hogy a feltárásra egy újabb ház építése miatt került sor, a szóban forgó területen felfedezett leletek azonban a vártnál is kivételesebbek voltak.

Két lakóházat találtunk, az egyik egy felszíni építmény volt, a másik egy nagyjából ovális alakú gödörház. Utóbbinak felét sikerült feltárni, átmérője nagyjából 4 és fél méter”

– részletezte a szakember, hozzátéve, a gödörházban még a lejárati lépcsőket is megtaláltak.

Látni a gödörház lejáratának lépcsőfokait

Fotó: Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum

Ami viszont igazi különlegesség, az

egy csonka gúla alakú, körökkel díszített agyagtárgy.

Puskás József szerint még kérdéses, hogy pontosan milyen funkciója lehetett az objektumnak, de nagy valószínűséggel a felszíni építményhez tartozott.

Hasonló tárgyak eddig, ebből az időszakból még nem kerültek elő a Kárpát-medencében, ezért egyedinek, akár szenzációsnak is nevezhetjük”

– fogalmazott.

Elképzelhető, hogy a falat vagy a bejáratot díszítette, ez főként a módosabbak házaira vagy szentélyekre, rituális központokra volt jellemző. A leletek nagyjából i. e. 1200-800 közötti időszakból származnak,

így akár 3200-2800 évesek is lehetnek, ez az időszak azonban szűkíthető, a kronológiát illető pontosabb mérésekre a későbbiekben kerül sor.

Miután a leleteket konzerválják és restaurálják, bárki megtekintheti azokat a Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeumának gyűjteményében.

Egyelőre nem tudni, milyen funkciót szolgált a csonka gúla alakú agyagtárgy

Fotó: Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum

Újabb ásatások a jégcsarnok építése előtt

A Hosszú nevű lelőhelyet 1996-ban azonosították, azonban az első, nagy felületű feltárásokra csak 2019-2020-ban került sor a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem kampuszának területén. Hogy az intézmény építését megkezdjék,

a régészek mintegy tíz hektáros részt tártak fel, az ásatások során pedig késő és középső bronzkori leleteket találtak, majdnem ezer objektumot, köztük emberi és lovas sírokat, edényeket.

A lelőhelynek eddig nagyjából tíz százalékát sikerült feltárni. Puskás József rávilágított, hogy

ásatásokat olyankor végeznek, amikor építkezésre készülnek egy-egy területen, így az újabb leletek felfedezése attól függ, milyen mértékben terjeszkedik a lakónegyed, milyen beruházásokra készül az önkormányzat.

Ezek közé tartozik a jövőben épülő jégcsarnok is, amely csak a 15 ezer négyzetméteres terület régészeti feltárása után valósulhat meg. Az, hogy ezek a megelőző munkálatok időben meddig húzódhatnak, a régész nem tudott pontost választ adni, ugyanis ez akkor dől el, amikor megkezdődik az ásatás, és kiderül, hogy

mennyire bővelkedik leletekben a terület.

Egy téglalap alakú, felszíni lakás maradványait is megtalálták

Fotó: Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum

Vannak még lelőhelyek

A régész kérdésünkre elmondta, hogy találni még értékes területeket Sepsiszentgyörgy környékén, például az Eprestetőn. Mégis, a Hosszú lelőhely mind közül a „legszerencsésebb”, ugyanis

a szakszerű feltárásoknak köszönhetően itt a leletek környezetét is megfelelően sikerült dokumentálni.

„Sepsiszentgyörgy környékén régészeti leletek főleg a 20. század elején kerültek elő, azonban akkor még a régészettudomány, az ásatási technika nem volt annyira fejlett. Emiatt ritkán ismert a leletek pontos kontextusa” – fejtette ki Puskás József.

A szakember kiemelte még, hogy a leletek nemcsak a tárgyi létezésük, hanem a környezeti hovatartozásuk miatt is értékesek. Lényeges például, hogy egy objektum házból, gödörből, rituális térből, sírból került-e elő.

Ezért is fontosak a mostani feltárások, mert a leletek, amelyek előkerülnek, azok jól dokumentált környezetből vannak, és sokkal több információt hordoznak, mint egy véletlenszerűen előkerült tárgy”

– hangsúlyozta.