
Benkő Zsolt és Argo a hétvégi válogatón
Fotó: Maros Megyei Hegyimentő-közszolgálat
A nyomkereső és lavinából is menteni képes kutyák szimata és gyorsasága sokszor életmentő lehet egy-egy nehéz terepen és helyzetben. Éppen ezért jó lenne, ha minél több ilyen négylábú segítsége lenne az önkéntes és hivatásos hegyimentőknek. Hétvégén hat lavinamentő kutyát tartottak alkalmasnak a kiképzésre, egy-egy Hargita és Maros megyéből volt.
2020. február 18., 09:022020. február 18., 09:02
2020. február 18., 09:042020. február 18., 09:04
Székelyföldön, mindeddig a Kovács Róbert, a Maros Megyei Hegyimentő-közszolgálat igazgatója tulajdonában levő Tas von Gróf Box nevű holland juhászkutya volt az egyetlen olyan képzett négylábú, amely lavinából is képes volt kimenteni az áldozatot. Hamarosan két újabb kutya társul hozzá, akik a hétvégén, az országos hegyimentő-szolgálat által szervezett előválogatón eredményesen szerepeltek, és részt vehetnek a kiképzésen.
Mint Kovács Róbert a Székelyhonnak elmondta
Hétvégén szerveztek előválogatást, hogy megnézzék, hogy a jelentkező kutyák milyen fizikai és szellemi állapotban vannak és képesek-e részt venni a kiképzésen. Országos szinten hat kutya és gazdája jelentkezett, az összeset megfelelőnek találták. Ezután tíz napos kiképzés következik, amely során havas terepen fejlesztik a kutyák képességeit, s természetesen nemcsak a kutyák tanulnak, hanem gazdáik is.”
A tíz napos kiképzésen részt fog venni Maros megyéből a márciusban két évet töltő Néró, a fekete színű labrador. Mint Ferenczy István hegyimentő, a kutya gazdája elmondta kilenc hónapos korától edz vele, készíti arra, hogy megtaláljon elrejtőzött embereket. „Számára mindez egy játék. Igaz, hogy havas terepen nem tudtunk gyakorolni, de ügyesen helytállt a hétvégi válogatón. Nagyon szeret játszani, szeret velem együtt lenni, kitartó és gyors, ezért tartom alkalmasnak arra, hogy segítse a munkánkat. Hétvégén is azt mérték fel, hogy a kutya mennyire képes kitartóan keresni. Egy hóból készített igluban elrejtőzött egy ember, a kutya pedig meg kellett találja, ami sikerült is neki. Néró és a többi kutya is jól teljesített, mind nagyon rátermettek voltak.”
Hargita megyében két, hegyi terepen, bozótosban, rejtett és nyílt területen is bevethető nyomkereső kutya van, Argo és Jenna. Mindkettő Benkő Zsolt önkéntes hegyimentő tulajdonában van, aki hivatásos kutyakiképző is. Mint a Székelyhonnak elmondta, Argóval, az ereje teljében levő öt és fél éves belga juhászkutyával vett részt a hétvégi válogatón, mert fontosnak tartotta, hogy az eddigi képesítései mellett a felnőtt kan kutyának meglegyen a lavinamentő képesítése is. Bár Hargita megyében nincs lavinaveszélyes terület, Benkő Zsolt fontosnak tartotta, hogy fejlessze Argót. Mint kiemelte
„A képzett kutya azért nagyon fontos, mert hatékonyan segíti a keresést. Például, ha pár ember egy hektárnyi területet egy óra alatt tud bejárni, eltűntek, bajbajutottakat keresve, akkor a kutya ezt meg tudja tenni 10 perc alatt. De le tud menni egy völgybe és onnan visszajöve jelzi, hogy senki nincs ott. Éppen ezért ő előttünk jár, szimatol és jelez, megkönnyítve, hatékonyabbá téve a munkánkat.
– fejtette ki az állatok tulajdonosa.
Országszerte jelenleg 15 képzett kutya segíti a hegyimentők munkáját. A négylábú életmentők helyzetét tavaly szabályozták kedvezően, lehetőséget biztosítva, hogy a kutya „nyugdíjazáskor” az addigi társához kerüljön, s ne idegenhez, menhelyre.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!