
Május végére elkészülhet az etédi múzeum
Fotó: László Ildikó
„Előre megfontolt szándékkal” vásárolta meg, illetve fogott bele az egykori járomkészítő házának felújításába az etédi önkormányzat: skanzen jellegű múzeummá szeretnék alakítani, amelyben a vidékre jellemző antik tárgyakat állítanak ki. Egyebek mellett itt lesz majd megtekinthető az egyedinek számító timbora hangszer, illetve a küsmödi kerámia is.
2024. április 21., 09:042024. április 21., 09:04
Noha korábban működött falumúzeum Etéden a néhai tanítónak, Gagyi Lászlónak köszönhetően, sajnos időközben a régiségekből álló örökségének túlnyomó része elveszett, így lassan elkezdtek feledésbe merülni a vidékre jellemző sajátos tárgyak. Szilveszter Attila etédi polgármester azonban úgy gondolja, hogy „a múltunkat ismerni kell, sőt át kell örökíteni a következő generációk számára, hiszen az jelenti a jövőnk alapját” – ezért is javasolta az önkormányzatnak egy új múzeum létrehozását.
A képviselő-testület két éve hozott határozatot arról, hogy a polgármesteri hivatal megvásárolhatja az egykori járomkészítő házát a községközpontban, amely ideális helyszín lehet a létesítménynek.
Fotó: László Ildikó
Az épület azonban felújításra szorult, a helyi forrásokból finanszírozott külső és belső munkálatok jelenleg is zajlanak. Egyebek mellett
A lényeg, hogy eredeti állapotába állítsák vissza a házat. Mindezt a helyi szociális munkások, a hivatal munkatársai, illetve szükség esetén szakcég bevonásával valósítják meg. Hosszú távon egyébként az egykori csűr visszaépítését is tervezik.
Az elöljáró hangsúlyozta, nemcsak egyszerűen kiállítanák a vidéken jellegzetesnek számító tárgyakat a múzeumban, hanem úgy rendeznék be a felújított épület szobáit, hogy minden oda kerüljön, ahol egykor használták.
– magyarázta. Megfelelő helyre kerülne a szövőszék, a guzsalyok, a kemencénél lennének a bevetőlapátok stb.
Mindezek mellett bemutatnák az Orbán Balázs Székelyföld leírása című könyvéből is ismert, csak Etédre jellemző timbora hangszert, amelynek Gagyi László feljegyzései alapján történő újraalkotásában jelentős szerepet vállalt a polgármester. Ezt egyébként egy bikfalvi hangszerkészítő mester (Demeter Miklós) segítségével sikerült megvalósítani.
A látogatók betekintést nyernének majd az etédi orsókészítők, illetve a rézpor-mosók tevékenységébe. Ezen mesterségekről egyébként mind lehet olvasni Orbán Balázs leírásaiban is. Arra is van elképzelés, hogy szövést, varrást oktassanak a ház egyik termében.
Fotó: László Ildikó
A ház udvarán szeretnének kialakítani egy játszóteret, ahol csak hagyományos játékok lennének – ebben a hollókői példát követik. „Lényegében itt egy közösségi tér is lesz” – tette hozzá Szilveszter.
A polgármester arra kéri a helyieket, hogy segítsék őket a községben egykor jellegzetesnek számító tárgyak összegyűjtésében. Ezzel kapcsolatban a hivatal munkatársait érdemes keresni: Bardoczi Enikőt (0754-071954), Máthé Katalin Klárát (0754-282809) vagy Bertalan Tímea Alizt (0744-507127). Az elöljáró közölte, május végén már berendezve szeretnék átadni a közösségnek az új létesítményt.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!